Szerkesztő:Ljerk/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Bevezető az Arvisura igaz vagy hamis voltát eldönthető hipotézisekhez[szerkesztés]

Az Arvisurában[1][2][3][4]Paál Zoltán, bár a könyv címében rege és monda is szerepel, tartalmilag viszont azt állítja, hogy a könyv a Hun Törzsszövetség rovással feljegyzett valódi történelmének a mai magyar nyelvre lefordított változata. Az Arvisurának már a könyv megjelenése előtt ismertek voltak az 1970-es években, majd később is megjelent különféle nyomtatott változatai (a Széchényi könyvtárban ezek megtalálhatóak, László Gyula is ezeket ismerte meg) amik tartalmukban és fogalmazásukban egymástól és a könyvtől is több részletben eltérnek. Létezik egy még korábbi rövidebb, gépelt változat, ami fogalmazásban, ha tartalmilag nem is, de különbözik a többi változattól, ez az interneten is megtalálható[5].

László Gyula meghatározása, hogy az Arvisura "népmese"[6] befagyasztotta az Arvisura érdemi vitatását. Az a tény, hogy az Arvisura Paál Zoltán magánakciója lenne - a fellelhető adatok miatt szinte teljes mértékben kizárható[7]. Azt pedig az előző bekezdésben kifejtettem, hogy ez a szerző szerint nem népmese, hanem a valóság. Azaz kristálytisztán két alaplehetőség bontakozik ki:

Az Arvisura alapvetően hamisítvány! - Vajon mi lehet a hamisítók célja ezzel a történelemmásítással?

Az Arvisura alapvetően igaz! - Ha igaz, akkor miért tanuljuk még mindig a félig hamis magyar és világtörténelmet?

Ezeket a kérdéseket Császár István megfogalmazta mind a Alkotmányvédelmi Hivatalnak, mind a Magyar Tudományos Akadémiának, mivel ha csak ez a két alaplehetőség létezhet, akkor nyilván ilyen fajsúlyú kérdésben ez a két intézmény tud megfelelően és hivatalosan eljárni - a válasz mindkét helyről elkerülő volt, egyrészt a nem ránk tartozik megállapítással, másrészről a "népmese" László Gyula féle jelző alkalmazásával. Ezért kénytelen Császár István a nagyobb nyilvánosság elé tárni ezt az alapjában véve egyszerű kérdést - ki csap be minket már 40 éve? Mások, mert sokan úgy hisznek az Arvisurában most is, hogy nincs bizonyítva - vagy mi magunkat azzal, hogy nem járunk a végére?

Az Arvisura igazolás lenne arra nézve, hogy teljesen különböző népcsoportok egymás mellett tudtak élni, valamint kiválasztási rendszerük, azaz a Nagy-Süán versenyek biztosították, hogy csak a szellemileg és testileg legrátermettebb emberek lehettek vezetők és beavatottak. Ez nemcsak a későbbi leszármazási rendszert, hanem a mai választási médiapárbajokban eldőlő választási rendszert is meghaladja. Sajnálatosan az Arvisurában végigkövethető módon ez a rendszer fokozatosan megbomlott, először a felmelegedés utáni nagyobb élettér miatti úgymond nagyobb szabadság miatt, majd az ataiszi leszármazottakat különösen sújtó elsivatagosodás miatti vándorlások (Mezopotámia, Aral-tó környéki sivatagok, Takla-Makán, Góbi és Ordas/Ordosz) okán.

Négy tény, ami miatt vitatható az Arvisura[szerkesztés]

Nincs hiteles forrása[szerkesztés]

- Még az eredetiről készült rovásírásos másolatok sincsenek meg (Paál Zoltán ezt azzal magyarázza, hogy ezeket "Tura" kérésére meg kellett semmisítenie - itt jegyzem meg, hogy a könyv levélkivonataiban említésre kerül, hogy a "Szalaváré Tura" felvett partizánnév volt - mert többen később ilyen néven keresték manysi földön, és érthetően nem találták).

Ezoterikus és sci-fi elemek[szerkesztés]

- Egy erős ezoterikus és sci-fi vonulat van a könyvben, ami terjedelmileg nem jelentős, viszont több helyen is felbukkan. Ezek egy része egyértelműen magyarázható, például a "gondolatrezgés" az írással azonosítható, amit akkor kizárólag csak a kevés számú beavatott ismerhetett. A "szíriuszi emberek" fogalma pedig a Tórem világ leírása alapján érthető meg, ugyanis Ataisz volt az idők kezdetén Joli-Tórem földje/bolygója, Kaltes asszonynak egy másik földje/bolygója volt (ami Ataiszon kívül helyezkedett el, és magasabb civilizációs fokkal rendelkezett) - Kaltes asszony fia pedig Szíriusz (Ibos) volt, így a "szíriuszi emberek" megjelölés ezekre a magasabb civilizációs fokon élő népek tagjaira vonatkozott. A magyarra fordítással kapcsolatos hibák lehetnek a "mágneses tér" stb. szavak. A "repülő szerkezetek" "fénybombák" viszont valóban kétségesek, hogy mire vonatkozhattak. Az ezoterikus vonal ezen részére a következő bekezdésben leírt egyik magyarázat is lehetséges.

Az Arvisura tartalmának hamissága egészben vagy részben elképzelhető[szerkesztés]

- A mű akár egészében vagy részleteiben lehetségesen hamisítvány. A könyvben megjelenő levélkivonatokban Paál Zoltán azt említi, hogy Sztálin fiatal korában kispapként megismerte a beavatottak létezését. Ennél a pontnál fontos megemlíteni az úz törzseket, Paál Zoltán pala-úz (azaz palóc) volt, míg Sztálin gara-úz (azaz grúz), de a könyvben még rengeteg úz rokon nép jelenik meg, így például a tung-úz, sumér-úz népek, törzsek - az úzok nyelvén rótták le az Arvisurák egy részét, ezért tudta azokat Paál Zoltán könnyen lefordítani. Sztálin a II. világháborúban Moszkva félkörbe vétele után lefogatta a beavatottakat, és felhasználta őket háborús stratégiájának kialakításához. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy az Arvisurák nyilvánosságra hozatalát személyesen a gara-úz Sztálin engedélyezhette ellenszolgáltatásként (bár ez így az Arvisurában nincs leírva). Magában az Arvisurában a szláv törzsek több esetben is különböző okok miatt negatívan vannak említve, azaz az Arvisura hamisításhoz a szovjet "szláv" titkosszolgálatnak nem fűződhetett közvetlen érdeke, persze ez nem zárja ki egy esetleges hosszútávú és bonyolult manipuláció lehetőségét.

Nehezíti az utólagos kibogozást, hogy a "Tura"-féle partizáncsapatnak több "finn-ugor" tagja volt, akik közül Paál Zoltán a háború után a finn "Igor Szalmi"-val is tartotta a kapcsolatot, aki az 1950-es években a "szovjet követség autóját" is igénybe vette (350(A). Arvisura). Szintén finn volt a Sztálin által összegyűjtött beavatottak vezetője Otto Kuusinen az előbb említett levélkivonatok alapján, akinek lánya Hertta Kuusinen a Finn parlament tagja volt a háború után, és az Arvisura szerint apja szellemében az egyik kezdeményezője volt a helsinki folyamat létrejöttének.

Természetesen nemcsak valamely titkosszolgálat, hanem úgymond a beavatottak is valamilyen célból hamisíthatták akár az egész Arvisurát, vagy annak részleteit. Így aztán gondolatilag ezerszámra lehet ontani az elméleteket, például lehet, hogy alapjaiban eredeti, de aztán a beavatottak meggondolták magukat a közzététellel kapcsolatban és Paál Zoltánnal beíratták az ezoterikus vonalat, hogy ellehetetlenítsék a már létező Arvisura nyomtatványok hitelét stb.. Kozsdi Tamás egy videóban[8] azt közli, hogy egy III/III-as ügynököt vélt felfedezni Paál Zoltán Arvisurás baráti körében. Ezt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem erősítette meg a 2795/3/K/2017 jelzetű beadványra adott válaszában.

Valótlan tények az Arvisurában[szerkesztés]

- Vannak tények, amik egyértelműen nem lehetnek igazak az Arvisurában, ilyen például a 400-as évekkel kapcsolatban emlegetett palesztin mohamedánok (268. Arvisura). Ezek is csak az eredeti forrás (ha létezik) alapján tisztázhatóak, hogy esetleg a fordító kisebb gondatlansága miatt kerültek-e így közlésre, vagy ez a rész hamisítvány.

Milyen hipotézisek bizonyításával dönthető el az Arvisura legalább egy részletre vonatkozó valódisága?[szerkesztés]

1. Ataisz helyére vonatkozó hipotézis[szerkesztés]

Ataisz annak az ősi civilizációnak a neve, amelynek leszármazottjai alapítják meg a Hun Törzsszövetséget 4040 BC-ben. A Hun Törzsszövetség rovósámánjai innentől kezdik el írni 10 évenként az Arvisurákat, azaz a Hun Törzsszövetség történetét. Ezekben az Arvisurákban visszaemlékezések formájában többször felbukkan Ataisz és pusztulása, ahonnan ezek a törzsek közvetlenül elszármaztak.

Magára Ataiszra korábban a jégkorszak hatására vándoroltak eurázsiai törzsek, és az itteni őslakosokkal együtt évezredek alatt sikerült egy civilizációba tömörülniük, amely mivel több forrásból táplálkozott egy helyen, minden civilizációs jellemzőt több szinttel megemelt: államforma, vallások, öntözéses és állattartó mezőgazdaság, hajóépítés, fémművesség és életmód, amivel megkétszerezték az emberi élettartamot, mely utóbbi miatt a tudományok és mesterségek őrzői hosszabban gyakorolhatták és adhatták tovább tudásukat.

Ataisz víz és földrajzának részletesebb leírása a 2(A). és 145. Arvisurában található, Császár István visszafejtette Ataisz helyét ezen visszaemlékezések alapján.

A visszafejtés forrásai:

- 2(A). és 145. Arvisura,
- a jégkorszak tengerszintjei (a szárazföldi gleccserekben jég formájában felhalmozódó víz csökkentette a tengerek vízmennyiségét)[9],
- a National Geographic óceánfenék térképei [10][11]
- Peter Bellwood könyve [12][13]

Ataisz központja a leírás alapján 99%-osan ráillik Indonézia Natuna és Anambas szigeteire (Riau szigetcsoport), a felmelegedés utáni víz szintemelkedés miatt a szigethegyek körüli hatalmas síkságok fokozatosan víz alá kerültek, majd egy szökőár pusztította el véglegesen. A nagyfokú (99% vagy még nagyobb) egyezést a következők támasztják alá, 120.000 négyzetkilométeres területen ugyanis (lásd az összehasonlító térképet):

- 6 nevesített hegy és egy hegység van az Arvisurában, ugyanennyi szigethegy van jelenleg is ezen a területen (sem több, sem kevesebb)
- a hegyek egymáshoz viszonyított helyzete Ataisz leírása, és a Natuna és Anambas szigetekről készült Google Maps térkép összevetése alapján egyező
- a hegyek magasságai "öl" és méter mértékegységben mindössze maximum 25%-os eltérést mutatnak, azaz ahol 800 ölös hegyről ír az Arvisura, ott 1040 méter magasságú hegy van
- az Arvisurában említett két tó mélysége ölben is meg van adva (145. Arvisura), az Indus-tó helye és mélysége ez alapján egyezik az óceánfenéki térképen jelzett nagyobb mélységű hellyel, a Hun-tó ölben mért mélysége ismert, kérdéses a jelenkori helyén levő mélység

Természetesen ez így még nem abszolút bizonyíték, ugyanis ha az Arvisura hamisítvány, akkor lehetséges, hogy erre a helyszínre úgymond "ráhúzták" Ataisz leírását, és akár hamisítványokat is elhelyezhettek. Alapos régészeti feltárás nélkül ez csak egy nagyon erős közvetett bizonyíték.

Ez az Arvisura bizonyítás alfája és omegája, ugyanis az Arvisura rengeteg olyan helyszínt megemlít Ataisz központi részeivel kapcsolatban, amiknek még ma is léteznie kell, és legfőképpen hamisíthatatlanul kell léteznie, például a most már a víz alatt fekvő városok kőromjai. De ilyen a Gara-zúgó (ahol a fémöntő műhelyekről ír az Arvisura), ami megtalálható Temburun[14] vízesés néven az Anambas szigetek egyikén, vagy Bu-Murt (vöröshasú cethal) kegyhelyei Natuna szigetén az Arvisurában említett Kosztroma városánál. Ezek most turistalátványosságok, mint például az Alif Stone Park[15].

2. Madagaszkár kőkori történelmének megfejtetlenségére az Arvisura írásos választ nyújt[szerkesztés]

Madagaszkár kőkorszaki történelmének néhány megmagyarázhatatlan eleme, valamint a beszélt nyelv és a DNS vizsgálatok elemzése alapján:

Az "austronesian" nyelv elterjedése
- a 2000 BC körülire becsült kőeszközök eredete nem azonosított
- a beszélt "austronesian" nyelvi rokonság Indonéziában, és attól keletre van
- ugyanígy a DNS állomány is ezt a rokonságot támasztja alá
- szintén Indián túli a Madagaszkáron honos ázsiai rizs stb.[16]

Viszont konkrét bizonyíték nincs arra, hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek ide Madagaszkár lakóinak ősei. Az Arvisura viszont konkrét leírást ad erre a 144. Arvisurában (1680 BC), ugyanis Észak-Kínában a Sárga-folyó torkolatából a Hun Törzsszövetség egy hajóflottát indít el több céllal Egyiptom, Atlantisz és Európa felé, és amely út 12 évig tart. Afrika szarva mellett elhajózva, a Nagy-foghoz érkezés előtti évben:

"A hatodik Tárkány napját Magadi szigetén töltötték, ahol vetettek, arattak, majd szárított húsokkal és magvakkal felszerelve folytatták útjukat. .....  A kellemes éghajlatú Magadiban is maradtak le hajósok, akik a hegyilakók családjába benősültek. Viszont ezen családok vállalkozó ifjaiból a hajósok létszáma kiegészült."

Mivel az Arvisura alapján a Hun Törzsszövetség népei maguk is ataiszi leszármazottak, és ha nem is lenne igaz a Riau szigetek mint Ataisz mai helye, az Arvisura a Csendes-óceán térségére teszi azt, azaz az "austronesian" népek lakhelyére.

Mivel nincs egyértelmű bizonyíték Madagaszkár Indonézia irányából történő betelepülésére, olyan közvetett bizonyítékokat próbáltak keresni amik megerősíthetik azt. Így Peter Savolainen azt kutatta, hogy a madagaszkári kutyák ősei honnan származnak - a kizárólagos afrikai származási eredmény[17] meglepetést okozott, mert az "austronesian" telepesek a csendes-óceániai szigeteken is úgy hoztak létre telepeket, hogy a kultúrnövényeken kívül a kutyákat is magukkal vitték. Így egy alapszinten létező feltételezést egy második feltételezéssel kellett kiegészíteni - a kutyák a Madagaszkár felé vezető hosszú (6000 kilométeres) úton elpusztulhattak a valószínűleg Indonézia felől érkező telepesek hajóin.

Az Arvisurában leírt ide érkező hajók pedig nem telepes hajók voltak, azaz kutyák nem feltétlenül voltak a fedélzetükön! Tehát az Arvisura teljes körű írásbeli magyarázatot ad Madagaszkár betelepülésére. Nyilván ennek konkrét bizonyítása még várat magára, mivel Császár István 2017-ben az Arvisura kapcsán született ezen észrevételét senki nem vizsgálta még.

3. Ergáni földhát[szerkesztés]

Több elmélet létezik arra, hogy a jégkorszak után a Boszporusz átszakadt, és a Fekete-tenger ekkor töltődött fel. Az Arvisura homlokegyenest mást mond erre, 3800 BC környékén az Etil-folyó (az Arvisura alapján Volga) mellett levő nagyon keskeny földháton lehetett a Kaukázus irányából északra, majd akár a Melegvizek Birodalmába (Kárpát-medence) jutni. Ezt több Arvisurában is említik (például 16(A).), és ez a földhát nagyjából 1600 BC-ig létezett, azaz az akkori vízszint a mai óceánok tengerszintjét jóval meghaladta.

A feltételezés nem lehetetlen, ugyanis a jégkorszak valóban leapaszthatta ezen vizek magasságát a hegységekben (Alpok, Kárpátok, anatóliai hegyek, Kaukázus, Közép-Ázsia hegyei, Ural) felhalmozódó, és így nem lefolyó vizek hiánya miatt - azonban felmelegedéskor ez a folyamat megfordult, és az évezredek alatt így felhalmozódott víz ebbe az akkor még a tengerekkel összeköttetésben nem álló vízrendszerbe került! Azért beszélhetünk vízrendszerről, mert a felhalmozódó víz egymással is összeköttetésbe hozhatta a Fekete-tengert, Kaszpi-tengert és az Aral-tavat. Így a Boszporusz földszorosának átszakadása a Fekete-tenger irányából történhetett.

David W. Anthonynak a korai sztyeppei civilizációkkal foglalkozó könyve ezt nem erősíti meg, viszont a térképein nincs se pro,se kontra ábrázolva ezen vizek szintjei - azonban a korai kultúrák régészeti lelőhelyei a térképeken a mai partvonalaktól távolabb vannak a magasabban fekvő helyeken, azaz nincs egy a mai kikötőknek megfeleltethető lelőhely sem. A földhát és a magas vízszint létezésének bizonyítása erős bizonyíték lenne, mert nincs semmilyen ismert elmélet, ami alapján ezt beírhatták volna az Arvisurába az esetleges hamisítók. [Javítás: Diodorus Sicilus Bibliotheca historica című művében megemlíti, hogy az Égei-tenger egyik közeli szigetének Samothracenak a lakói még a görögök előtti időkből emlékeznek arra, hogy a Fekete-tenger felől szakadt át a Boszporusz földszorosa, és nemcsak a sziget egy részét, de Kis-Ázsia parti részeit is elöntötte az áradat.][18]

4. A peremes, azaz a piramis építmények[szerkesztés]

“Tasmata fősámán a Kr. e. 2780. év legutolsó sámánképzésén azt a parancsot adta a beavatott sámánoknak, hogy az eddig tanultak alapján állapítsák meg a csillagok és a hold járása szerint az idők szabályos múlását és keressék fel Kuszkó birodalmát.
Ekkor a süllyedésben lévő Atlantic egy földnyelvén még bárkák használatával el tudtak menni Kuszkó Birodalmába. Onnan visszatérve, Kufud beavatott vezetésével egy földmozgások ellen épített peremes alkotással elkészítették a Világépület kicsinyített mását. Utána megállapították a beavatottak új időszámításának kezdetét, amely a mai tudományunk szerint Kr. e. 2769. július 17-e1 kezdődött. (A 1271. medvetoros év Tehén havának 17. Napján). Ezek után az időszámítás tökéletesítésével Hana, Kafrád, Arkádi és Altagur foglalkoztak.
Elsőnek Uruk-népe szokásai szerint Őrsúr emeltette fel Kuszkó birodalmának szokása szerint az ún. Szakhara peremes építményét. Ezt Altagur 12 évig (Kr. e. 2688-2676-ig) építette. Ezen régi rovásokban található, hogy Tura beavatott kutatásai során a róla elnevezett Turra hegységben talált olyan kőzetre, hogy abból 100 000 rabszolgával Hemium herceg 20 évig épített. 2 300 000 követ kellett Tura beavatottnak gondosan megmunkáltatni, hogy abból felépülhessen a nagy “Világépület" és hirdesse a beavatottak élenjáró munkáját.”

Tehát a 144. Arvisura alapján az első peremes építményt "Uruk-népe" építette - időben és térben ez lehet Úr népének (Paál Zoltán a bevezetőben említi így őket) három lakhelyén bárhol 40.000 BC-től (1(B).Arvisura) a Szavárd (?) hegyvidéken, Ataisz Uruk városán keresztül (1(B).Arvisura) az ismert mezopotámiai Uruk városáig (Paál Zoltán bevezetője) 6-3.000 BC-ig.

A harmadik peremes, azaz Szakhara egyértelműen azonosítható Dzsószer piramisával.

A második peremes épület tehát Kuszkó birodalmában épült fel.

Az Arvisura saját voltából fakadóan (4.040 BC után kezdik írni) Amerika betelepüléséről nem adhat pontos információkat, a 145.Arvisurában (a szkennelt változatban Kuszkó - Csaba - Béla fejezetcímmel) említi, hogy Kuszkó érkezésekor (5.000 BC körül) Manitu-Óm tengerparti város már a víz alatt feküdt (a felmelegedés miatti víz szintemelkedés miatt), és milyen törzsek jöttek létre a régebbi ataiszi betelepülőkből. A Kuszkó által alapított város sem feltétlenül a mai Peru területén feküdt, majd szóba kerülnek Suva telepesei is, akik a csendes-óceániai szigetek felől érték el Dél-Amerikát. Tehát markánsan öt különböző betelepülést, pontosabban betelepülést és kultúra átadást lehet kiemelni:

- Amerika első telepesei
- Kuszkó érkezése (5.000 BC körül)
- Suva telepesei (5-3.000 BC körül)
- Tasmata fősámán által indított rokonlátogatás (2.780 BC körül)
- Csaba - Béla útjai (1.680 BC körül)

A 145.Arvisura alapján a mai néven Amerikának hívott kontinenst emlegethették volna Maya-Bogács, Manitu, Mama-Alpa vagy akár Suva birodalmának is, de általánosságban Kuszkó birodalmának hívták.

2001-ben Ruth Sady az ókor történelmét átíró tényekkel állt elő. Korábban ismerték, hogy a perui Caral-t[19][20][21] és környékét egy korai (de nem nagyon kutatott) civilizáció lakta - azonban több mint 17 hatalmas homok alatt fekvő peremes épületegyüttest tártak fel, amiknek koráról egyértelműen az derült ki, hogy 3.500-2.600 BC között épültek - azaz legalább párhuzamosan az első nagy egyiptomi peremes építményekkel, ha nem előbb.

Caral térsége

Ennek a civilizációnak, Amerikában szokatlan módon nagyon erős tengeri halászata volt - emiatt lehetséges, hogy nem a közép-amerikai földszoroson keresztül érkeztek ide az 5.000 BC környékén elpusztult Ataisz utódai, hanem tengeren: tehát vagy Kuszkó utódai hajóztak délre, vagy Suva telepesei érkeztek ide a csendes-óceániai szigeteken keresztül, esetleg mindkettő megtörténhetett, de nem biztos hogy egy időben. Vizsgálni lehetne a dél-amerikai kutyák őseit is (akárcsak Madagaszkár esetében).

Tehát az Arvisurában olyan állítás van, hogy létezett peremes építmény Amerikában 2.500 BC előtt, a régészeti feltárások szerint pedig nem is kicsi, és nem is egy: ezt a tényt 1977-ben (a szkennelt, és a Széchényi könyvtár nyomtatott Arvisura változatai) NEM ISMERHETTE SENKI az Arvisurát lejegyző és ismerő, akár eurázsiai, egyiptomi akár amerikai beavatottakon kívül!

5. A Nazca és Palpa vonalak, és Ataisz térképei[szerkesztés]

Paál Zoltán Arvisurája nem köti össze ezeket, de Paál Zoltán levelezéséből, és abból, hogy van időbeni egybeesés a Nazca és Palpa vonalakat létrehozó civilizációk és azon Arvisura állítás között, hogy egy hun-kínai hadsereg indult el a déli tengerek felé, valamint szintén ebben az időszakban jön létre egy öntözéses gazdálkodást folytató civilizáció a Mekong-delta és a maláj félsziget térségében - feltételezhető összefüggés.

Vegyük végig folyamatában a feltételezést:

“Agaba vagy Agabátyó magával hozta a megmentett Ataisz sokszöges térképét” [22]

A Nazca és Palpa közti részen futó rejtélyes vonalak néhol több kilométer hosszú nyílegyenes egymáshoz összefutó vagy keresztező egyenesekből, és mértani alakzatokból állnak, amik közt néhol állat és egyéb nem mértani alakzatok is ábrázolva vannak. Érdekesek ilyen szempontból a spirálok és a majomfarok, amelyek tekeredési irányai esetleg utalhatnak a déli vagy északi féltekén való fekvésre (a víz örvénylési iránya különbözik a két féltekén).

Nazca vonalak és sokszögek egy részlete

Az Arvisura céloz arra, hogy Dél-Amerika benépesülése után a csendes-óceániai ataiszi telepesek hozták létre az Andok vidékének kultúráit:

 “Ugyanilyen látomásuk volt a Suva által ingajáratba küldött gyarmatkeresőknek is, akik a mai Peruban telepedtek meg.” 145. Arvisura

Azaz lehetséges, hogy az Ataiszról elmenekített sokszöges térképeket próbálták rendszerezni évszázadokon keresztül a Palpa és Nazca városok közti részen, és visszafejteni belőle az eltűnt/elsüllyedt Ataisz helyét, és összeállítani egy világtérképet. A Hun Törzsszövetség beavatottjaihoz a megfejtés után elvihették Suva hajósai Ataisz feltételezett helyének térképét 100 BC és 10 BC között, majd:

„Amikor Kr. e. 12-ben Kövezsd visszatért Ordoszba, Koncsúr beavatott fejedelmet bízta meg, hogy a Hun Törzsszövetség érdekeit a szumér-földről elszármazott kinaj és kitaj vezetőség beavatottjainál képviselje. Koncsur javaslatára az Öregek Tanácsa hozzájárult ahhoz, hogy a cél érdekében Koncsur 3 fia benősüljön a kinaj és kitaj vezető családokba. Honkon, Hanoj és a szép Hujé nevű, a császári házból való feleségükkel és hatalmas kinaj hadsereggel sok küzdelem árán eljutottak Nap-Tórem legdélibb tengeréig, és ott a beavatottak céljainak is megfelelő szálláshelyeket létesítettek.” 243.Arvisura

A szumér-földről elszármazott vezetőréteg nem értendő félre, ugyanis korábban 400 sumír-hun keveredésű család vált a kínaiak vezető rétegévé (145.Arvisura) - arra a történészek több hipotézist is felállítottak, hogy honnan érkezhetett a különböző tudományokat már ismerő és az azokat a kínaiaknak átadó mítikus Sárga Császár. Tehát a beavatottaknak volt valamilyen célja, ami miatt a kínaiakkal is összefogtak! Hogy ez most csillagászati megfigyelés volt-e (ugyanis a létrehozott új telep Nazcához képest közelítőleg a Föld átellenes pontján létesült), vagy Ataisz maradványait próbálták-e megtalálni, azt nem tudni.

Ez a létrehozott civilizáció Funan névre hallgat kínai elnevezéssel, népessége vitatott, de feltételezik, hogy nem a khmer Angkor Watot létrehozó kultúra közvetlen előzménye. Egyik lehetséges alapítójának neve Huntian, a Madagaszkár kapcsán szóba került "austronesian" népességet, azaz így akár a Hun Törzsszövetségből származóakat tekintik alapítónak. Helyileg a mai Kambodzsa, Mekong-delta és a maláj félszigeten terült el, azaz Ataisz feltételezett helyéhez a Natuna és Anambas szigetekhez legközelebbi szárazföldön.

6. Kik építették Gunung Padang piramisát?[szerkesztés]

Gunung Padang ötödik terasza

Indonéziában Jáva szigetének nyugati részén található Gunung Padang[23] régészeti lelőhely. Bár sokan piramisnak hívják, attól két fontos dologban különbözik - természetes hegyre épített teraszokból áll[24], és a köveket nem bányászták, hanem a helyszínen levő vulkanikus eredetű és nagyjából méteres hosszúságú kőhasábokat használták fel az építéshez.

A régészek jelenlegi álláspontja szerint Gunung Padang építményét emberkéz alkotta, azonban létezik két ellenvélemény, pontosabban már csak egy:

- nem emberkéz alkotta, hanem vulkáni tevékenység - ez megcáfolódott, hiszen 20 szabályos terasz van a hegy tetején, a teraszok oldalait több helyen szabályos kőfalak határolják, és a rendezetlen kőhasábok közt több teljesen rendezett kőkert van, 1200 AD körül közel hasonló módon használták fel a vulkanikus köveket Mikronéziában is, lásd Nan Madolt,[25]
- nincs ismert civilizáció ami ezt létrehozhatta volna[26], előbb azt meg kellene találni - ezen ellenérv okán már nemcsak régészeti, hanem politikai vita is van az ásatások magas pénzügyi költsége miatt, ugyanis "túl szép dolog lenne, ha Indonéziában ilyen korai magas szintű civilizáció létezett volna".

Mivel az építmény korát 4.500 BC és 11.000 BC közé teszik - ez időben egybevág Ataisz létezésével, azaz LEHET olyan civilizáció, ami létrehozhatta Gunung Padang teraszait.

7. Ataisz feltételezett helye, és néhány megfejtetlen eredetű magyar szó közti összefüggés hipotézise[szerkesztés]

Sundaland és Wallacea

handabanda, sundám-bundám (sundán-bundán)

A fenti megfejtetlen eredetű magyar szavakról Császár István azt feltételezi, hogy ezeknek közük lehet Ataisz helyéhez, azaz a Riau szigetekhez Indonéziában. Peter Bellwood könyvében egy ábrán meg van jelölve a jégkorszakban levő partvonal és lehetséges hajózási útvonal (ez a Wallace vonallal egyezően futó, de a Fülöp-szigetek közti szakaszt is jelző Huxley-vonal). Ez a vonal a Kis-Szunda-szigeteknél ér ki az Indiai-óceánhoz, és a Riau szigetektől ide Egyiptom és India felé Borneó körül, és a Fülöp-szigeteken át (a mai szigetek egy része a Borneó pontosabban Sundaland félszigeteihez tartoztak) többek közt a Banda-tengeren lehetett eljutni.

Szunda - Banda = sundán - bundán keresztül hajózni az Indiai óceán felé? Sok helyen nem is kötöttek ki, mert kannibálok laktak rajtuk. Akik handabandáztak amikor meglátták a hajókat?

8. Ataisz feltételezett helyének érdekes vonatkozásai[szerkesztés]

Az "égi származású" napmedve
Tobzoska

Sundaland (a jégkorszakban egybefüggő szárazföld volt Ázsia részeként) - Indokínától a maláj félszigeten keresztül Indonézia nagy és kis szigeteinek jó részét magában foglalja, és a hajózási útvonal (Huxley vonal, amely a Wallace vonalon alapul és a szárazföld határát jelöli a Fülöp-szigeteken keresztül) melletti Wallacea térségének (pld. Sulawesi, Komodo) az állatvilága több szempontból is érdekes. Ugyanis ezen a két élőhelyen találhatóak a Hun Törzsszövetség totemállatai mellett, olyan furcsa és egyedi élőlények is, amik több Ataiszról elszármazott civilizációnál is megjelennek különféle módokon:

Komodói sárkány
- szarvas
- medve (így a képen látható napmedve is, a nyak és mellkas közti részén egy narancssárgás "U" alakú folt van, ami emlékeztet a tarsoly és a néhány címer körvonalára)
- vaddisznó, bivaly, elefánt
- tigris (Ataisz és Mezopotámia egyik fő folyójának neve)
- repülő kígyó (bordáit szétfeszítve 20 métert is siklik az erdő lombjai közt)
- repülő gyík (szintén nagy távolságokat tud a kinyitott lebernyegével átszelni)
- szkarabeusz
- sólyom, kánya, sas, íbiszfélék, paradicsommadár (mint főnix)
- tobzoska (két lábra is áll - hosszúkás feje és a testét, fejét védő pikkelyszerű anyag ellenére: emlős, valószínűleg a pikkelypáncél ötletadója, a kígyófejű isten valamint a  kígyófejű teknős lehetséges ihletője)
- krokodil, óriásgyík (a komodói sárkány, 2 és fél méteres 70 kg-os ragadozó - lehetségesen több furcsán értelmezhető ábrázolás ihletője)
Tobzoska pikkelypáncél III. György részére
Ráten hegye (Bálványhegy) - a mai Ranai hegy hármashalma

Ataisz feltételezett helyének legnagyobb hegye a leírás alapján ten hegye, azaz a Bálványhegy 800 öllel. Natuna szigetén fekszik az ennek megfeleltetett lenyűgőző Ranai hegy 1040 méteres magassággal. 100-200 kilométeres távolságban nincs nála nagyobb hegy, valamint 1040 méteres magassága "igazi" 1040 méter, ugyanis a tengerparti síkságból tör felfelé meredeken (a Gellért-hegynél hatszor nagyobb szintkülönbség néhány száz méteren belül). Szintén címerünk egyik alapja lehet, ugyanis hármashalom, azaz három különálló csúcsa van (sajnos az ezt jobban érzékeltető képek jogvédettek).

Balra Árpád-házi címerpajzs, jobbra az indonéz haditengerészet zászlója

A piros fehér csíkozás a zászlókon Madagaszkártól Tahitiig az "austronesian" népeknél lelhetőek fel igen nagy számban. Az indonéz zászló csíkozásának eredetéről kicsit mást mond a magyar és az angol nyelvű wiki: "Indonézia zászlaja, amelyet hivatalosan Sang Dwiwarnának neveznek („magasztos bikolor”), egy élő embert szimbolizál – a vörös a test, a fizikai lét, a fehér pedig a lélek, a spirituális élet színe." illetve "it has been suggested that the red and white symbolism can trace its origin to the older common Austronesian mythology of the duality of Mother Earth (red) and Father Sky (white)", valamint megtalálhatóak a pirosra még a bátorság, erő és vér jelentések is, azonban ezek egymást nem teljesen kizáró értelmezések. Az árpádsávok[27] eredetére egy általánosan elfogadott feltételezés van, hogy az nem az Árpád-ház ősi jele volt, hanem később vették át egy másik európai címerből - azonban teljes bizonyosság nincs ebben a kérdésben.

Összefoglalva: címereink jó részének formája a napmedve foltjának körvonala, a piros fehér csíkozás az élet anyagi és szellemi voltát szimbolizálja , a zöld hármashalom pedig az ősi Bálványhegy (mai nevén Ranai hegy) zöldellő hármas csúcsa - a mai zászlónk a piros fehér színek mellett az élet színét, azaz a növényektől burjánzó Bálványhegy zöld színét is magában foglalja. A kereszt az Arvisurában a több tízezernyi év tudását őrző és továbbadó beavatottak jele (5.Arvisura), lehetséges ez alapján, hogy akárcsak a címereinkben - a szinte egyből a tengerből kiemelkedő 1040 méteres Bálványhegyen egy nagy kereszt (vagy kettős kereszt, nemcsak a hegyen, de címereinkben is - lásd később) állhatott.

Az indonéz zászló hivatalos neve: "Sang Saka Merah-Poetih"[28], azaz "a fennkölt két szín a piros és a fehér", máshol "a piros és fehér kincsek"[29], azaz a saka szó szerepel mint a piros és fehér szavak együttesének jelzője. Az Arvisurában a Saka egyike az Ataiszon együtt élő 7 nagy törzsi csoportnak:

Díszítéssel ellátott kanál Sumba szigetéről
"Amint Hajós fejedelem visszaérkezett Kosztromába, jelentette 12. Armogurnak, hogy Uruk-óm körzetében a bölcs Ráten igen nagy bőséget teremtett és mind  napnyugat felé, mind észak felé; a Napisten által megtermékenyített földeken bőség uralkodik. Így az igazságot kereső fejedelem elrendelte, hogy 10 fia  közül a 7 idősebb maradjon vele Kosztromában és annak Uruk, Agaba, Indió és Maja, valamint Saka, Kanak és Hun-birodalmi melléktartományában uralkodjanak.  Suva, Buda, valamint Kuszkó pedig Amu földrész alaposabb megismerése után folytassák a fölmelegedő földterületek felkutatását." 1(B).Arvisura

Más Arvisura visszaemlékezésben pedig Ataisz központjától messzebb levő vidéken szkíta (elfogadott vélemény szerint saka vagyis szaka) törzsről esik szó:

"A Hangun forrásvidékén magas hegységek vonultak jégkucsmákkal a csúcsaikon. A mindenkori felmelegedéstől függően szkíta törzsbéliek legeltették rajta  nyájaikat." 145.Arvisura

Rácz Lehel nemrég találkozott egy lovas kultúrával[30][31][32][33] Indonéziában, méghozzá az egyenlítőtől délre a Kis-Szunda-szigeteken, amely sosem volt szárazföldi összeköttetésben Ázsiával az elmúlt 100.000 évben, de a jégkorszak alatt csak erre lehetett Sundalandot körülhajózni. Az általa meglátogatott szigetek neve Sumbawa, Sumba és Flores, ahol a lovas kultúra mellett rengeteg magyarhoz hasonlatos névvel találkozott. Sumba szigetén szinte egyedülálló módon egészen a XX. századig megalitikus építményeket emeltek.[34] Visszautalva a magyar címerben és a Bálványhegy (Ranai hegy) tetején feltételezhetően felállított keresztre - Rácz Lehel az első videóban beszámol arról, hogy kettős kereszt ábrázolást talált ezen ősi hitű népeknél, azaz nem elképzelhetetlen, hogy címerünk kettős kereszt ábrázolása is nagyon ősi múlttal bír!

9. A cuzcói inka főoltár ábrái (a hármashalommal)[szerkesztés]

1613-ban egy indián nemesi származású krónikás Juan de Santa Cruz Pachacuti Yamqui Salcamaygua a cuzcói inka Nap-templom főoltárának ábráit papírra vetette, mielőtt az oltárt lerombolták volna, ez a rajz 1879-ben került kiadásra.[35] Az ábra egyes részeihez spanyol, kecsua és aymara nyelven fűzött rövid magyarázatokat. Ahol utalok a megjegyzéseire, ott azt [] zárójelekkel teszem, egyébként kevés helyen hivatkozok rá (ugyanis nem egyértelműek a magyarázatai – sokféleképp értelmezik manapság is).

A cuzcói inka Nap-templom oltárrajza a rajzoló olvashatóvá tett spanyol, kecsua és aymara nyelven írt megjegyzéseivel

Két különböző okból rendelkezhet bizonyító erővel az oltár ábrázolása az Arvisurával kapcsolatban:

A.) A 13. ábrarész [Pachamama] a Földanya világa – ugyanúgy 3 csúcs jelképezi ezt a vidéket, országot vagy területet (pedig az Andok miatt akárhány csúccsal jelölhették volna), mint néhány ősi fejlett civilizáció írásjeleiben az országot, hegyes vidéket, hazát jelölő hármashalom alak:

„Sumerban Kr. e. 3400 körül a hármashalom-jel (az asszíroknál három ékalakú jel) jelentése ország, hegyes ország, idegen ország.  Ez az Elamon túli a Kaspi tenger és az Aral tó térsége közötti terület a Tarim medencével együtt a szkíták földje volt, a hármashalom ezt a hegyes-völgyes hazát idézi. Szinte minden szkítafajú nép jelképei között megvan, s mindenütt az országot jelenti.”  „Egyiptomban …. a hármashalom írásjegy ….. jelentése szintén idegen ország”[36]

Az Arvisura nem írja, hogy a Bálványhegy, tehát Ataisz központi részének legmagasabb hegye hármas csúccsal rendelkezik-e. Ataisz helyére vonatkozó visszafejtésemben ez a hegy a mai Natuna szigeten levő Ranai heggyel azonos, aminek viszont jellegzetes 3 csúcsa van, nagyjából egyenlő mértékben néhány száz méteres távolságban vannak egymástól a hegygerincen. Az egyik csúcs kicsit különálló, ugyanis hasadék választja el a gerincen a többitől (a hegyről, annak nehéz megmászása miatt kevés csúcsközeli fotó készült, azonban ebben a 4 oldalnyi kép összeállításban[37] több egészen érdekes kőalakzat található).

B.) Az Arvisurában az oltárrajz többi részére vonatkozóan szinte teljes körű magyarázatot lehet találni, természetesen ezek a hármashalom hasonlóan közös jelentésével ellentétben kevesebb bizonyító erővel bírnak. Az Arvisura időrendje alapján a Tórem hitvilág nagyon régi, akárcsak a Nap tisztelete. A tűz megszerzése kb. 13.500 BC-ben történt, és az ehhez tartozó eseménysor rávilágít a 14. ábrarészre is:

„Miskolcnak sikerült a tüzet egy garaúz hegyivadásszal a Bálványhegyre eljuttatni. Midőn az 5600 lépcsőn Ata-Isis szentélyébe feljutottak, az ifjúság örömmel fogadta őket. Az Isisek leányai a legszebb ruhájukat vették magukra és ujjongva terjesztették a hírt” 1(B).Arvisura
„Rohonc hatalmas evezőcsapásokkal siklott a Hangony vizén, de még a Gara-zúgó előtti kiszálláskor a folyóba zuhant és a tüzes csupor elveszett. Ragyolc a tizedik, Tiszolc a huszadik napon ejtette vízbe a csuprot, de a 24. napon Miskolcnak sikerült a Gara-zúgó alatti Hun síkságra érkezni. Ekkor Artupi öccse, Garaúz hegyivadász a vállaira ültette holtfáradt kisöccsét és diadallal vitte fel az Isisek lépcsőin a 800 öles hegy tetején épült szentélybe.” 2(A).Arvisura

Azaz a 14. ábrarész a Bálványhegyre vezető Isis lépcső 5.600 lépcsőfokkal. A 145.Arvisura az egyetlen könyvben megjelent „amerikai” Arvisura – ami tartalmazza Kuszkó visszaemlékezését Ataisz pusztulására, majd „Amerikába” érkezésére (5.000 BC körül) és az itt talált rokon nép mitológiájának és törzseinek leírását (például a kecsua népnév a Kecső kabar (1(B). Arvisura) névből származik). Ezt az Arvisurát Béla fősámán fogalmazta meg Kuszkó történetéből, és az azt követő időszak néhány eseményéből, Csaba ezt az egyik hajóútján juttatta el Ordoszba 1.660 BC körül.

A mitológiai leírásból annak hossza miatt csak a közvetlenül idevágó részeket idézem:

„Manitu, a Nagyszellem boldogan élt nagy családjával a 17. Égben /6. ábrarész oszlopainak száma/, ahol példás rend uralkodott. Örök világosság /9. ábrarész/, örök békesség és igen nagy szeretet uralkodott az Égi Birodalomban /13. ábrarész másik mitológiai magyarázata/. Amikor pihenni akartak, elvonultak az árnyas Keremet szentséges barlangjaiba. Szívörvendeztető Himnuszok és Szeretet-dicsőítő dalok közben az Élet vizének taván /20. ábrarész kis vize/ ringó aranybárkákban elaludt Tengere az örökvidám Hárpia daloló-leányka karjaiban. Ezt meglátta Baji Nelgön, az aranyos tárgyak kovácsa és örökös haragra lobbant a csábító ellen. Alig kötött ki a szerelmesek bárkája, Baji Nelgön kardot rántott és meg akarta ölni Tengerét. Manitu azonban az Égiek asztalánál a közvetlenül mellette székelő első fia /19. ábrarész alakja/ mellé állott, aki parancsára felszippantotta az Élet vizének felét és azt Baji Nelgönre fuvatta /19. ábrarész nyilai/, akit az áradat a 16. Égbe söpört le. Itt azonban nem állott meg az Élet vize, hanem ősviz gyanánt folyton nőve mindent elárasztott. /20. ábrarész nagyobb vize/”  -  „Ráten-Tóremnek /7. ábrarész/, a szentséges Napnak Manitu Nagyszellemtől olyan ősi erő adatott meg, hogy az ősvízben Ukkó segítségével új Életet teremthet. A Nap lett az éltető erő, a férfias-Tűz megtestesítője, Nap-Isis, az Élet-Istene! Mellette nem maradhat el a Hold-Anya /16. ábrarész/ sem, amely az Égiek nagy Szeretetét van hivatva tolmácsolni. Amíg a Nap életet ád az ősvízben, addig a Hold az Életvizében való összefonódásban új Életet teremt a Szeretet nagy Teremtő-Erejében.”  - „Amíg Tengere rendezgette a fövenyt az ősvízben, a visszatartott föveny Erlik szájában is nőni kezdett és a feje olyanra nőtt, mint egy Bálványhegy. Tengerének kellett Erlik szájából kitördelnie a rengeteg fövenyt, hogy el ne pusztuljon. Ezek a darabok mind kőhegyekké váltak. /18. ábrarész/” 145.Arvisura
A cuzcói inka Nap-templom oltárrajza számozott ábrarészekkel

Ebben a mitológiában 24 Ég van, Manitu a 17. Égben lakozik és lehetségesen 7 fia van, ez lehet a 6. ábrarész magyarázata. Nem egyértelmű a fogalmazásban, hogy Tengere e Manitu első fia, de ha igen, akkor Tengere az őstenger megteremtője /19. és 20. ábrarészek/. Bu-Murt, azaz a vöröshasú cethal ataiszi, vagy más népek teknős szerepe helyett itt az új föld létrehozásában /18. ábrarész/ egy más magyarázat található. A 21. ábrarész faábrázolása nem biztos, hogy a Tórem világ Égigérő-fája, hanem azt a fát jelképezheti, amin Mama-Alpa gyermekei, közte az elsőszülött, így az első földi embernek számító Vira-Kohár (lehetségesen Virakocsa) is első alkalommal próbálnak feljutni a szárazföldre.

A 145.Arvisura leírja az ataiszi Bálványhegyen emelt kegyhelyek mellett a Kuszkó alapította városnak a fejlődését is, ahol 5.000 BC és 1.680 BC közt Ataiszhoz hasonlóan kegyhelyeket építettek. Az, hogy ez megegyezne a mai Cuzco városával - csak feltételezés, az Arvisurában nincs pontos földrajzi leírás a város helyéről. Hivatalosan inka mesterműveknek tartják a hatalmas kőtömbökből álló, nagy pontossággal összeillesztett földrengésálló építményeket. Többen kétkednek ebben, ugyanis az inkának tartott épületek nagy része átlagos technikával készült. Valamint vannak olyan inka romok, ahol világosan kivehető, hogy hatalmas és precízen megmunkált kőtömbök értelmetlenül vannak beépítve átlagos kivitelezéssel készült falakba, mintha felhasználták volna egy előző rom darabjait. Ataisz felépült kegyhelyei:

„Amikor a Nagyvíz emelkedése Dorozsma halásztelepet már elborította, felépült a Bálvány-hegyén a 24 kegyhely és a Ráten-Tórem körül épült 5 kegyhely, a Hold, a Csillagok, a Szivárvány, a Villámlás, és a Nagyszala-Tanács kegyhely-pavilonja. A Nagyvízben úszkáló Bu-Murt megszűntté nyilvánította a Nagyvíz emelkedését. Kosztroma kikötőjében egy új kegyhelyet építettek Bu-Murt részére, aki az évszakokat helyrehozta. Ezután három holdtöltével megünnepelték a Nap-fiai medveünnepét, Almavirágzás, Széna-eke és Bőség-aratás ünnepét.” 145.Arvisura

Kuszkó birodalmának kegyhelyei:

„Kiépítették az egész hegyvidékre kiterjedő barlangjaikat ugyanúgy, mint Ataiszban. Ráten-Tóremnek, a Napistennek /7. ábrarész/ fényes kegyhelyet építettek, színarany borítású falakból. 5 pavilont emeltek a Holdanya /16. ábrarész/, Csillagtejút /4. ábrarész/, Villám-Tórem /11. ábrarész/ és a szövetségi Nagyszala-Tanács /5. ábrarész/ tiszteletére. A legszebb azonban a Szivárvány-híd /12. ábrarész/ tiszteletére épült, mert minden földi Lélek ezen találhatja meg a hozzátartozóit. Csakis a Szivárvány-hídon mehetnek fel a Lelkek az Égiekhez.” 145.Arvisura

Az egyszer Csillagok, másszor Csillagtejútnak nevezett égboltozat harmadik megnevezése a Mezopotámiában épített kegyhely építésénél tűnik fel, mint a Négy Égtáj csillagai /4. ábrarész/:

„amikor férjhezment az Úr városnak ……………. ataiszi emlékként felépítették a Napisten, a Holdanya és a Négy Égtáj csillagainak kegyhelyét.” 145.Arvisura

A Szivárvány-hídon nemcsak a lelkek juthatnak el a nekik megfelelő mennyországba, hanem az Égiek is azon járnak-kelnek a Föld felé:

„Ekkor az Isten-öreg szaporítani kezdte a földet, hogy legyen hol élni az embereknek. Megparancsolta a búvár-kacsának, hogy minél több földet hozzon fel az Ősvízből és adja át a Föld-Anyának. Utána visszatért szivárványos égi hídján Aranyos-házába.” Mesék az Arvisurákból (A Tundrahalmi Vár meséje)

A cuzcói Nap-templom (Coricancha vagy Qorikancha) épületegyüttesének részekben ma is létező épületei[38]:

- The Temple of the Sun – Napisten – 7. ábrarész
- The Temple of the Moon – Holdanya – 16. ábrarész
- The Temple of Venus and the Stars – Vénusz és a Csillagtejút/ a Négy Égtáj csillagai – 4. ábrarész
- Temple Illapa or Chuki Illapa (Lightning and Thunder) – Villám-Tórem – 11. ábrarész
- Temple K'uychi or Rainbow – Szivárvány-híd – 12. ábrarész
- Intipampa (Plain Sun – gyűlések helyszíne) - szövetségi Nagyszala-Tanács - 5. ábrarész
- The Solar Garden and Fountains – ?  – lehetségesen a 9. ábrarész

A 10., 8., 3. és 17. ábrarészek a [Vénuszt] és/vagy a felkelő, nyugvó Napot ábrázolhatják.

A 15. ábrarész 7 kis kört tartalmaz, a közepükön egy-egy ponttal – azaz ezek a jelek „önálló, magukban is egész dolgokat” ábrázolnak. Mivel a Földanya földjéhez (azaz lehetségesen Ataiszhoz) vannak közel – ezért valószínűleg, hogy ezek Ataisz telepeit jelölik, amit a jégkorszak utáni felmelegedés kezdete után hoztak létre:

"A jégkéreg alól előbukkant Amu-óm, Indijó-óm, Parszi-óm, Hikszos-óm, Suva-óm és Uruk-óm” 2(A).Arvisura
„Kuszkó, mivel Manitu-ómot a Nagyvíz mélyen a tengerek alá buktatta, a vizek szélén a hegyekben kötött ki bárkájával.” 145.Arvisura
„Ataisz pusztulása a Marja és az Amu szigetcsoport megszűnésével közel egy időben történt. Azonban igen sokan menekültek, akik Indió-ómban, Agaba-ómban és Uruk-ómban leltek otthonra. Az új otthonok keresése közel 900 tűzszerzési évig tartott.” 1(B).Arvisura
„Ataisz és Amu szigetvilágával a Csendes-óceánban, míg Marja az Indiai-óceánban feküdt. A jégkorszak végével mindhárom földrészt elborította az ún. özönvíz.„  Töredék jegyzetek
„Kukulkán, az Égi-Birodalom rovódeákja, aki Manitu Nagyszellem parancsára Ataiszban meghonosította az Égiek tudását és bölcsességét, tudtára adta Arába ifjúsági fősámánnak, hogy az Égiek szellemében át kell adniuk minden tudásukat Föld-Anya birodalmában. Gyarmat-Tórem vezetésével meg kell ismerniük Mama-Alpa minden előbukkanó szárazföldjét és azokon Ataiszhoz hasonló életet kell teremteniük.” 145.Arvisura

A 7 önálló telepből 6 egyértelmű:

- Amu-óm (a mai Kína, Tajvan, Korea, Japán és a Ryukyu szigetek közti síkság)
- Uruk-óm (Mezopotámia)
- Hikszosz-óm (Esthon és Bothon - Egyiptom)
- Parszi-óm (Pamír és Indus-folyó környéke)
- Suva-óm (Csendes-óceán déli része)
- Manitu-óm („Amerika”)

A 7. önálló telep kérdéses, vagy a

- Marja-föld (valószínűleg a Seychelles-szigetek az Indiai-óceánban – a mainál százszor nagyobb kiterjedéssel a jégkorszakban), vagy
- Indijó-óm – Indus és torkolata (térképen ezt máskor Amerikában ábrázolja Paál Zoltán).

Ezek a telepeket még Ataisz pusztulása előtt hozták létre, a felsoroltak között Egyiptomban és Mezopotámiában már voltak az ataiszi civilizációknál régebbi civilizációk is.

Az 1. ábrarész jelentése a keresztformához kapcsolódhat, a középen levő csillaggal együtt:

„Arvisura Anyahita életétől kezdődően a beavatottság jele a kereszt volt. Bothon, Esthon, Tenföld, Káldea és Indus földje mind átvette a beavatottság jelét és egymással is fenntartották a kapcsolatot.” 5.Arvisura
„Beliz sámán ekkor a karakórumi sámán-csoporttal felkérte V. Istvánt, hogy a 72 töményből összehordott föld koronázási dombjára fellovagolva Szent Istvánhoz hasonlóan a négy égtáj felé való vágást végezze el. Azonban el ne felejtse ötödik vágásnak az Ég-felé emelni kardját, az Égi-Atya tiszteletére, mert ezt az ősmagyar vallás kívánja.” 311.Arvisura

Természetesen nem magát a keresztforma alap értelmét elemzem, hanem magának a keresztnek jelenlétét az oltáron. Ehhez kapcsolódik a feltevésem, hogy a 2. ábrarész profán módon csak egy orr – így a Nap, az orr és a Hold egy arcot formál, és az arcot hordozó fej homlokán van a beavatottság jele. Ez Harmadik Szemként majd minden ősi kultúrában felbukkan, így rengeteg dél-amerikai ábrázoláson is megtalálható – igaz, nem kereszt formában. Ez teljesen megegyezik az Arvisura rovóinak 6.000 évnyi világlátásával. Az emberi értelem hordozója az agy - ami egyben Életfa is, amely átélte fejlődésében a Természet éltető és pusztító erejét, és magában hordozza Isten/Természet világának egy-egy részét. Azaz az oltár tetején levő csillagokból álló kereszt az Ég/Természet valamint az emberi élet egységét jelképezheti, amely egység a tudás ismerőiben a beavatottakban teljesedik ki:

„Az istenek és istennők pedig igen elszaporodtak és a maguk által alkotott emberekbe életet leheltek. Minden ember agyában l-l Életfa keletkezett, amelyekben megszületnek az isteni gondolatok. Így mindegyik megszületett ember hasznára lehet a közösségnek, mert minden ember tud értékeset alkotni a békességes élet érdekében, csupán a gonoszt kell legyőznünk a gondolkodásában.” 4(A).Arvisura
„Ataisznak, az Agabáknak és Uruknak rovásmaradványaiból azt állapítottam meg, hogy az emberi agy életfája semmi újat nem tud már mondani, ami az emberi agyaknak kifejlődése előtt meg nem történt volna. Tehát a Kaltes-asszony birodalmából jött emberek agyának Életfája visszatükrözi a végtelen időkből való kifejlődés minden pillanatát!” 3(B).Arvisura
„Biked arbagsámán ezt azzal toldotta meg: „Az Égi hatalmasságok az emberek agyából pattantak ki, s ahány emberi agy, annyi isten születhet a beavatottak Égi gondolkozásában! Így Gula pateszi beavatott elődeinek folyóközi hazájában már eddig is három ezredre való Égi istenség uralkodik! Mindig azon isten fog győzedelmeskedni, akinek több kisgyermeki száj mond örök dicséretet! Minden száz medvetoros évben hallani fogjuk, hogy az újabb ifjúsági rajok hogyan emelkednek ki a dicsőség örök honából, s hogyan fognak elpusztulni. Nekünk soha többé nem szabad másokat meghódítani, mert akkor eljönnek és bennünket is meghódítanak! Mi a melegforrásoktól mentünk el Ataiszba és ide kellett visszajönnünk, mert ez a mi hazánk!" Kerka rovósámán ezen szavakat a bevatottak titkos rovásai között megörökítette, s a kalandozóknak tudomására adták.” 2(B).Arvisura

Akárcsak Ataisz helyére vonatkozóan, felvethető, hogy az inka oltár rajzára „rászerkesztették” a 145. Arvisurát – de a tény tény marad: a hármas csúcs szerepel az oltáron a Földanya megjelölésénél, mint ahogy ugyanott vannak a teknős és bálna motívummal rendelkező kövek Natuna szigetén[39], ahol az Arvisura megemlíti őket, vagy ahogy a Seychelles-szigeteken is a tengerpart egy adott részén százával figyelhetőek meg hasonló kövek.[40]

Végszó[szerkesztés]

Az Arvisura, ha hamisítvány, akkor egészen biztosan zseniálisak és nagy felkészültségűek voltak a létrehozói - ugyanis elég lett volna az ismert tények köré felépíteni egy hamis mítosz és mondarendszert, ehelyett százszámra találunk benne a történelmet másként magyarázó, azaz a jelen tudással ellentmondó tényeket, valamint magyarázatot ad az eddig ismert világtörténelmünk sok homályos pontjára, például:

- a piramis (először peremes építmények) építő kultúrák közös gyökerére
- a hükszoszi fáraókra
- a pannonok eredetére
- az etruszk városszövetség minden városáról leírja, hogy melyik népből származtak a lakói, és hogyan kerültek oda

Ebből következően, valóban körültekintően kell eljárni - ugyanis ha hamisítványról lenne szó, az az előzőleg felsoroltak miatt nagy energiabefektetéssel készült, tehát a hamisítás célja sem egyszerű dolog. A régészeti feltárás Ataisz kapcsán a hipotézisben feltételezett helyen azonban tökéletesen helyre tudná tenni a dolgokat:

- a feltételezett kőmaradványok nem emberi kéz munkái, vagy
- az, de hamisítványok, vagy
- emberi kéz munkái és valódiak

Az előzőekhez hasonlóan az Arvisurából részben végigkövethető, hogy alakult a Kárpát-medence történelme, attól kezdve, hogy innen miért vándoroltak el a törzsek Ataisz felé, egészen az elmúlt évezredek alatti visszatelepülésekig a Hun Törzsszövetség részéről. Értelemszerűen a Hun Törzsszövetség Arvisurájában a Mezopotámiába, Egyiptomba, Indiába, Közép-Ázsiába és Amerikába érkező rokon ataiszi leszármazottak történelme csak annyiban van érintve, amennyire kapcsolatba kerültek a Hun Törzsszövetséggel először a rokonkeresés, illetve később néha a háborúságok okán. Az Élet Templomának anyaga sokkal bővebb ennél, de arról néhány említésen kívül keveset tudunk, de az Arvisurát is csak 6000 év után akarták közkinccsé tenni - nehogy avatatlan kezekbe kerülve kárt okozzon - azt feltételezve, hogy talán most már elég érett lesz rá az emberiség. Ki tudja, hogy az Élet Templomának tudását mikorra tervezik megosztani - valószínűleg felbecsülhetetlen értékű adatokat tartalmaz a csillagászattal, a jégkorszak kis ciklusaival, Földünk precessziójával és földrajzával kapcsolatosan, amik a nemsokára újra kezdődő jégkorszaki első kis ciklusra (lásd Peter Bellwood idézett könyvében található kutatási eredményt, ami alapján a jégkorszaki lehűlés több lépésben történik időben elnyúlva, míg a felmelegedés pedig egy lépésben, ez történt az elmúlt 15.000 évben) nézve fontosak lehetnek.

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 1997-1998. Püski, ISBN 963-9040-65-7
  2. Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 2. jav., bőv., átszerk. kiad. 2003. Püski, ISBN 963-9337-94-3
  3. Paál Zoltán: Arvisura - igazszólás : mondák, regék, népi hagyományok a palóc kézművesek világából I-II. 3. kiadás 2005. Püski, ISBN 963-9906-71-9
  4. Paál Zoltán: Vérrel pecsételve (348. Arvisura) 2007. Sprint Nyip. Kft., ISBN 978-963-06-3070-2
  5. Paál Zoltán: A palócok regevilága Ózd, 1970-es évek - az Arvisura egy részének első ismert rövid, gépelt, nyers változata szkennelve - http://www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.498
  6. László Gyula: Őstörténetünk. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 122. o.
  7. Paál Zoltán élete (Ózdi könyvtár) - http://www.vkozd.hu/images/pzmk.pdf
  8. Kozsdi Tamás - Személyes Arvisura aktám - https://www.youtube.com/watch?v=wX-K_Y9OT2Q (15:30 -tól)
  9. Post-Glacial Sea Level-Rise by Robert A. Rohde - https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Post-Glacial_Sea_Level.png
  10. https://www.nationalgeographic-maps.com/national-geographic-old-historical-map-collection/1969-pacific-ocean-floor-map.html
  11. https://www.nationalgeographic-maps.com/national-geographic-old-historical-map-collection/national-geographic-historical-oceans-maps/1967-indian-ocean-floor-map.html#
  12. Peter S. Bellwood: Prehistory of the Indo-Malaysian Archipelago 1997. University of Hawai'i Press, ISBN 978-0-8248-1907-1.
  13. Peter S. Bellwood: Prehistory of the Indo-Malaysian Archipelago 3rd ed. 2007. ANU E Press, ISBN 9781921313127 (online edition) - http://www.oapen.org/download?type=document&docid=459472
  14. Gara-zúgó, ma Temburun waterfall - https://www.youtube.com/watch?v=MncmF6F-TpM
  15. Az egyik Bu-Murt (vöröshasú cethal) kegyhely, ma Alif Stone Park - https://www.youtube.com/watch?v=RzbQ10dXa9U
  16. A madagaszkári ázsiai rizs rejtélye - http://www.sciencemag.org/news/2016/05/ancient-crop-remains-record-epic-migration-madagascar
  17. Peter Savolainen - A madagaszkári kutyák őseinek vizsgálata - http://www.archaeology.org/news/3302-150520-madagascar-indonesia-dogs
  18. Diodorus Sicilus - Bibliotheca historica (Book V. 47.) - http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/Diodorus_Siculus/
  19. Légi felvétel Caral térségéről - https://www.youtube.com/watch?v=wrst-adFyt8
  20. Az UNESCO világörökség része - http://whc.unesco.org/en/list/1269
  21. UNESCO/NHK videó Caral-Supe szent városáról - https://www.youtube.com/watch?v=6RDOuSCp9VM
  22. Kozsdi Tamás: A magyar ősemlékezet és az Arvisura világkép 4. bőv., átd. kiad. 2016. Angyali Menedék K., ISBN 978-963-08-3281-6 (kibővítve Paál Zoltán és Dr. Pataky László rováskutató levelezéseinek részleteivel) 393. oldal
  23. A sokkal bővebb indonéz szócikk - https://id.wikipedia.org/wiki/Situs_Gunung_Padang
  24. Légi felvétel Gunung Padangról - https://www.youtube.com/watch?v=DCcC5NpQJn0
  25. Nan Madol, az UNESCO világörökség része - http://whc.unesco.org/en/list/1503/gallery/
  26. Kritika - http://www.smh.com.au/world/digging-for-the-truth-at-controversial-megalithic-site-20130726-2qphb.html
  27. Harmat Árpád Péter - Címerünk és az Árpádsávok története - http://tortenelemcikkek.hu/node/301
  28. Flags Of The World - Indonesia - https://flagspot.net/flags/id.html
  29. The Embassy of the Republic of Indonesia (Washington) - https://www.embassyofindonesia.org/index.php/national-symbols/
  30. Rácz Lehel - http://www.vntv.hu/2016/06/van-egy-kis-magyarorszag-balin-racz-lehel-mesel- rola/
  31. Rácz Lehel videó 1. - https://www.youtube.com/watch?v=GNwE6pKxZCo
  32. Rácz Lehel videó 2. - https://www.youtube.com/watch?v=gS-A3Upbm5A
  33. Rácz Lehel videó 3. - https://www.youtube.com/watch?v=8x3GbLrzLaU
  34. Sumba szigetének falusi és megalitikus építményei - http://www.duniart.com/Blog/sumba_island
  35. Santa Cruz Pachacuti Yamqui Salcamayhua, Juan de (1613). Relación de las antigüedades deste Reyno del Piru - Marcos Jimenez de la Espada (1879). Tres relaciones de antiguedades peruanas - Madrid, Imprenta y fundicion de M.Tello. - https://archive.org/stream/tresrelacionesd00fomegoog#page/n298/mode/2up p. 248.
  36. Marton Veronika - A szlovák címerben levő hármashalom és kettőskereszt - http://www.magtudin.org/A%20szlovak%20cimer.htm
  37. A feltételezett Bálványhegy (ma Ranai hegy) megmászása képekben - http://www.gunungbagging.com/ranai/nggallery/thumbnails/page/2
  38. A cuzcói inka Nap-templom épületegyüttese - https://www.cuscoperu.com/en/travel/cusco/archaeological-centers/qorikancha
  39. A CNN Indonesia filmje az Alif Stone Parkról (a hipotézisben ez a vöröshasú cethal kegyhelye) - https://www.youtube.com/watch?v=gNfebbEcg5g
  40. Turista videó La Digue szigetének érdekes köveiről - https://www.youtube.com/watch?v=DjxIJybbfkc

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]