Szilágyi Mihály (helytörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szilágyi Mihály
Született 1930. július 7.[1]
Palatinca[1][2]
Elhunyt 2023. március 2. (92 évesen)[3]
Felsőgöd[3]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász
Iskolái Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1965)
Kitüntetései Pro Urbe Szekszárd - 1990
SablonWikidataSegítség

Szilágyi Mihály (Palatinca, 1930. július 7.Göd, 2023. március 2.) magyar közgazdász, eszperantista, vallás-, had- és helytörténetíró.

Életútja[szerkesztés]

1930-ban született Bátaapáti Rozsdásserpenyő településrészén. Első 12 éve Mórágy településhez kötődik, itt végezte alapiskoláját. Néhány évig a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába járt, majd átkerült Bonyhádra az evangélikus gimnáziumba. Érettségi vizsgát a Szekszárdi Garay János Gimnázium-ban tett. 1965-ben közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Két évvel később, 1967-ben, a közgazdaság-tudományok doktora lett. 1968-ban kezdett történetírással foglalkozni.

Munkahelyei: diósgyőri vasmű, kereskedősegéd Tolnán, megyei tanács kereskedelmi osztálya, évekig a Magyar Nemzeti Bank bonyhádi fiókjának vezetője, a Tolna Megyei Önkormányzat osztályvezetőjeként ment nyugdíjba 1991-ben.

Temetése 2023.04.13-án volt Szekszárdon az alsóvárosi temetőben.[4]

Eszperantó tevékenysége[szerkesztés]

56 éves korában tanulta meg az eszperantó nyelvet. Elkészítette Lengyel Pál szekszárdi eszperantista nyomdász monográfiáját. A Magyar Eszperantó Szövetség Tolna Megyei Eszperantó Bizottságának elnöke lett 1988-ban.[5][6]

Publikációi[szerkesztés]

1968–1989-ig 54 munkája jelent meg nyomtatásban: könyvismertetések, tanulmányok Tolna Megye történelméből, boszorkányégetésekről, a bonyhádi zsidóságról, Lengyel Pál szekszárdi eszperantista nyomdászról. Életművének egyik jelentős munkája a grabóci szerb ortodox kolostor 400 éves történetét feldolgozó mű, mely a Megyei Helytörténeti Pályázaton 1999-ben első díjas lett. Nyugdíjazása után nyomtatásban megjelent munkáinak száma elérte a 120-at. [7][8]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Schweitzer József–Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig; előszó Schreiber Sándor; MIOK, Bp., 1982 (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái)
  • Boszorkányperek Tolna megyében; Szekszárdi Ny., Szekszárd, 1983
  • Igazságszolgáltatás a régi Szekszárdon; Szekszárdi Nyomda Miniatűrkönyv-gyűjtők Klubja, Szekszárd, 1985
  • Lengyel Pál eszperantista nyomdász, újságíró, akadémikus / Pažlo Lengyel esperantista presisto, ĵurnalisto, akademiano; eszperantóra ford. Demeter Annamária; Magyar Eszperantó Szövetség Tolna Megyei Bizottsága–Szekszárdi Nyomda] Szekszárd, 1988
  • A bűvös számok; ill. Tövisháti András; Szekszárdi Ny., Szekszárd, 1989
  • Mórágy; közrem. Garami Péter et al.; Önkormányzat, Mórágy, 1992
  • Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Tolna Megyei Levéltárból; összeáll., bev. Szilágyi Mihály, előszó Ságvári Ágnes; Magyar Auschwitz Alapítvány Holocaust Dokumentációs Központ, Bp., 1994 (Holocaust Magyarországon sorozat)
  • A grábóci szerb ortodox kolostor története; Babits, Szekszárd, 1999
  • Gyönk; szerk. Gaál Attila; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Szabó Péter–Szilágyi Mihály: Tolnai honvédek a Donnál, 1942–1943; Babits, Szekszárd, 2001
  • Boszorkány volt-e Zsuzsánna? Korrajz a 17-18. század fordulójáról; grafológiai jellemzések Demeter Anikó; Magyar Tudománytörténeti Intézet, Piliscsaba, 2004
  • A Tolna megyei nemzetőrség története, 1848–49, 1956, 2000; Babits, Szekszárd, 2006
  • 77 bölcsesség, megannyi dőreség. Könnyű olvasmány nehéz időkre. A világirodalomból szemelgette Szilágyi Mihály; Babits, Szekszárd, 2007
  • Dél királynője. Kisregény; Babits, Szekszárd, 2010
  • Szilágyi Mihály–Peter Glöckner: Mórágy; Mórágy, Önkormányzat, 2022

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Pro Urbe Szekszárd – 1990
  • Millecentenáriumi Emlékérem
  • Bél Mátyás-díj – 2006
  • Egyed Antal-díj – 2020

Tagsága[szerkesztés]

  • Tudományos Ismeretterjesztő Társaság – 1960
  • Orvostörténeti Társaság – 1980
  • Magyar Történelmi Társulat – 1980
  • Szekszárdi Várostörténeti Klub
  • Tolna Megyei Honismereti Egyesület – 1992
  • Magyar-Török Baráti Társaság
  • Lengyel Pál Eszperantó Egyesület – 1986
  • Magyar Eszperantó Szövetség Tolna Megyei Bizottsága (elnöke is) – 1988

További információk[szerkesztés]

  • Dr. Szilágyi Mihály történetíró munkássága; szerk. Kaczián János; Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület, Szekszárd, 2010 (Honismereti egyesületi füzetek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
  2. Közgazdász, aki nem mellékesen vallás-, had- és helytörténetíró, 2018. december 13. (Hozzáférés: 2023. április 29.)
  3. a b Gazdag szellemi termést hagyott örökül, 2023. április 17. (Hozzáférés: 2023. április 29.)
  4. Tolna Megyei Népújság: Szilágyi Mihály és Szeri Árpád a hasznos elfoglaltságokról. library.hungaricana.hu (magyarul) (1989) (Hozzáférés: 2023. ápr. 29.)
  5. Tolna Megyei Népújság – Tolnai Népújság – Szekszárdi Vasárnap: Dr. Szilágyi Mihály Szerkszárd, eszperantó. www.hungaricana.hu (magyarul) (1968) (Hozzáférés: 2023. ápr. 29.)
  6. MESZ-HEA: Elhunyt dr. Szilágyi Mihály. esperantohea.hu (magyarul) (2023. ápr. 27.) (Hozzáférés: 2023. máj. 3.)
  7. Szekszárd önkormányzat: Dr. Szilágyi Mihály. szekszard.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2023. ápr. 29.)
  8. Dr. Szilágyi Mihály könyvei. bookline.hu. (magyarul) bookline (Hozzáférés: 2023. máj. 2.)