Szabolcska László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabolcska László
Született1897. november 12.
Marosfelfalu
Elhunyt1957. november 11. (59 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiSzabolcska Mihály
Foglalkozásairodalomtörténész,
egyházi író
SablonWikidataSegítség

Szabolcska László (Marosfelfalu, 1897. november 12.Budapest, 1957. november 11.) erdélyi magyar irodalomtörténész, református lelkész, egyházi író, Szabolcska Mihály fia.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Középiskoláit Temesváron végezte, majd Kolozsváron, Debrecenben és Budapesten folytatott református teológiai (utóbbival párhuzamosan az egyetemen bölcsészeti) tanulmányokat, majd Budapesten szerzett bölcsészdoktori diplomát is. Angliában tett hosszabb tanulmányút után 1923-tól Temesváron előbb másodlelkész, majd apja nyugdíjba vonulása után, 1928-tól parókus lelkész, 1931-től esperes. 1935-ben költözött Magyarországra, ahol haláláig a Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora volt.

1929-től a temesvári Arany János Társaság elnöke, az Országos Magyar Párt (OMP) bánsági tagozata elnöki tanácsának tagja.

Versei, cikkei, tanulmányai jelentek meg különböző bánsági és erdélyi folyóiratokban. Előadásaival támogatta a Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület működését.

Kötetei[szerkesztés]

  • Gárdonyi Géza élete és költészete (Temesvár. 1925);
  • Hívogatás (egyházi beszédek, Temesvár, 1928);
  • Utak Betlehem felé (egyházi beszédek, Temesvár, 1931);
  • Szabolcska Mihály (életrajz és méltatás, Ravasz Lászlóval, Debrecen, 1943).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szekernyés János: Temesvár reformátussága. Temesvár, 2002;
  • „Az igaz élet a legszebb imádság.” Szabolcskától – Szabolcskáról. Szerk. Szekernyés János. Temesvár, 2005.