Michael Colin Foale

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Michael Colin Foale
Michael Foale.jpg

Született 1957. január 6. (61 éves)
Louth
Iskolái Queens' College
Űrben töltött idő 538 218 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Brit Birodalom Rendjének parancsnoka
  • Medal "For Merit in Space Exploration"
  • Barátságért Érdemrend
  • United States Astronaut Hall of Fame
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Colin Foale témájú médiaállományokat.

Michael Colin Foale dr. (Louth, Lincolnshire, 1957. január 6. –) angol/amerikai asztrofizikus, űrhajós, amerikai állampolgár.

Életpálya[szerkesztés]

1982-ben az University of Cambridge intézetben szerzett doktori diplomát, laboratóriumi asztrofizikából. Rendelkezik pilóta szakszolgálati engedéllyel (motoros repülőgép, helikopter). Amerikába költözve a McDonnell Douglas Aircraft Corporation keretében az űrsikló navigációs problémakörével foglalkozott. 1983-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban felelőse volt a kutatási, kísérleti feladatok összeállításában, illetve műholdak pályára állításában.

1987. június 5-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban. Az első angol állampolgár aki a világűrbe jutott. Az első amerikai űrhajós, aki a legtöbb időt töltötte a világűrben (Mir, ISS). Hat űrszolgálata alatt összesen 373 napot, 18 órát és 18 percet töltött a világűrben. Négy űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 22 órát és 44 percet töltött az űrrepülőgépen/űrállomáson kívül. A NASA houstoni központjában felelős a Szojuz űrhajók és a Nemzetközi Űrállomáson végrehajtandó műveletekért, valamint az űrruha fejlesztéséért. Űrhajós pályafutását 2013 augusztusában fejezte be, hogy építsen egy elektromos repülőgépet.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • STS–45 az Atlantis űrrepülőgép 11. repülésén rakományfelelős. Fő feladata volt, hogy tanulmányozza a légkör és a napenergia kölcsönhatásait. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 22 órát és 9 percet töltött a világűrben.
  • STS–56 a Discovery űrrepülőgép 16. repülésén rakományfelelős. Műholdat állítottak pályára (ATLAS–2 légkörkutató, valamint a SPARTAN–201 platformot), a platformot befogták és visszahozták a Földre. Második űrszolgálata alatt összesen 9 napot, 6 órát és 8 percet töltött a világűrben.
  • STS–63 a Discovery űrrepülőgép rakományfelelőse. Az első űrrandevú a Mir-űrállomással. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 6 órát és 28 percet töltött a világűrben. Első űrsétája (kutatás, szerelés) alatt 4 órát és 39 percet töltött az űrállomáson kívül. Kívül. Pályára állította a 2800 kilogrammos Spartan műholdat.
  • STS–84 az Atlantis űrrepülőgép rakományfelelőse, speciális kutató. Negyedik űrszolgálata alatt a Mir űrállomáson a 23. legénység tagjaként összesen 144 napot, 13 órát és 48 percet töltött a világűrben. Második űrséta alatt 6 órás munkával az előzetesen bekövetkezett ütközés nyomait segített helyreállítani. STS–86, az Atlantis űrrepülőgép fedélzetén tért vissza bázisára.
  • STS–103 rakományfelelős, speciális kutató. Ötödik űrszolgálata alatt a Mir űrállomáson összesen 7 napot, 23 órát és 11 percet töltött a világűrben. Hubble űrtávcső elemeinek javításán, a harmadik űrsétán (szerelés) végzett egy 8 óra és 10 perces munkát végzett.
  • Szojuz TMA–3 fedélzeti mérnök/ISS űrállomás parancsnok. Ötödik űrszolgálata alatt a Mir űrállomáson összesen 194 napot, 18 órát és 34 percet töltött a világűrben. Negyedik űrsétáján (kutatás, szerelés) 3 óra és 55 percet töltött az ISS fedélzetén kívül.

Tartalék személyzet[szerkesztés]

  • STS–81 az Atlantis űrrepülőgép rakományfelelőse, speciális kutató.
  • Szojuz TMA–2 fedélzeti mérnöke

Források[szerkesztés]