Szent Száva-templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Száva-templom
Vallás
EgyházmegyeBelgrádi és Karlováci eparchia
VédőszentSzent Száva
Építési adatok
Építése1935
Stílusneo-bizánci
TervezőjeAleksandar Deroko
Alapadatok
Magasság77,34 m
Elérhetőség
TelepülésBelgrád
Elhelyezkedése
Szent Száva-templom (Belgrád)
Szent Száva-templom
Szent Száva-templom
Pozíció Belgrád térképén
é. sz. 44° 47′ 53″, k. h. 20° 28′ 07″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 53″, k. h. 20° 28′ 07″
Térkép
A Szent Száva-templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Száva-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Száva-templom (szerbül Храм светог Саве / Hram Svetog Save) egy szerb ortodox templom Belgrád központjában, Vračar kerületben. A világ egyik legnagyobb ortodox temploma, amely egyben a világ legnagyobb egyházi épületei közé tartozik.

A templom alapítója és névadója Szent Száva, a középkori Szerbia és a szerb ortodox egyház jelentős alakja.[1] A vračari fennsíkon épült, ahol Száva földi maradványait Koca Szinán pasa oszmán nagyvezír 1595-ben elégette. Belgrád legmonumentálisabb épülete, a városkép jellegzetessége.

Története[szerkesztés]

A belgrádi Szent Száva-templom a legnagyobb ortodox templomépület a világon. A szerb ortodox egyház alapítójáról, Szent Száváról nevezték el és neki is szentelték. Építése 1985-ben kezdődött és 2004-re a munkálatok nagy része be is fejeződött. A templom belső tere, illetve annak dekorációja az ami mind a mai napig befejezetlen maradt. Méreteit tekintve 91 méter hosszú és 81 méter széles, 70 méter magas, a kupolán található aranyozott kereszt pedig 12 méter. Alapterülete 3500 m2.[2]

A Szent Száva-templom építésének ötlete először 1895-ben merült fel, helyszínnek pedig a Belgrád középpontjában található Vračar-fennsíkot választották, mégpedig azért, mert Koca Szinán pasa oszmán nagyvezír 1595-ben ott égette el Szent Száva földi maradványait, valamint a szerb ortodox egyház alapítójának ereklyéit. A munkálatok elkezdése az 1912-1913. évi balkáni háború, majd az első világháború kitörése miatt ugyancsak tovább halasztódott. 1935-ben elkezdték az építkezéseket, ezúttal azonban a második világháború kirobbanása szólt közbe. 1985-ben folytatódhatott csak az építkezés, miután a helyszínt újból felszentelték. Az 1989-ben helyezték rá az épületre a 4 tonna súlyú kupolát, amely a város minden oldaláról látható, Belgrád egyik jelképének számít.[3]

1992-ben az időközben államosított templom majdhogy nem teljes egészében elkészült, azonban ezúttal a délszláv háború kitörése akadályozta ezt meg.

A 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt itt ravatalozták fel.[4]

2015-ben a tervek szerint 15 000 négyzetmétert mozaikkal vontak volna be. Az orosz elnök rendelete szerint ez az Oroszországi Föderáció adományaképpen jöhetett volna létre, a munkálatok előreláthatólag tíz évig tartanának.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Religions of the World, Second Edition: A Comprehensive Encyclopedia of Beliefs and Practices. ABC-CLIO, 511–12. o. (2010). ISBN 978-1-59884-204-3. Hozzáférés ideje: 2016. október 10. 
  2. ↑ A világ 10 legnagyobb temploma. latvanyossagok.hu. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  3. ↑ Szent Száva temploma Belgrádban. [2017. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
  4. ↑ Szent Száva: a világ legrégebben épülő pravoszláv temploma. hvg.hu. (Hozzáférés: 2003. március 20.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Száva-templom&oldid=24514453”