Szmrecsányi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
szmrecsányi Szmrecsányi György
Született1876. szeptember 23.
Felsőkubin, Árva vármegye
Elhunyt1932. szeptember 22. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársatahi Unger Adél
FoglalkozásaPozsony vármegyei főispán, magyar nemzetgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1917. szeptember 12.)
  • főispán (1917–1918, Pozsony vármegye)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1920–1922)
A Wikimédia Commons tartalmaz szmrecsányi Szmrecsányi György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szmrecsányi Szmrecsányi György Dáriusz Móric[1] (Felsőkubin, Árva vármegye, 1876. szeptember 23. – Budapest, 1932. szeptember 22.), a Katolikus Néppárt támogatója, magyar legitimista politikus, Pozsony vármegye főispánja, magyar nemzetgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Ősrégi köznemesi Liptó vármegyei családban született, amelynek a legkorábbi ismert őse a cseh eredetű Lőrinc comes volt, aki 1241-ben vett részt a tatárok elleni muhi csatában.[2] Apja idősebb Szmrecsányi György (1848–1906), Árva vármegye főispánja, anyja marsó- és jablonfalvi Marsovszky Sarolta (1854–1927) volt.[3][4] Az apai nagyszülei Szmrecsányi Dárius (1816–1888), Árva vármegye főispánja, nemzetőr őrnagy, a m. főrendiház tagja, a Szent István rend kis-keresztese,[5] és Colinasi Franciska (1826–1848) voltak. Az anyai nagyszülei marsó- és jablonfalvi Marsovszky Móric (1820–1887), királyi tanácsos, 1848/49. évben honvédkapitány, Trencsén vármegye alispánja 1861-ben, Trencsén vármegye Szabadelvű Párt elnöke, nagybirtokos, és Bachmann Mária voltak.[6] Keresztszülei Császka György szepesi püspök és dédanyja, Marsovszky Károlyné Wachtler Karolina (1794-1881)[7] voltak.

Jogi tanulmányainak befejezése után a statisztikai hivatalban, később a kereskedelmi minisztériumban dolgozott. 1905-ben a Szabadelvű Párt programjával választották országgyűlési képviselővé, de hamarosan a Néppárthoz csatlakozott. 1917 és 1918 között Pozsony város és vármegye főispánja lett. A Tanácsköztársaság alatt, 1919-ben, Bécsbe menekült és élénken részt vett a Bethlen István által vezetett antibolsevista comité tevékenységében. A legitimista mozgalom egyik legaktívabb szereplőjeként, tagja volt a Tanácsköztársaság bukása utáni első és második nemzetgyűlésnek, amelynek 1920-tól 1921-ig az alelnöke is volt.[8]

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1903. szeptember 23-án Tahin feleségül vette tahi Unger Adélt (1879-1948), tahi Unger Béla (1843–1920) és Pfeffer Adél (1857-1879)[9] lányát. A házasságukból két lány született:

  • Szmrecsányi Szmrecsányi Veronika (1905-1963). Férje: báró Gruber Hervé (1894-1967) nagykövet.
  • Szmrecsányi Szmrecsányi Magdolna (1911-1984), zenetanár.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szmrecsányi Georgius Darius Mauritius keresztelési bejegyzése. Kubin mezőváros római katolikus anyakönyve. 17/1876. folyószám. Lakcím: Felsőkubin, No. 2. — FamilySearch
  2. ↑ Szluha Márton. (2000) Liptó vármegye nemes családjai. Heraldikai kiadó. 723. o.
  3. ↑ Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Györgyné Marsovszky Sarolta
  4. ↑ Szluha Márton. (2000) Liptó vármegye nemes családjai. Heraldikai kiadó. 730. o.
  5. ↑ Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Szmrecsányi Dárius
  6. ↑ Széchényi Nemzeti Könyvtár - gyászjelentések - Marovszky Móric
  7. ↑ Marsovszky Károlyné gyászjelentése. FamilySearch
  8. ↑ Magyar életrajzi lexikon - Szmrecsányi György életrajza
  9. ↑ Unfer Béláné Pfeffer Adél gyászjelentése. FamilySearch

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Vidor Gyula (szerk.): Nemzetgyülési almanach 1920-1922 (Bp., 1921) 142-143. old.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szmrecsányi_György&oldid=26652147”