Szojuz TMA–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szojuz TMA–3 a Szojuz–TMA orosz háromszemélyes szállító/mentőűrhajó űrrepülése 2003-tól 2004-ig. A 23. emberes repülés a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Küldetés[szerkesztés]

Hosszú távú cserelegénységet szállított a ISS fedélzetére. A tudományos és kísérleti feladatokon túl az űrhajók cseréje volt szükségszerű.

Jellemzői[szerkesztés]

2003. október 18-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz–FG juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Több pályamódosítást követően október 20-án a Nemzetközi Űrállomást (ISS) automatikus vezérléssel megközelítette, majd sikeresen dokkolt. Az orbitális egység pályája 88,7 perces, 51,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 194 kilométer, az apogeuma 244 kilométer volt.

Foale volt az első amerikai, aki szolgált a Mir-űrállomás és az ISS fedélzetén. Az időszakos karbantartó munkálatok mellett elvégezték a 27 előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. Egyetlen űrséta (kutatás, szerelés) történt, összesen 3 óra 55 perc időtartamban. Pedro Duque elvégezte az Európai Űrügynökség (ESA) valamint a nemzeti tudósok által meghatározott programot. Fogadták a teherűrhajókat, kirámolták a szállítmányokat, illetve bepakolták a keletkezett hulladékot.

2004. április 30-án Arkalik (oroszul: Арқалық) városától hagyományos visszatéréssel, a tervezett leszállási körzettől mintegy 59 kilométerre ért Földet. Összesen 194 napot, 18 órát, 33 percet és 12 másodpercet töltött a világűrben. 3053 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet[szerkesztés]

Felszállásnál[szerkesztés]

Leszálláskor[szerkesztés]

  • Alekszandr Jurjevics Kaleri parancsnok
  • André Kuipers kutatás specialista
  • Michael Colin Foale fedélzeti mérnök

Tartalék személyzet[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Elődje:
Szojuz TMA–2

Szojuz-program
2003–2010

Utódja:
Szojuz TMA–4