Szerkesztő:Hirannor/Erich Wolfgang Korngold

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Erich Wolfgang Korngold
George Grantham Bain fotója
George Grantham Bain fotója
Életrajzi adatok
Született1897. május 29.
 Osztrák–Magyar Monarchia, Brno
Elhunyt1957. november 29. (60 évesen)
 Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia, Los Angeles
SírhelyHollywood Forever Cemetery, Los Angeles
Családja
ÉdesapjaLeopold Julius Korngold
ÉdesanyjaJosefine Witrofsky
HázastársLuise von Sonnenthal
GyermekeiErnst Werner (1925-1996)
George Wolfgang (1928-1987)
Pályafutás
Tevékenységzeneszerző, karmester
Műfajokopera, filmzene
Hangszerzongora
Híres műveiA halott város
D-dúr hegedűverseny
Robin Hood kalandjai
DíjakOscar-díj (1936, 1938)

A Wikimédia Commons tartalmaz Erich Wolfgang Korngold témájú médiaállományokat.
Korngold emléktáblája Bécsben, a Theobaldgasse 7 szám alatt
Korngold szobra (Gustinus Ambrosi alkotása, Berthold Bing fotója)
A halott város színpadképe egy 2015-ös grazi előadáson
Marlis Petersen és Jonas Kaufmann A halott város 2019-es müncheni előadásán
Olivia de Havilland és Errol Flynn a Robin Hood kalandjai című filmben

Erich Wolfgang Korngold (1897. május 29., Brno, Osztrák–Magyar Monarchia1957. november 29., Los Angeles, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) kétszeres Oscar-díjas osztrák zeneszerző, karmester, zongoraművész. Csodagyerekként tartották számon, majd Hollywood egyik legjelentősebb filmzene szerzője lett. Az első zeneszerzők egyike volt, aki klasszikus és filmzene szerzőként is jelentőset alkotott. Max Steinerrel és Rózsa Miklóssal együtt az úgynevezett hollywoodi hangzás atyjának tartják.[1]

Élete[szerkesztés]

Erich Wolfgang Korngold egy lengyel-osztrák zsidó családban született az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó morvaországi Brnoban. Édesapja a neves zenekritikus Leopold Julius Korngold, édesanyja Josefine Witrofsky volt. Bátyja, Hans Robert Korngold (1892–1965), szintén zenész lett, az 1920-as években a Bécsi Kamaraszínház ütőhangszeres művésze volt, de karrierjét a náci hatalomátvétel és apjuk támogatásának hiánya teljesen kettétörte. A család 1901-ben költözött Bécsbe, ahol édesapja 1902-ben, Johannes Brahms ajánlására, állást kap a Neue Freie Presse című lapnál, melynek 1904-től 1934-ig a zenei rovatvezető szerkesztője volt.[2] Julius Korngold miközben nagymértékben elhanyagolta az idősebb fiát, addig jelentősen előmozdította fiatalabb gyermeke zenei karrierjét, többek között közösen, Paul Schott álnéven, írták meg Erich harmadik operájának, A halott városnak librettóját, Georges Rodenbach Bruges, a halott város című regénye nyomán. A csodagyerekként számontartott Erich ötéves korában apjával közösen már négykezes zongorakoncerteket adott. Hétéves korában kezdett el komponálni és csupán 13 éves volt, amikor bemutathatta első jelentősebb műveit, A Hóember című balettet a bécsi udvari operaházban, Ferenc József császár jelenlétében és a 2. E-dúr zongoraszonátát, melyet Artur Schnabel Európa több országában is előadott.[3][4]

Gustav Mahler, aki zenei zseninek nevezte a fiút javasolta Juliusnak, hogy küldje a fiát Alexander von Zemlinskyhez tanulni. Richard Strauss pedig úgy fogalmazott, hogy semmi haszna nincs, ha beiratja a konzervatóriumba, mert a fiú képességei már évekkel ezelőtt meghaladták azt, amit ott meg lehet tanulni.[3] Korngold tehát magántanulóként lett Robert Fuchs, Alexander von Zemlinsky és Hermann Grädener tanítványa.[5][6] Már fiatal korában készített hangfelvételeket Hupfeld DEA, Phonola valamint az Aeolian Duo gépzongorán, melyek a mai napig fennmaradtak és meghallgathatók.[7]

1921-től a hamburgi Állami Operaház karmestere. 1931-től a bécsi Zeneakadémia tanára.

1934-ben Max Reinhardt filmrendező kérésére és a náci rezsim előretörése miatt az Egyesült Államokba, Holywoodba költözik, ahol elkezd filmzenék komponálásával foglalkozni.

Művei[szerkesztés]

Holywoodba érkezése után előszőr Alfred Hitchcockkal közösen operettfilmet készítettek a Strauss család műveiből összeállított Bécsi keringők című operettből, melyet Korngold még 1930-ban állított színpadra Bécsben. Ezt követően barátja Max Reinhardt Szentivánéji álom feldolgozásának zenéjét írta meg Felix Mendelssohn-Bartholdy muzsikájának felhasználásával. Kertész Mihállyal való együttműködése három Oscar jelölést (Blood kapitány, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge) és egy Oscar-díjat (Robin Hood kalandjai) hozott a számára. Az első Oscar-díját Mervyn LeRoy Anthony Adverse című filmjéért kapta.

Díjak és jelölések[szerkesztés]

  • Oscar-díj jelölés (Blood kapitány, 1935)
  • Oscar-díj (Anthony Adverse, 1936)
  • Oscar-díj (Robin Hood kalandjai, 1938)
  • Oscar-díj jelölés (Szerelem és vérpad, 1939)
  • Oscar-díj jelölés (Hét tenger ördöge, 1940) ·

Felvételek[szerkesztés]

  • D-dúr hegedűverseny (Op.35), G-dúr hegedűszonáta (Op.6), Baráti Kristóf, Farkas Gábor, Philharmonie Zuidnederland, Otto Tausk, Brilliant Classics, 2015

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Erich Wolfgang Korngold című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Thomas: Thomas, Tony. (1996). Korngold: Vienna to Hollywood (angol nyelven). Turner Entertainment.
  • Caroll: Carroll, Brendan G.. The Last Prodigy – A Biography of Erich Wolfgang Korngold (angol nyelven). Portland: Amadeus Press (1997). ISBN 9781574670295 
  • classconn: Biography of Erich Wolfgang Korngold (angol nyelven). classicalconnect.com

További hivatkozások[szerkesztés]


[[Kategória:Erich Wolfgang Korngold|*]]