Szepsi Laczkó Máté

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szepsy (v. Sepsy, Szepsi) Laczkó Máté (15761633) református lelkész, Lorántffy Zsuzsanna udvari lelkésze.

Élete[szerkesztés]

Szepsi Laczkó Máté Szepsiben született, iskoláit itt kezdte, majd később Sárospatakon folytatta. Ezt követően Olaszliszkán, majd Kassán tanított. Lórántffy Mihály ösztöndíjával 1608-ban Wittenbergbe ment tanulni. Két év után hazatért és Erdőbényén tanít, aztán még egyszer elment a németországi Hanauba tanulni és visszatért Erdőbényére. Nemsokára Lorántffy Zsuzsanna (I. Rákóczi György felesége) szolgálatába állt. Ekkor kezdett a tokaji borokkal foglalkozni.

Maga a híres Paracelsus is meglátogatta a vidéket az aszú erős gyógyereje hallatára. Szepsi Laczkó Máté 1633-ban halt meg Erdőbényén.[1]

Emlékezetre való dolgoknak rövid megjegyzései címmel írt följegyzései 1520-tól 1619-ig terjednek; Bocskai István és Báthory Gábor korára elsőrangú történelmi forrás.[2]

Erdőbényén Szepsi Laczkó Máté mellszobra, Lavotha Géza 1997-ben felállított, kőből készült alkotása annak tiszteletére készült, hogy külföldi tanulmányútjáról ide tért haza, és itt halt meg Szepsi Laczkó Máté (1567-–1633) prédikátor és történetíró, az első aszúbor készítője.[3]

A tokaji aszú megalkotása[szerkesztés]

A szájhagyomány szerint nevéhez fűződik az első aszúbor előállítása. Úgy tartják, hogy az országot érő támadások miatt későn szüretelt szőlő tartalmazott olyan „beteg” szőlőszemeket is amelyeket ma az aszú készítéséhez használnak. Az elkészült, miseborként is használt italban fedezte fel Szepsi Laczkó Máté a különleges ízvilágot. A tokaji aszú készítésének első leírását is neki tulajdonítják.

A legenda (feljegyzések szerint) szerint 1631 (mások szerint 1650, de ekkor már rég halott volt) húsvétján ajánlotta fel Szepsi Laczkó Máté az első aszút Lorántffy Zsuzsának Sátoraljaújhelyen. Ez az esemény újabb kutatások szerint 10-20 évvel korábban történt, de fontosabb, hogy valószínűleg sokkal hamarabb készítettek már aszúbort Hegyalján. Ezt támasztja alá, hogy már az 1590-es években használták az „aszú szőlő” kifejezést (Szikszai Fabricius Balázs latin – magyar szótárában), és készítettek egy bizonyos „főbort”, amit talán az aszúborral is lehet azonosítani.

Egyes források szerint Szepsi Lackó Máté leszármazottja Szepsy István, tokaj-hegyaljai kiváló borász. Mások cáfolják a rokonságot, mivel szerintük Szepsy Laczkó Máté nevében a „Szepsy” azt jelenti, hogy Szepsiből való, tehát tulajdonképp egy szepsi illetőségű Laczkó Mátéról van szó, és így nem lehet szó rokonságról.

Források[szerkesztés]

  1. Magyar borkrónika
  2. Mikó Imre: Erdélyi történelmi adatok. III., Kolozsvár, 1858.
  3. Szepsi Laczkó Máté szobor