Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház (Szeged-Felsőváros)
| Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház | |
 | |
| Egyházmegye | Szeged-Csanádi egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1754-1767 |
| Stílus | Későbarokk |
| Elérhetőség | |
| Település | Szeged (Felsőváros) |
| Hely | 6721 Szeged, Munkácsy u. 7 |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház
Pozíció Szeged térképén
| |
 é. sz. 46° 15′ 31″, k. h. 20° 09′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 31″, k. h. 20° 09′ 31″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós-plébániatemplom és minorita rendház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A szegedi Szent Miklós-templom 1754-1767 közt épült későbarokk stílusú épület. A tervező Lechner Vencel. Dobi János szegedi építőmester építette fel a középkori apátsági templom helyére.
Története[szerkesztés]
A templom helyén már 1225-ben egy prosperáló apátsági templom volt található, aminek akkor is Szent Miklós volt a védőszentje, mivel a hajósoknak halászoknak és a vizen járóknak is ő volt a patrónusa, és mivel a helyiek ezzel foglalkoztak, fontos volt számukra a szent.
Ez a templom a tatárjárás idején (1241-42) elpusztult. Az azután következő templomot domonkos rendi szerzetesek építették, miután 1318-ban letelepedtek Szegeden. Ahogy a legtöbb alföldi templom, ez is áldozatul esett a török hódoltság pusztításának.
1739-ben minorita szerzetesek érkeztek Szegedre, akik 1747-re új kolostort építettek.
A mai templomot a 13. századi apátsági templom maradványaira 1754-től 1767-ig építették. Ismét a Szent Miklós-kultuszt akarták ápolni, így a védőszent is ő lett.
Az építkezés körülményeiről kevés adatunk van: a tervek Lechner Venceltől származnak, a kivitelezést Dobi János szegedi építőmester végezte. Az arányaihoz képest szinte gótikusan felnyúló templom már a késői barokk szerkezeti formáit fejezi ki. A fapadokat a helyi minoriták faragták. A klasszicista stílusú főoltár 1806-ban készült el. A (már korábban elkészült) oltárképen Szent Miklós található: ennek a festője ismeretlen. Az oltárkövet Zahnt Ferenc márványművész készítette.
1887-ben tűzkár történt a templomban, de már a következő évben felújították, így megkapta a ma látható későbarokk homlokzatát.
2022-ben több száz éves kriptákat fedeztek fel a templom alatt.[1]
Galéria[szerkesztés]
-
Feszület a templom bejárata mellett, a Munkácsy utcában -
Jobb oldali oltár Mária alakjával -
Jézus-szobor a felsővárosi templomban -
Máriás zászló a felsővárosi templomban -
A felsővárosi templom főoltára
Érdekességek[szerkesztés]
Annak ellenére, hogy barokk a templom, mégis a falai olyan magasak, mint egy gótikus templomé. Érdemes összehasonlítani a Szeged-alsóvárosi templommal, ami már valóban gótikus.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Több száz éves kriptákra bukkantak egy szegedi templom alatt (magyar nyelven). Sokszínű vidék, 2023. január 24. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Gaál Endre (szerk): Szeged Története 3. Szeged, 1991
- A templom felújításával kapcsolatos honlap
További információk[szerkesztés]
- Körtvélyessy László: Adatok a szegedi minorita rendház történetéhez; Ablaka György Ny., Szeged, 1944
- Varga András: A szegedi minorita könyvtár a XVIII. században; Scriptum, Szeged, 1991 (Olvasmánytörténeti dolgozatok)
- Régi könyveink és kézirataink katalógusai. A szegedi minoriták könyvtára; összeáll. Varga András; JATE, Szeged, 1991 (Acta bibliothecaria)