Szerkesztő:Kapeter77/Pilis
A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos. A Pilis-kutatók megkérdőjelezik a hivatalos történettudomány álláspontját a magyarság erddetére vonatkozóan, illetve a középkori magyar királysággal, illetve annak földrajzi aspektusait tekintve is kételyeiket fogalmazzák meg.
A probléma gyökere[szerkesztés]
A probléma lényege, hogy számos magyar város elnevése és egykori elhelyezkedése bizonytalan Egyesek szerint a középkori magyar királyság szakrális és politikai központja is a PIlis-hegységben volt, különféle uradalmi központokban. Ezek voltak a középkori Esztergom, Fehérvár, Veszprém, Visegrád, Pest, illetve a királyi vár színhelye, az (ős) Buda. Szerintük a középkori központ a Dnakanyar jól védhető és erdővel borított tjáain helyezkedett el, nem pedig Nyugat-Magyarországon elszórtan.
Buda, Ős-Buda?[szerkesztés]
Ős-Buda helye a Pilis-kutatók szerint nem a jelenlegi vudai vár, hanem a mai Csobánka környékén lehetett, és a mostaninál sokkal nagyobb volt. Állításaikat egykori rézkarcokkal próbálják igazolni. Állatásiak szerint a mai Buda korántsem azonos a régivel, amely Attila király központja volt, és inkább a mai Óbuda, illetve az attól északra elterülő hegyes vidék lehetett a helyszíne.
Pest eredete[szerkesztés]
Pest neve talán szláv eredetű, ám nem kizárt, hogy szintén a Dunára utaló "víz" szóval lehet kapcsolatos, mindenestre kapcsolata a régi Budával bizonytalan.
Fehérvárral kapcsolatos kérdések[szerkesztés]
A mai Székesfehérvár a kutatók szerint nem felel meg a középkori leírásoknak, hisz a metszetek alapján víz vette körül. A Pilis-kutatók szerint logikátla, hogy a királyi koronázás iylen messzire essék az uralkodi központtól (Eszetergom). , illetve Székesfehérvár földrajzi adottságai sem felenek meg ennek.
Veszprém nevének eredete[szerkesztés]
Veszprémnel kapcsolatban szintén kérdőjelek merültek fel. A város nevének eredetea mai napog tisztázatlan, illetve a témával foglalkozók szerint valószínűtlen, hogy a királyné ilyen messze lakott vaolna az uralkodótól. Egyesek szerint az ősi Veszrém is Duna partján erült el.
Visegrád[szerkesztés]
Visegrád neve szintén bizonytalan, van, aki a "víz"-szóval kapcsolja össze.
Esztergom, Ister-Gam?[szerkesztés]
Esztergom neve és eredte szintén találgatásokra adott okot, különösen az úgynevezett. Oroszlános szentély kapcsán. A székesegyházban és amásutt is, illetve a város neve valamiféle közel-keleti eredetet sejtet, amiben a PIlis-kutatók az ősi mEzoptámiát vélik felfedezni.
Eddigi kutatások[szerkesztés]
A Pilis-kutatás sokévtizedes múltra tekinthet vissza, ám a hivatalos tudomány állításaikat nem fogadja el.
A Pilis-kérdést
Források[szerkesztés]
http://albaregalis.hupont.hu/41/metszetek
http://ujkor.hu/content/amit-osbudarol-feltetlenul-tudni-erdemes
http://www.igenelet.hu/cikkek/dobbenetes-bizonyitekok-a-pilisben-osbuda-varanak-letezesere
https://www.jegy.hu/program/aradi-lajos-a-pilis-titkai-avagy-mi-is-az-a-pilis-rejtely-28281
http://latogatok.hu/print.php?news.2930
https://puskikiado.hu/herceg-ferenc-tortenelmunk-osi-gyokerei-a-pilisben.html