Széchenyi Ágnes
| Széchenyi Ágnes | |
.JPG) | |
| Stekovics Gáspár felvétele | |
| Született | 1957. május 30. (66 éves) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész sajtótörténész kritikus |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Ágnes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Széchenyi Ágnes (Budapest, 1957. május 30.) magyar irodalomtörténész, sajtótörténész, kritikus, főiskolai tanár, az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya tudományos főmunkatársa.
Életpályája[szerkesztés]
Széchenyi Ágnes 1975-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar nyelv és irodalom, orosz nyelv és irodalom szakán folytatta tanulmányait, 1980-ban diplomázott. Az egyetem után a Művelődési Minisztériumban főelőadóként (1980–1983), majd az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályán politikai munkatársként dolgozott (1984–1987). Miután megvált a politikai munkától, az Élet és Irodalom irodalmi hetilap munkatársa, kritikai rovatvezetője volt 1994-ig. Közben megszerezte a filozófiai tudomány kandidátusa (CsC) fokozatot (1994). 1996-tól 2018-ig főiskolai tanárként az Eszterházy Károly Főiskola (2016-tól egyetem) Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén tanított, közreműködött a kommunikáció szak elindításában. 2007-ben az irodalomtudomány habilitált doktora lett. Ugyancsak 2007-től kezdve az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos főmunkatársa.
Munkásságával elsősorban a 20. század irodalomtörténeti, eszme- és médiatörténeti kérdéseivel foglalkozik. Kutatási területei: eszme- és irodalomtörténet összefüggései; a népi–urbánus vita története és továbbélése; 1945–1948/49 irodalomtörténete; a 20. századi magyar média társadalomtörténete; Schöpflin Aladár munkássága.
Utóbbi témában készül nagydoktori disszertációja a Schöpflin Aladár nagymonográfia. Ebből megjelent előzetes részletek:
- Schöpflin Aladár pályakezdése Irodalomtörténeti Közlemények, 2014/3. szám.[1]
- Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1899–1921 Budapest, Argumentum, 2018 (A lapban közzétett kritikái, jegyzetekkel ellátva. A bevezető tanulmány a készülő Schöpflin-monográfia része).[2]
Legfontosabb publikációi[szerkesztés]
- Szép szóval. Fejtő Ferenc ifjúkori írásai (Válogatás, szerkesztés és utószó), Budapest, Nyilvánosság Klub – Századvég Kiadó, 1992, 360 l.
- „Sznobok és parasztok” Válasz, 1934–1938. Elvek, frontok, nemzedékek (Kismonográfia), Budapest, Argumentum Könyvkiadó, 1997, 195 l.
- Hommage á Fejtő Ferenc. A 90 éves Fejtő Ferenc köszöntése emlékezésekkel és tanulmányokkal, (Társszerkesztők: Jacqueline Cherrault Serper, Kende Péter, Litván György, Papp Gábor és Jacques Rupnik. Szerkesztés és tanulmány), Budapest, Világosság, 1999, 307 l.
- Benne tanulmánya: Utam Fejtőhöz pp. 288-300.
- Játék és lelkiismeret: Szegi Pál válogatott írásainak gyűjteménye, (Válogatás, szerkesztés), Budapest, Argumentum Kiadó – Philobiblon, 2001, 371 l.
- Menedékház. Sárközi Márta-emlékkönyv, (Szerkesztés, tanulmány és interjúk), Budapest, Magvető, 2004, 455 l.
- Benne tanulmánya: Műstoppoló és mecénás: Sárközi Márta, 1907-1966 pp. 11-74.
- Kornfeld Móric, Trianontól Trianonig: Tanulmányok és dokumentumok, (Szerkesztés, bevezető tanulmány, jegyzetek), Budapest, Corvina, 2006, 480 l.
- Benne tanulmánya: Iparbáró, mecénás, filozopter: Kornfeld Móric 1882-1967, pp. 10-88.
- Baron Móric Kornfeld. Reflections on Twentieth Century Hungary: a Hungarian Magnate’s View, (Edited with Forword and Introduction By ~, New York: Social Science Monographs, Boulder, Colorado. Centre for Hungarian Studies and Publications, Inc. Wayne, New Jersey, 2007, 391 l.
- Lélegzetvétel: Válasz 1946–1949 Budapest, Argumentum, 2009[3]
- Pályaképek – Művelődéstörténeti metszetek a 20. századból Budapest, Corvina, 2016.
Publikációinak részletes jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában.[4]
Könyveiről néhány recenzió[szerkesztés]
- A „Sznobok és parasztok”-ról az Irodalomtörténeti Közleményekben[5] és a Kortársban[6]
- A Menedékház. Sárközi Márta-emlékkönyv c. könyvről az Új Forrásban[7] és a Mozgó Világban.[8]
- A Lélegzetvétel c. kötetről ismertetések a Mozgó Világban[9] és a Tiszatájban[10]
Díjak, ösztöndíjak[szerkesztés]
- Eötvös József ösztöndíj (1987, három hónap, Magyar Ösztöndíj Bizottság)
- Soros alkotói ösztöndíj (1990)
- Pulitzer-emlékdíj (2007, sajtótörténet kategória)
- NKA alkotói ösztöndíj (2009, 2015)
- Wekerle Sándor-díj (2016)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Széchenyi Ágnes: Schöpflin Aladár pályakezdése (real.mtak.hu)
- ↑ Széchenyi Ágnes: Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságban, 1899–1921 (real.mtak.hu)
- ↑ Széchenyi Ágnes: Lélegzetvétel (real.mtak.hu)
- ↑ Széchenyi Ágnes publikációi (mtmt.hu)
- ↑ Fried István: Széchenyi Ágnes: „Sznobok és parasztok”: Válasz, 1934–1938. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1999. 3/4.sz., 538–544. o., epa.oszk.hu)
- ↑ N. Pál József: Rokon- és ellenszenvek az időben (Kortárs, 1997/12. sz., epa.oszk.hu)
- ↑ Babus Antal: „Modora a lélek minőségének leplezését szolgálta” (Új Forrás 2005/9. sz., epa.oszk.hu)
- ↑ Takács Ferenc: Chere Mne Martha de Sévigné (Mozgó világ 2004/9. sz., 115–117. o., epa.oszk.hu)
- ↑ Rainer M. János: Felelet előtt gondolkodási szünet (Mozgó világ 2010/6. sz., 107–110. o., epa.oszk.hu)
- ↑ Monostori Imre: Rendkivüli idők rendkivüli emberekkel (Tiszatáj 2011/5. sz., 76–85. o. epa.oszk.hu)
Források[szerkesztés]
- Széchenyi Ágnes életrajza Archiválva 2021. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (iti.btk.mta.hu, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet portálja. Hozzáférés: 2020-07-18)
- Széchenyi Ágnes, legfontosabb publikációk (iti.mta.hu, hozzáférés: 2020-07-17)
- Magyar Tudományos Művek Tára (mtmt.hu, hozzáférés: 2020-07-18)
