Szamuely György
| Szamuely György | |
| Született | Szamueli György 1899. július 4. Nyíregyháza |
| Elhunyt | 1938. július 28. (39 évesen) Szovjetunió |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Szántó Elza[m 1] |
| Gyermekei | Szamuely Tibor |
| Szülei | Szamueli Lajos, Farkas Cecília |
| Foglalkozása | pártmunkás |
| Halál oka | kivégzés |
| Sírhelye | Butovo-Kommunarka |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szamuely György (Nyíregyháza, 1899. július 4.[1] – Szovjetunió, 1938. július 28.) magyar emigráns pártmunkás, politikus, tisztviselő, Szamuely Tibor népbiztos és Szamuely László testvére, Szamuely Tibor politológus apja, Szántó Rezső, Szántó Béla és Szántó Zoltán sógora. A sztálini törvénysértések áldozata lett.
Élete
Szamueli Lajos és Farkas Cecília gyermekeként született zsidó családban, testvérei: Tibor, László, Zoltán, István, és János.[2] Érettségi vizsgáját követően a Műegyetem hallgatója lett, katonai szolgálatot a 3. honvéd gyalogezrednél teljesített. Magyarországon a Kommunisták Magyarországi Pártja tagja volt, majd a két munkáspárt (MSZDP és KMP) egyesülése után a nyíregyházi szervezet egyik vezetőségi tagjaként működött.[3] 1919 elején Tibor testvére helyett ellene követtek el Nyíregyházán merényletet, amelyben súlyosan megsebesült.[4] A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a nyíregyházi lakáshivatalt vezette, majd a Belügyi Népbiztosságon dolgozott.[4] A kommün bukása után 1919. szeptember 14-én reggel hat órakor Nyíregyházán pénzhamisítás bűntette vádjával letartóztatták. Számos pere volt, többször elítélték, végül összbüntetést határoztak meg, amely az 1921. március 18-án kelt ítélet alapján lázadás, izgatás és orgazdaság bűntette miatt 1919. december 11-től számított 5 évnyi és nyolc hónapi börtönbüntetést foglalt magában.[5] Büntetését 1921. december 1-jén félbeszakították, és a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei között Szovjet-Oroszországba került, ahol a reklámiparban működött, mint tanácsadó, és belépett az SZK(b)P-be, továbbá publikált a Sarló és Kalapács című folyóiratban.[6] A Szovjetunióban egy időben a szovjet külkereskedelmi minisztérium tisztviselője volt.[7] A Sztálin által kezdeményezett tisztogatások során 1937. november 15-én letartóztatták, majd azzal a váddal, hogy egy, Kun Béla vezetése alatt álló ellenforradalmi terrorszervezet tagja, 1938. július 28-án halálraítélték, és még aznap kivégezték. A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága 1955. augusztus 10-én rehabilitálta.
Megjegyzések
- ↑ Szántó Béla, Szántó Rezső és Szántó Zoltán testvére.
Jegyzetek
- ↑ Születése bejegyezve Nyíregyháza állami akv. 1899/726. folyószám alatt.
- ↑ Simor András: Így élt Szamuely Tibor. Budapest, 1978, Móra Könyvkiadó, Budapest, 19-20. p.
- ↑ Szohor Pál: Nyíregyháza város története. In uő: Nyíregyháza az örökváltság 100. évében. Nyíregyháza, 1924.
- ↑ a b Az Osztrák-Magyar Bank kommunistái. 8 Órai Újság, 6. (1920: 282.) 6.
- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 2594
- ↑ Bognár Iván: A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban (1917–1922). Budapest, 1967–1968, 186–189. p.
- ↑ Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Budapest, 1992, HITEL Lap-, Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 335. p. ISBN 963 04 1859 2
Források
- A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Szamuely György
- HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 2594
- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 5670
- Szamuely László. Napkút Kiadó - Napkút Online. (Hozzáférés ideje: 2016. január 15.)
További információk
- Szamuely György. In: Angyal Sándor [és mások]: A forradalmak Szabolcs-Szatmár megyei harcosai 1917-1919. Nyíregyháza, [é. n.].
- Feigel Mihály: Szamuely Tibor testvérei. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle. 14.1. (1979. 02.) p. 19-23
- Békésmegyei közlöny, 1920. 47. évf. 8. sz. 5. p.
- Körösvidék, 1921. 2. évf. 60. sz. 2. p.
