Szerkesztő:Zizzi/A magyar földrajztudomány története
| Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar | |
 | |
| A lágymányosi kampusz déli épülete | |
| Alapítva | 1949. május 16. |
| Hely | Magyarország, Budapest |
| Típus | állami egyetem |
| Dékán | Dr. Surján Péter egyetemi tanár |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A |
| Elhelyezkedése | |
 Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 03′ 45″ | |
| Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar weboldala | |
Története[szerkesztés]
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az 1635-ös alapítástól kezdve folyamatosan tart a természettudományos képzés. A kezdetekben matematikát és fizikát tanítottak a bölcsészeti fakultás keretein belül, a 18. században pedig megkezdődött a kémia, a biológia és a földtudományok oktatása is. 1949-ben a Bölcsészettudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből megalakult az önálló Természettudományi Kar.
Működése[szerkesztés]
A Természettudományi Karon jelenleg öt szakterület öt intézete működik, ezek a biológia, fizika, kémia, matematika, földtudományok.
A Karon az oktatás kreditrendszerben történik. 2006-tól a biológia, fizika, földrajz, földtudományi, kémia, környezettan, matematika alapszakok (BSc) kerülnek meghirdetésre. A specializálódás szak irányok keretében történhet, melyeket az első év elvégzése után kell kiválasztani. Az alapszakos diploma birtokában a hallgatók mesterszakon folytathatják tanulmányaikat. A mesterszakos diploma egyenértékű a korábbi öt éves egyetemi képzésben szerzett oklevéllel.
A Természettudományi Karon belül jelenleg öt Doktori Iskola működik, itt 21 doktori programjából választhatnak a jelentkezők, jelenleg több mint 400 hallgató vesz részt 3 éves doktori posztgraduális képzésben.
Szervezési egységek és szakirányok[szerkesztés]
Biológiai Intézet[szerkesztés]
A Természettudományi Kar Biológiai Intézete 12 tanszékből és egy munkacsoportból áll. Az intézeten belül biológiatanárok, biológusok, gyógyszerészek, pszichológusok, mérnök-biológusok képzése folyik.[1] A biológiai képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a 19. században kezdődött meg. A biológiatanári szak mellett a biológus szakot 1963-ban alapították meg, kifejezetten kutató szakemberek képzésére.[2]
2006-tól három éves alapképzés (B.Sc.) és erre épülő két éves mesterképzés (M.Sc.) keretében folyik az oktatás, a választható szakirányok:
- Biológia alapképzés (B.Sc.)
- Biológus mesterképzés (M.Sc.)
- Biológiatanár mesterképzés (M.A.)
| Tanszék | Tanszékvezető | Cím | Telefonszám | Weboldal | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék | Lőw Péter habil. docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 6. emelet 512. | (36-1) 381-2227; (+36-1) 372-2500 /1835 |
|
| 2 | Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék | Török János egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 7. emelet 512. | (+36-1) 381-2193; (+36-1) 372-2500 /8093 |
Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék |
| 3 | Biokémiai Tanszék | Nyitray László egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 5. emelet 512. | (+36-1) 381-2171; (+36-1) 372-2500 /8071 |
Biokémiai Tanszék |
| 4 | Embertani Tanszék | Márialigeti Károly egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 4. emelet 512. | (+36-1) 381-2161; (+36-1) 372-2500 /8061 |
Embertani Tanszék |
| 5 | Etológiai Tanszék | Miklósi Ádám egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 6. emelet 512. | (+36-1) 381-2179; (+36-1) 372-2500 /8079 |
Etológiai Tanszék |
| 6 | Élettani és Neurobiológiai Tanszék | Détári László egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 6. emelet 512. | (+36-1) 381-2181; (+36-1) 372-2500 /8081 |
Élettani és Neurobiológiai Tanszék |
| 7 | Genetikai Tanszék | Vellai Tibor egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 5. emelet 512. | (+36-1) 381-2173; (+36-1) 372-2500 /8073 |
Genetikai Tanszék |
| 8 | Immunológiai Tanszék | Erdei Anna egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 5. emelet 512. | (+36-1) 381-2175; (+36-1) 372-2500 /8075 |
Immunológiai Tanszék |
| 9 | Mikrobiológiai Tanszék | Márialigeti Károly egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 6. emelet 202. | (+36-1) 381-2177; (+36-1) 372-2500 /8077 |
Mikrobiológiai Tanszék |
| 10 | Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék | Fodor Ferenc habil. docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 4. emelet 512. | (+36-1) 381-2163; (+36-1) 372-2500 /8063 |
Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék |
| 11 | Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék | Podani János egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 7. emelet 512. | (+36-1) 381-2187; (+36-1) 372-2500 /8087 |
|
| 12 | Növényszervezettani Tanszék | Böddi Béla egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., 4. emelet 512. | (+36-1) 381-2165; (+36-1) 372-2500 /8065 |
Növényszervezettani Tanszék |
Fizikai Intézet[szerkesztés]
5 tanszékből áll, az intézeten belül fizikusok és fizikatanárok képzése folyik. Fő kutatási területek: asztrofizika, térelmélet és részecskefizika, bio-, mag- és molekulafizika, kondenzált anyag, valamint statisztikus fizika.
Földrajz- és Földtudományi Intézet[szerkesztés]
Az intézeten belül két központ is működik: A Földrajztudományi Központ 4 tanszékből áll, itt geográfusok és földrajztanárok képzése folyik. A Földtudományi Központ 7 tanszékből áll, itt geológusok, csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése folyik. A több mint 130 éves története során a Földrajztudományi Központ jogelődei a hazai geográfus és földrajztanárképzés mindig meghatározó szereplői voltak. [3]
A Földrajztudományi Központon belül az alábbi tanszékek működnek:[4]
| Tanszék | Tanszékvezető | Cím | Telefonszám | Weboldal | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Regionális Tudományi Tanszék | Nagy Balázs egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 372-2500/8015 | [1] |
| 2 | Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék | Nagy Balázs egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2117 (+36 1) 372-2500/8017 |
Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék |
| 3 | Természetföldrajzi Tanszék | Karátson Dávid egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2111 (+36 1) 372-2500/8011 |
Természetföldrajzi Tanszék |
| 4 | Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék | Szalai Zoltán egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36-1) 372-2500/1809 | Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék |
A Földtudományi Központon belül az alábbi tanszékek működnek:[5]
| Tanszék | Tanszékvezető | Cím | Telefonszám | Weboldal | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék | Pálfy József egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2129 (+36 1)372-2500/8029 |
Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék |
| 2 | Ásványtani Tanszék | Dódony István egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2109 | Ásványtani Tanszék |
| 3 | Kőzettan-Geokémiai Tanszék | Harangi Szabolcs egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2107 | Kőzettan-Geokémiai Tanszék |
| 4 | Őslénytani Tanszék | Kázmér Miklós egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2104 | Őslénytani Tanszék |
| 5 | Csillagászati Tanszék | Petrovay Kristóf egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 372-2946 | Csillagászati Tanszék |
| 6 | Geofizikai és Űrtudományi Tanszék | Timár Gábor egyetemi docens | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 381-2191 | Geofizikai és Űrtudományi Tanszék |
| 6 | Meteorológiai Tanszék | Bartholy Judit egyetemi tanár | 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C. | (+36 1) 372-2945 | Meteorológiai Tanszék |
Kémiai Intézet[szerkesztés]
4 tanszékből áll, itt vegyészek és kémiatanárok képzése folyik.
Matematikai Intézet[szerkesztés]
Összesen 7 tanszékből áll, itt matematikatanárokat, matematikusokat és alkalmazott matematikusokat képeznek.
Dékánjai[szerkesztés]
- Buzágh Aladár (1949-1950)
- Hajós György (1950-1951)
- Erdey-Grúz Tibor (1950-51)
- Kárteszi Ferenc (1951-1954)
- Fuchs László (1954-1956)
- Mödlinger Gusztáv (1953-1958)
- Lengyel Sándor (1958-1961)
- Nagy Károly (1961-1966)
- Sztrókay Kálmán (1967-1968)
- Egyed László (1966-1967, 1968-1970)
- Kátai Imre (1970-1977)
- Kubovics Imre (1977-1983)
- Medzihradszky Kálmán (1983-1989)
- Klinghammer István (1989-1990)
- Kiss Ádám (1990-1997)
- Benczúr András (1997-2001)
- Láng Ferenc (2001-2005)
- Michaletzky György (2005-2012)
- Surján Péter (2012-)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Kar története. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
- ↑ A Biológiai Intézet rövid története. ELTE Biológiai Intézet. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
- ↑ Természettudományi Kar - Földrajz- és Földtudományi Intézet - Földrajztudományi Központ. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
- ↑ Földrajz- és Földtudományi Intézet - Szervezeti egységek. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
- ↑ Földrajz- és Földtudományi Intézet - Szervezeti egységek. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2014. január 11.)
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- ELTE Biológiai Intézet hivatalos honlapja
- ELTE Fizikai Intézet hivatalos honlapja
- ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet hivatalos honlapja
- ELTE Kémiai Intézet hivatalos honlapja
- ELTE Matematikai Intézet hivatalos honlapja
A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat.
A matematika szó maga a görög μάθημα (mathéma) szóból származik, amely a „tudomány, tudás, tanulás” jelentésekkel bír. A μαθηματικός (mathématikosz) jelentése: „tanulni szerető”. Ma a szó jelentése ettől kissé eltérő tudományterületre utal – a mennyiség, szerkezet, tér és a változás deduktív tudományára.
Irodalom[szerkesztés]
- Bulla Béla. A magyar földrajztudomány a felszabadulás után. Budapest: Földrajzi Közlemények 3.(79) 2. sz, 93-117. o. (1955)
- Fodor Ferenc. A Magyar Földrajztudomány története. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 963-7395-97-0 (2006)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Links to Web Sites on the History of Mathematics (The British Society)