Szentmiklóssy Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentmiklóssy Andor
Szentmiklóssy Andor
Szentmiklóssy Andor
Született 1893. október 6.
Budapest
Elhunyt 1945. február 10. (51 évesen)
Dachau
Foglalkozása diplomata
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmiklóssy Andor témájú médiaállományokat.
Szentmiklósy Andor emléktáblája, Budapest, II., Ganz utca 1.

Szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (Budapest, 1893. október 6.Dachau, 1945. február 10.)[1][2][3] diplomata, I. osztályú követségi tanácsos, 1942 májusától a Külügyminisztérium Politikai osztályának vezetője, 1943 és 1944-ben a külügyminiszter állandó helyettese, a magyar németellenes politikai réteg egyik legjelentősebb alakja.

Családja[szerkesztés]

Nemesi családban született, mint korában a magyar politikai elit képviselőinek nagy része. Szülei Szentmiklóssy Jenő és gróf Wickenburg Margit Mária. Felesége Purgly Emil főispán és miniszter leánya, Emília Ludovika Benediktina volt haláláig.

Diplomataként[szerkesztés]

Mint a Külügyminisztérium Politikai Osztályának vezetője és később mint külügyminiszter helyettes sok külföldi, magyar és német fél között lezajlott, számunkra jelentős tárgyaláson jelen volt. 1943 áprilisában, mikor Hitler megbeszélésre hívta Horthy Miklóst a kormányzóval tartott és annak kérésére jegyzetet készített, mely máig fent maradt. Ezen jegyzet egyik fejezetcíme: Magyar álláspont a zsidókérdésben. Az irat megállapítja: „Magyarországon sohasem vonták kétségbe a zsidókérdés összeurópai jellegét, de az egyes szuverén államoknak saját maguknak kell megtalálniuk a megoldás legcélszerűbb módját. Az I. világháború után Magyarország volt az első, amelyik 1920-ban állami intézkedésekkel (numerus clausus) korlátozta a zsidó befolyás szabad kibontakozását, s tette meg az első lépést az intézményes antiszemitizmus útján. Később „az úgynevezett zsidótörvények teljesen kikapcsolták a 800 ezer lélekszámú zsidóságot a szellemi foglalkozási ágakból, ahol tényleges részvételük ma már alacsonyabb, mint százalékszámuk, és még tovább csökken, miután a zsidó utánpótlás nincs megengedve, a kevés meghagyott sorsát pedig a kihalási rendszer szabja meg. A zsidóság a vezető szerepét a magyar gazdasági életben elvesztette.”

Kállay Miklós kormányában külügyminiszter helyettesi posztot kapta meg és jelentős szerepet vállalt a Kállay kormány „hintapolitikájának” irányításában is. Miután Hitler Horthyt Klessheimbe rendelte, és kiadta a parancsot a német megszállásra, Szentmiklóssy Andor olvasta fel a kormány tagjainak Ghyczy Jenő levelét, melyben kéri politikustársait, értesítsék feleségét arról, hogy jól van. A történet szerint ez a rövid levél figyelmeztette a Kállay kormány tagjait, hogy a németek megszállják Magyarországot.

Szentmiklóssy Andor, mint a Kállay kormány tagja és mint a náci Németország politikáját jelentősen ellenző diplomata, előkelő helyet foglalt el a németek által letartóztatni kívánt felelős beosztású személyek listáján. Így hát a német megszállók letartóztatták és 1945-ben a dachaui koncentrációs táborban hunyt el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentmiklóssy Andor. Magyar családtörténeti adattár. Hozzáférés ideje: 2016. január 19.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 430/1947. folyószáma alatt.
  3. Az elhalálozás dátuma, 1945. március 15. bíróilag lett megállapítva (a budapesti I-III. ker. járásbíróság P.k. III. 9386/5/1947. sz. végzése.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997.
  • Iratok a magyar külügyi szolgálat történetéhez. Összeáll. és szerk. Pritz Pál. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.