Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Bináris/Gondolatok a jogi szócikkekről

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Időnként fellángol a vita a jogi szócikkek körül. Mitől lesz jó egy jogi szócikk, mire való, és mire nem való?

A jogszabályokat a hatályos magyar szabályozás szerint nem védi a szerzői jog, tehát legálisan másolhatók. Ez éppen annyira nem jelenti azt, hogy le is kellene másolnunk őket, mint a Pallas vagy a Révai szerzői jogi védelemből kiesett, javarészt elavult szócikkei esetében. Nemcsak azért, mert a Wikipédia nem szövegtár, hanem azért sem, mert egy tényállás kimásolása a büntető törvénykönyvből nem szócikk.

Vegyük például a lopást. Megtehetjük, hogy kimásoljuk a BTK-ból a lopás pillanatnyilag hatályos magyar tényállását és büntetési tételeit, de ez nem szócikk, nem enciklopédikus tartalom. Ezért nem érdemes enciklopédiát írni. Az enciklopédia átfogó tudást akar közölni, összefüggéseket feltárni. A lopás igazán izgalmas téma, hiszen térben és időben változik a megítélése. Változik, hogy mi számít lopásnak, változik, hogyan büntetik, változik az erkölcsi megítélése. Itt van például a jármű önkényes elvitele, ami a közerkölcsben lopás, de a hatályos magyar büntetőjogban nem. Mindenki tanulta az iskolában, hogy büntette a lopást Szent László és Könyves Kálmán, miért volt szükség ezekre a törvényekre, és miért jelentős a két szabályozás közötti különbség. Van, aki épp ebből érettségizett. Ez fontos része lenne egy jó szócikknek; százszor fontosabb, mint a jelenlegi magyar büntetési tételek felsorolása fél képernyőnyi hosszúságban, aminek a BTK-ban bárki utána tud nézni. Nem derül ki a jelenlegi szócikkünkből az sem, hogyan büntetik a lopást más országokban, más kultúrában, például az iszlám jog szerint. Nem derül ki belőle, hogy a Magyar Népköztársaságban volt társadalmi tulajdon, és annak a sérelmére elkövetett lopást másképp büntették, mint a személyes tulajdon ellenit. Pedig ez lenne az, amiért érdemes szócikket írni és olvasni. Ez az, amitől egy szócikk hasznossá és érdekessé válik. A szerkesztői munka nem a másolás és formázás, hanem a források felkutatása, és ennek alapján egy áttekintő cikk megírása. Hasznos tartalom a lopás és a rablás, illetve a bűncselekményi és a szabálysértési alakzat közötti különbség ismertetése, de ez még mindig csak a pillanatnyilag hatályos magyar jogra vonatkozik. Szívesen olvasnék arról, hogy a jármű önkényes elvitele mikor és miért került bele a jogrendszerbe, alkalmazzák-e más országokban is, milyen viták zajlottak körülötte.

Kitekintés térben, kitekintés időben, kitekintés kultúrában. Vagy az adott jogszabály előzményei, keletkezésének körülményei, a körülötte zajló viták, a társadalomra gyakorolt hatásai, hatályban maradásának ideje. Erről szól például a Felhatalmazási törvény (Németország, 1933) (kiemelt cikk), a Halálbüntetés, a Hammurapi törvényoszlopa, a Tizenkét táblás törvények, az Aranybulla, az 1947. évi IV. törvény.

Ez tehát az enciklopédikus tartalom: az áttekintés, a kontextusba helyezés, a jogfejlődés, a jogi és az erkölcsi megítélés vagy éppen a jog és a politika, netán a jog és a vallás kapcsolata.

Gyakran éri az a kifogás a szócikkeket, hogy csak magyar nézőpontból tárgyalják a kérdést. Az Sablon:Országspecifikus/hu (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) sablon hivatkozásaira kattintva túlnyomórészt jogi cikkeket találunk. Az esetek egy részében ez okkal van így, mert valamilyen fogalom a magyar jogra jellemző; ilyenkor talán szerencsés volna ezt a címben vagy a bevezetőben egyértelművé tenni, hiszen ha valami csak Magyarországon létezik, akkor nem hiba magyar szempontból tárgyalni. Az említett lopás, a büntetőjogi tényállások, a jogi fogalmak többsége nem ilyen. Ezek mindenhol léteznek. Lehet beszélni általános szokásokról, EU-s szabályozásról, a közösségi és a magyar jog kölcsönhatásáról, harmonizációjáról, kultúránkénti eltérésről, különleges esetekről, amitől érdekessé válik egy szócikk. Egyet nem érdemes: kimásolni a magyar jogszabályt, és megformázni, hogy úgy nézzen ki, mint egy szócikk. Egyet nem lehet: úgy csinálni, mintha a lopás fogalma azonos volna a térben és időben korlátozott hatályos magyar szabályozással.

Végezetül egy gondolat a szócikkek nyelvéről. A jogászok számára – akár jogszabályt fogalmaznak, akár szerződést, akár a bíróságon érvelnek – nagyon fontos a precizitás, sokkal fontosabb, mint a gördülékenység és az irodalmi nyelvhasználat. Nem azért készítenek szövegeket, hogy azok könnyen érthetőek és élvezetesek legyenek, hanem hogy nehezen támadhatóak. A Wikipédiát viszont átlagemberek, laikusok olvassák. Nekik írjuk a szócikkeket, hiszen a szakembereknek nincs is rá szükségük, mert többet tanultak a témáról az egyetemen, mint ami egy szócikkből kiderül. A szócikkel szemben nem az a követelmény, hogy jogilag támadhatatlan legyen, csak elegendően pontos; természetesen ez nem slendriánságot jelent. De a szóhasználat, a mondatszerkezet, a mondatok hossza legyen alkalmas a megértésre, és csináljon kedvet az olvasáshoz. Ha valamit csak bonyolultan lehet megfogalmazni, akkor magyarázzuk el közérthetően, mit fejez ki az a szöveg. Értse meg egy középiskolás is, hiszen tudjuk, hogy sokan olvassák közülük a cikkeinket! Jogi dokumentumban nem elvárás a szóismétlés elkerülése, ha az biztosítja a szabatosságot; hétköznapi embereknek szánt olvasmányban azonban igen, már az alsó tagozatban is így tanítják. Kövessük tehát a stilisztikai útmutatót és írjunk érthetően!

Kapcsolódó lapok

[szerkesztés]