Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
| Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna | |
 | |
| 2018-ban | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Pécsi egyházmegye |
| Egyházközség | Paks |
| Névadója | Szent Rókus és Szent Sebestyén |
| Védőszent | |
| Lelkész | plébános |
| Segédlelkész | káplán |
| Diakónus | Márkus Sándor |
| Építési adatok | |
| Építése | 1781 |
| Rekonstrukciók évei | 1830, 1977, 1999 |
| Stílus | barokk, klasszicizmus |
| Építtetője | Pummerschein Dávid |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 7 m |
| Magasság | 10 m |
| Szélesség | 5 m |
| Torony | 2x2 m négyzet alaprajzú |
| Magassága | 10 m |
| Belső tér területe | 35 m2 |
| Elérhetőség | |
| Település | Paks |
| Hely | 7030 Paks, Rókus utca 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna
Pozíció Paks térképén
| |
 é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 04″, k. h. 18° 52′ 32″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Rókus és Szent Sebestyén-kápolna Paks egyik legrégibb, ma is álló római katolikus egyházi épülete. A Duna jobb partján húzódó löszfalba vágott, Dunakömlőd felé vezető, egykori országút mentén fekszik, amely a 18. század végén még a Sánc-hegyen vezetett keresztül. Az 1800-as évek óta a népnyelvben egyszerűen Rókus-kápolnának nevezett szentélyben évente többször is mondanak szentmisét a keresztjáró napok másodikján és Szent Rókus ünnepén, augusztus 16-án, valamint Szent Fábián és Szent Sebestyén napján, január 20-án. A misézéshez szükséges kegyszereket és kegytárgyakat a paksi plébániatemplomból hozzák magukkal.
Története[szerkesztés]
A török hódoltság pusztítása után dunai svábokkal betelepített faluban, 1781-ben egy Pummerschein Dávid nevű, módos szőlősjobbágy építtette vályogtéglákból. A kápolna a 19. században családi kripta volt, miután még a 18. században a Vigyázó család megszerezte és 1830-ban a Cseh-Vigyázó család temetkezési helyévé alakíttatta. A kápolna előtt az egykori paksi városbíró, Fughsz (Fuchs) Mihály által adományozott, 1854-ből származó feszület áll. A kápolnát később a Vigyázó család az római katolikus egyháznak adományozta. Az 1970-es években az épület közben bádogtetővé vált fedését alumíniumra cserélték, freskóit konzerválták. A beázásoktól tönkrement faszerkezetét 1999 nyarán Várszegi László vezetésével felújították, kijavították a tetőt és a párkányokat, az alumíniumfedést vörösrézre cserélték. A bádogos munkát Priskin Antal rézműves végezte, aki a sevillai világkiállításon, a Makovecz Imre tervezte épületeken és több paksi templomon is dolgozott. A kápolnabelsőt; freskókat, padlózatot is rekonstruálták.
Leírása[szerkesztés]
Paks városának egyetlen tisztán barokk épülete, amelyet csak alig törnek meg klasszicista részletek, főként az oltár. Nyugatra nyíló kapuján autentikus barokk vasalás látható. Az egyhajós épület hét méter hosszú, öt-öt méteres szélességgel-magassággal, az egyetlen, tíz méter magas, falsíkba simuló harangtorony kétszer két méteres négyzet alaprajzú. A tető eredetileg cserepes, míg a torony fazsindelyfedésű volt, benne két kisebb harang lakik.
Lábazata egyszerű, főpárkánya egytagú. Főhomlokzatába süllyesztett faltükrök, főpárkánya felett barokk oromzat látható. Övpárkányzatát kéttagú főpárkány és félköríves ablakok alkotják. A toronysisak alacsony, hajója belül lapos csehsüvegboltozatú. Az apszis félkörös, negyed gömbbel van fedve, félköralakú ablakokkal. Az empire stílusban épült fehér–arany színvilágú oltár alatt sírbolt található. A copf stílusú kék hátterű freskón a négy evangélista és Szent I. Orbán pápa, a borosgazdák patrónusa tiarás képe látható, kezében szőlőfürttel, alatta paksi táj; szőlőskertek présházzal.
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Galéria[szerkesztés]
-
Az eredeti barokk kapu… -
… és kilincse
