Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
2018-ban
2018-ban
Valláskereszténység
Felekezetrómai katolikus
EgyházmegyePécsi egyházmegye
EgyházközségPaks
NévadójaSzent Rókus és Szent Sebestyén
Védőszent
Lelkészplébános
Segédlelkészkáplán
DiakónusMárkus Sándor
Építési adatok
Építése1781
Rekonstrukciók évei1830, 1977, 1999
Stílusbarokk, klasszicizmus
ÉpíttetőjePummerschein Dávid
Alapadatok
Hosszúság7 m
Magasság10 m
Szélesség5 m
Torony2x2 m négyzet alaprajzú
Magassága10 m
Belső tér területe35 m2
Elérhetőség
TelepülésPaks
Hely7030 Paks, Rókus utca 1.
Elhelyezkedése
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna (Paks)
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
Pozíció Paks térképén
é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna Paks egyik legrégibb, ma is álló római katolikus egyházi épülete. A Duna jobb partján húzódó löszfalba vágott, Dunakömlőd felé vezető, egykori országút mentén fekszik, amely a 18. század végén még a Sánc-hegyen vezetett keresztül. Az 1800-as évek óta a népnyelvben egyszerűen Rókus-kápolnának nevezett szentélyben évente többször is mondanak szentmisét a keresztjáró napok másodikján és Szent Rókus ünnepén, augusztus 16-án, valamint Szent Fábián és Szent Sebestyén napján, január 20-án. A misézéshez szükséges kegyszereket és kegytárgyakat a paksi plébániatemplomból hozzák magukkal.

Története[szerkesztés]

A török hódoltság pusztítása után dunai svábokkal betelepített faluban, 1781-ben egy Pummerschein Dávid nevű, módos szőlősjobbágy építtette vályogtéglákból. A kápolna a 19. században családi kripta volt, miután még a 18. században a Vigyázó család megszerezte és 1830-ban a Cseh-Vigyázó család temetkezési helyévé alakíttatta. A kápolna előtt az egykori paksi városbíró, Fughsz (Fuchs) Mihály által adományozott, 1854-ből származó feszület áll. A kápolnát később a Vigyázó család az római katolikus egyháznak adományozta. Az 1970-es években az épület közben bádogtetővé vált fedését alumíniumra cserélték, freskóit konzerválták. A beázásoktól tönkrement faszerkezetét 1999 nyarán Várszegi László vezetésével felújították, kijavították a tetőt és a párkányokat, az alumíniumfedést vörösrézre cserélték. A bádogos munkát Priskin Antal rézműves végezte, aki a sevillai világkiállításon, a Makovecz Imre tervezte épületeken és több paksi templomon is dolgozott. A kápolnabelsőt; freskókat, padlózatot is rekonstruálták.

Leírása[szerkesztés]

Paks városának egyetlen tisztán barokk épülete, amelyet csak alig törnek meg klasszicista részletek, főként az oltár. Nyugatra nyíló kapuján autentikus barokk vasalás látható. Az egyhajós épület hét méter hosszú, öt-öt méteres szélességgel-magassággal, az egyetlen, tíz méter magas, falsíkba simuló harangtorony kétszer két méteres négyzet alaprajzú. A tető eredetileg cserepes, míg a torony fazsindelyfedésű volt, benne két kisebb harang lakik.

Lábazata egyszerű, főpárkánya egytagú. Főhomlokzatába süllyesztett faltükrök, főpárkánya felett barokk oromzat látható. Övpárkányzatát kéttagú főpárkány és félköríves ablakok alkotják. A toronysisak alacsony, hajója belül lapos csehsüvegboltozatú. Az apszis félkörös, negyed gömbbel van fedve, félköralakú ablakokkal. Az empire stílusban épült fehér–arany színvilágú oltár alatt sírbolt található. A copf stílusú kék hátterű freskón a négy evangélista és Szent I. Orbán pápa, a borosgazdák patrónusa tiarás képe látható, kezében szőlőfürttel, alatta paksi táj; szőlőskertek présházzal.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]