Ugrás a tartalomhoz

Törpe mosómedve

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törpe mosómedve
Keresgélő példány
Keresgélő példány
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Alrendág: Arctoidea
Öregcsalád: Musteloidea
Család: Mosómedvefélék (Procyonidae)
Alcsalád: Procyoninae
Nemzetség: Procyonini
Alnemzetség: Procyonina
Nem: Procyon
Storr, 1780
Faj: P. pygmaeus
Tudományos név
Procyon pygmaeus
(Merriam, 1901)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe mosómedve témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe mosómedve témájú kategóriát.

A törpe mosómedve vagy cozumel-szigeti mosómedve (Procyon pygmaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszertani besorolása és kifejlődése

[szerkesztés]

Ezt az állatot 1901-ben, Clinton Hart Merriam amerikai zoológus különítette el a Procyon lotor hernandezii-tól; szintén ő írta le és nevezte meg.[2] 2003 és 2005 között Kristofer Helgen és Don Ellis Wilson amikor összeállították a „Mammal Species of the World” harmadik kiadását, Merriamot követve harmadik fajként tüntetik fel a törpe mosómedvét.[1][3] Az archeológia szerint a cozumel-szigeti maják kis méretű mosómedvéket tartottak, nagy valószínűséggel e fajbeli példányokat.[4]

A Cozumel-sziget körülbelül 122 000 éve, a pleisztocén kor vége felé vált le a kontinensről. A genetikai eltérések pedig azt mutatják, hogy a törpe mosómedve és a mosómedve körülbelül 69-26 ezer évvel ezelőtt váltak ketté.

Előfordulása

[szerkesztés]

Kizárólag a Mexikóhoz tartozó Cozumel-szigeten fordul elő, ami a Yucatán-félsziget közelében fekszik.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

A törpe mosómedve egyik példája az izolált zsugorodásnak; fej-testhossza 58-82 centiméter, farokhossza 23-26 centiméter és testtömege 3–4 kilogramm; ezekkel a méretekkel körülbelül 18%-kal kisebbek, mint a mosómedve yucatáni alfaja.[6] A hím 20%-kal nagyobb a nősténynél. Farka aranysárga színű.[7] Ennek az állatnak 40 darab foga van; a fogképlete a következő: .

Életmódja

[szerkesztés]

Rákokat, gyümölcsöt, békákat, gyíkokat és rovarokat fogyaszt. A csoport létszámáról keveset tudunk. Úgy, gondolják, hogy magányos és néha családi csoportokban él a nőstény kölykeivel. Főleg a mangroveerdőket és a homokos partokat részesíti előnyben. Nem területvédő; egy négyzetkilométeren akár 17-27 egyed is élhet, bár ezek nem törődnek egymással.[8][9][10]

Szaporodása

[szerkesztés]

Habár igen keveset tanulmányozták ezt a szigeti ragadozót, a kutatók feltételezik, hogy évente kétszer is szaporodik; egyszer november-január között, és másodszor nyáron.

Természetvédelmi állapota

[szerkesztés]

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a törpe mosómedve a súlyosan veszélyeztetett faj kategóriában tartozik. A felmérések szerint 2008-ban, csak 250-300 egyed létezett ebből a fajból.[11]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Helgen, Kristofer M..szerk.: Sánchez-Cordero, Víctor: A Systematic and Zoogeographic Overview of the Raccoons of Mexico and Central America, Contribuciones mastozoológicas en homenaje a Bernardo Villa. Mexico City: Instituto de Ecología of the Universidad Nacional Autónoma de México, 221–236. o. (2005). ISBN 978-970-32-2603-0. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 9. 
  2. Merriam, CH (1901). „Six new mammals from Cozumel Island, Yucatan”. Proceedings of the Biological Society of Washington 14, 99–104. o.  
  3. Helgen, Kristofer M. (2003. január 1.). „Taxonomic status and conservation relevance of the raccoons (Procyon spp.) of the West Indies”. Journal of Zoology 259 (1), 69–76. o. [2020. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1017/S0952836902002972. ISSN 0952-8369. (Hozzáférés: 2020. május 30.)  
  4. Hamblin, NL. Animal Use by the Cozumel Maya. Tucson: The University of Arizona Press (1984) 
  5. Zeveloff, Samuel I.. Raccoons: A Natural History. Washington, D. C.: Smithsonian Books, 45. o. (2002). ISBN 978-1-58834-033-7 
  6. Goldman, EA (1950). „Raccoons of North and Middle America”. North American Fauna 60, 1–153. o. DOI:10.3996/nafa.60.0001.  
  7. de Villa-Meza, A. (2011). „Procyon pygmaeus (Carnivora: Procyonidae)”. Mammalian Species 43 (1), 87–93. o. DOI:10.1644/877.1.  
  8. (2006) „Feeding habits of endangered pygmy raccoons (Procyon pygmaeus) based on stable isotope and fecal analyses”. Journal of Mammalogy 87 (3), 501–509. o. DOI:10.1644/05-MAMM-A-150R1.1.  
  9. (2009) „Vulnerable island carnivores: the endangered endemic dwarf procyonids from Cozumel Island”. Biodiversity Conservation 19 (2), 491–502. o. DOI:10.1007/s10531-009-9701-8.  
  10. (2004) „The status of dwarf carnivores on Cozumel Island, Mexico”. Biodiversity Conservation 13 (2), 317–331. o. DOI:10.1023/B:BIOC.0000006501.80472.cc.  
  11. McFadden, K. W. (2004). „The ecology, evolution, and natural history of the endangered carnivores of Cozumel Island, Mexico”, New York, Kiadó: Columbia University.  

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cozumel raccoon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.