Szojuz T–7

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szojuz T–7 háromszemélyes szovjet szállító űrhajó (T = oroszul: transzportnij [szállító]), COSPAR-azonosítója 1982-080A.[1] Az űrhajót háromfőnyi személyzettel 1982. augusztus 19-én 17:11:52 UTC-kor indították Bajkonurból a Szaljut–7 űrállomásra és kétfőnyi személyzettel ért földet Zsezkazgantól 190 km-re keletre 1982. augusztus 27-én 15:04 UTC-kor.[2] Az űrállomáshoz 1982. augusztus 20-án 18:32 UTC-kor dokkolt .

Küldetés[szerkesztés]

1982. augusztus 19-én a Jurij Gagarin űrbázisról háromfős legénységgel indították a Szaljut–7 űrállomásra. A személyzet kutatóűrhajós tagja, Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja, közel 20 év után Valentyina Vlagyimirovna Tyereskovát követve lett a második nő a világűrben.

A fenti személyzet 1982. december 10-én a Szojuz T–5 fedélzetén érkezett vissza a Földre. 7 napot, 21 órát és 52 percet töltöttek a világűrben.

Az űrhajó Földre visszatérő személyzete az addig az űrállomáson tartózkodó Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev űrhajósokból állt, akik hosszútávú (211 napos) űrrepülésükből tértek vissza a Szojuz T–7-tel.

Az űrhajó személyzete[szerkesztés]

Személyzet az űrhajó indításakor[szerkesztés]

Tartalékszemélyzet[szerkesztés]

Visszatérő személyzet[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Elődje:
Szojuz T–6

Szojuz-program
1979–1986

Utódja:
Szojuz T–8