Zsezkazgan
| Zsezkazgan | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Ulitaui terület | ||
| Alapítás éve | 1938 | ||
| Polgármester | Berik Bakitovics Abdigalijev | ||
| Irányítószám | 100600 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 227 fő (2009)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 47 km² | ||
| – szárazföld | 1760,97 km² | ||
| Időzóna | UTC+6 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Zsezkazgan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezkazgan témájú médiaállományokat. | |||
Zsezkazgan (kazak cirill írással: Жезқазған, latin betűs kazak írással: Jezqazğan), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan város Kazahsztánban, a Ulitaui területen, annak közigazgatási központja. A Kara-Kengir folyó medencéjében fekszik.
Lakosság
[szerkesztés]Zsezkazgan népessége 96 700 fő, a vonzáskörzetébe tartozó Satpajev lakosságával együtt 148 700 fő. A város lakosságának 60,8%-a kazah, 27,2%-a orosz, ezen felül ukránok (4%), németek (1,4%), tatárok (1,3%), beloruszok (0,9%) és koreaiak (0,7%) is lakják.[2]
Történelem
[szerkesztés]A várost 1938-ban alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.[3]
Az orosz uralom idején a város egy részében – Kengirben – gulag munkatábor működött, amelyet Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.[3]
Ipar
[szerkesztés]Ma a város a Kazakhmys rézbányász társaság székhelye, mely a város lakosságának fő munkaadója. A társaságnak leányvállalatai vannak Kínában, Oroszországban és az Egyesült Királyságban, valamint részvényeit jegyzik a Londoni Tőzsdén.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population Census in Kazakhstan (1999)
- ↑ 'Statistical information of Zhezkazgan'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
- ↑ a b 'Historical information'. jezkazgan.kz. [2011. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 9.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal Archiválva 2016. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

