Törpe mosómedve

Törpe mosómedve
	Keresgélő példány
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Alrendág:	Arctoidea;
Öregcsalád:	Musteloidea;
Család:	Mosómedvefélék (Procyonidae);
Alcsalád:	Procyoninae;
Nemzetség:	Procyonini;
Alnemzetség:	Procyonina;
Nem:	Procyon; Storr, 1780
Faj:	P. pygmaeus;
Tudományos név
	Procyon pygmaeus; (Merriam, 1901)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Törpe mosómedve témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe mosómedve témájú kategóriát.

A törpe mosómedve vagy cozumel-szigeti mosómedve (Procyon pygmaeus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszertani besorolása és kifejlődése

Ezt az állatot 1901-ben, Clinton Hart Merriam amerikai zoológus különítette el a Procyon lotor hernandezii-tól; szintén ő írta le és nevezte meg.^[2] 2003 és 2005 között Kristofer Helgen és Don Ellis Wilson amikor összeállították a „Mammal Species of the World” harmadik kiadását, Merriamot követve harmadik fajként tüntetik fel a törpe mosómedvét.^[1]^[3] Az archeológia szerint a cozumel-szigeti maják kis méretű mosómedvéket tartottak, nagy valószínűséggel e fajbeli példányokat.^[4]

A Cozumel-sziget körülbelül 122 000 éve, a pleisztocén kor vége felé vált le a kontinensről. A genetikai eltérések pedig azt mutatják, hogy a törpe mosómedve és a mosómedve körülbelül 69-26 ezer évvel ezelőtt váltak ketté.

Előfordulása

Kizárólag a Mexikóhoz tartozó Cozumel-szigeten fordul elő, ami a Yucatán-félsziget közelében fekszik.^[5]

Megjelenése

A törpe mosómedve egyik példája az izolált zsugorodásnak; fej-testhossza 58-82 centiméter, farokhossza 23-26 centiméter és testtömege 3–4 kilogramm; ezekkel a méretekkel körülbelül 18%-kal kisebbek, mint a mosómedve yucatáni alfaja.^[6] A hím 20%-kal nagyobb a nősténynél. Farka aranysárga színű.^[7] Ennek az állatnak 40 darab foga van; a fogképlete a következő: ${\tfrac {3.1.4.2}{3.1.4.2}}$ .

Életmódja

Rákokat, gyümölcsöt, békákat, gyíkokat és rovarokat fogyaszt. A csoport létszámáról keveset tudunk. Úgy, gondolják, hogy magányos és néha családi csoportokban él a nőstény kölykeivel. Főleg a mangroveerdőket és a homokos partokat részesíti előnyben. Nem területvédő; egy négyzetkilométeren akár 17-27 egyed is élhet, bár ezek nem törődnek egymással.^[8]^[9]^[10]

Szaporodása

Habár igen keveset tanulmányozták ezt a szigeti ragadozót, a kutatók feltételezik, hogy évente kétszer is szaporodik; egyszer november-január között, és másodszor nyáron.

Természetvédelmi állapota

Az Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a törpe mosómedve a súlyosan veszélyeztetett faj kategóriában tartozik. A felmérések szerint 2008-ban, csak 250-300 egyed létezett ebből a fajból.^[11]

Jegyzetek

1 2 Helgen, Kristofer M.; Wilson, Don E. (2005). "A Systematic and Zoogeographic Overview of the Raccoons of Mexico and Central America". In Sánchez-Cordero, Víctor; Medellín, Rodrigo A. (eds.). Contribuciones mastozoológicas en homenaje a Bernardo Villa. Mexico City: Instituto de Ecología of the Universidad Nacional Autónoma de México. 221–236. o. ISBN 978-970-32-2603-0. Hozzáférés: 2008. augusztus 9..
↑ Merriam, CH (1901). "Six new mammals from Cozumel Island, Yucatan". Proceedings of the Biological Society of Washington. 14: 99–104.
↑ Helgen, Kristofer M.; Wilson, Don E. (január 2003). "Taxonomic status and conservation relevance of the raccoons (Procyon spp.) of the West Indies" (PDF). Journal of Zoology. 259 (1): 69–76. doi:10.1017/S0952836902002972. ISSN 0952-8369. 2020. február 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 30.. {{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
↑ Hamblin, NL (1984). Animal Use by the Cozumel Maya. Tucson: The University of Arizona Press.
↑ Zeveloff, Samuel I. (2002). Raccoons: A Natural History. Washington, D. C.: Smithsonian Books. 45. o. ISBN 978-1-58834-033-7.
↑ Goldman, EA; Jackson, Hartley H. T. (1950). "Raccoons of North and Middle America" (PDF). North American Fauna. 60: 1–153. doi:10.3996/nafa.60.0001.
↑ de Villa-Meza, A.; et al. (2011). "Procyon pygmaeus (Carnivora: Procyonidae)". Mammalian Species. 43 (1): 87–93. doi:10.1644/877.1.
↑ McFadden KW, Sambrotto RN, Medellín RA, Gompper ME (2006). "Feeding habits of endangered pygmy raccoons (Procyon pygmaeus) based on stable isotope and fecal analyses". Journal of Mammalogy. 87 (3): 501–509. doi:10.1644/05-MAMM-A-150R1.1.
↑ McFadden, Katherine W.; García-Vasco, Denise; Cuarón, Alfredo D.; Valenzuela-Galván, David; Medellín, Rodrigo A.; Gompper, Matthew E. (2009). "Vulnerable island carnivores: the endangered endemic dwarf procyonids from Cozumel Island". Biodiversity Conservation. 19 (2): 491–502. doi:10.1007/s10531-009-9701-8.
↑ Cuaron, A.D.; Martinez-Morales M.A.; McFadden K.W.; Valenzuela D.; Gompper M.E. (2004). "The status of dwarf carnivores on Cozumel Island, Mexico". Biodiversity Conservation. 13 (2): 317–331. CiteSeerX 10.1.1.511.2040. doi:10.1023/B:BIOC.0000006501.80472.cc.
↑ McFadden, K. W. (2004). "The ecology, evolution, and natural history of the endangered carnivores of Cozumel Island, Mexico" (PhD Dissertation). New York: Columbia University. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2010. október 16..
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cozumel raccoon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Helgen2005-1] 1 2 Helgen, Kristofer M.; Wilson, Don E. (2005). "A Systematic and Zoogeographic Overview of the Raccoons of Mexico and Central America". In Sánchez-Cordero, Víctor; Medellín, Rodrigo A. (eds.). Contribuciones mastozoológicas en homenaje a Bernardo Villa. Mexico City: Instituto de Ecología of the Universidad Nacional Autónoma de México. 221–236. o. ISBN 978-970-32-2603-0. Hozzáférés: 2008. augusztus 9..

[Merriam-2] Merriam, CH (1901). "Six new mammals from Cozumel Island, Yucatan". Proceedings of the Biological Society of Washington. 14: 99–104.

[3] Helgen, Kristofer M.; Wilson, Don E. (január 2003). "Taxonomic status and conservation relevance of the raccoons (Procyon spp.) of the West Indies" (PDF). Journal of Zoology. 259 (1): 69–76. doi:10.1017/S0952836902002972. ISSN 0952-8369. 2020. február 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. május 30.. {{cite journal}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)

[Hamblin-4] Hamblin, NL (1984). Animal Use by the Cozumel Maya. Tucson: The University of Arizona Press.

[Zeveloff-5] Zeveloff, Samuel I. (2002). Raccoons: A Natural History. Washington, D. C.: Smithsonian Books. 45. o. ISBN 978-1-58834-033-7.

[Goldman1950-6] Goldman, EA; Jackson, Hartley H. T. (1950). "Raccoons of North and Middle America" (PDF). North American Fauna. 60: 1–153. doi:10.3996/nafa.60.0001.

[VillaMeza2011-7] Villa-Meza, A.; et al. (2011). "Procyon pygmaeus (Carnivora: Procyonidae)". Mammalian Species. 43 (1): 87–93. doi:10.1644/877.1.

[McFaddenSambrottoMedellinGompper2006-8] McFadden KW, Sambrotto RN, Medellín RA, Gompper ME (2006). "Feeding habits of endangered pygmy raccoons (Procyon pygmaeus) based on stable isotope and fecal analyses". Journal of Mammalogy. 87 (3): 501–509. doi:10.1644/05-MAMM-A-150R1.1.

[McFaddenGarcia-VascoCuaronValenzuela-GalvanMedellinGompper2009-9] McFadden, Katherine W.; García-Vasco, Denise; Cuarón, Alfredo D.; Valenzuela-Galván, David; Medellín, Rodrigo A.; Gompper, Matthew E. (2009). "Vulnerable island carnivores: the endangered endemic dwarf procyonids from Cozumel Island". Biodiversity Conservation. 19 (2): 491–502. doi:10.1007/s10531-009-9701-8.

[CuaronMartinez-MoralesMcFaddenValenzuelaGompper2004-10] Cuaron, A.D.; Martinez-Morales M.A.; McFadden K.W.; Valenzuela D.; Gompper M.E. (2004). "The status of dwarf carnivores on Cozumel Island, Mexico". Biodiversity Conservation. 13 (2): 317–331. CiteSeerX 10.1.1.511.2040. doi:10.1023/B:BIOC.0000006501.80472.cc.

[McFadden2004-11] McFadden, K. W. (2004). "The ecology, evolution, and natural history of the endangered carnivores of Cozumel Island, Mexico" (PhD Dissertation). New York: Columbia University. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]