Alkalmi összetételek
Próbáld végiggondolni, mi a különbség e kettő között:
fizikai-kémiai (kötőjel)
fizikai–kémiai (nagykötőjel)
Az előző kifejezés egy határterületi tudományra vonatkozik; a fizika és a kémia érintkezési területére (interszekció)
A második két tudomány együttesére és összehasonlítására (únió)
Szerintem ez nem így van. A fizikokémia magyarosan fizikai kémia (nincs kötőjel), az ebből továbbképzett alak fizikai kémiai, továbbra is mindenféle kötőjel nélkül. A fentit nem érzem helyesírási megközelítésnek.
Izé. Ha netán jó is volna a legutóbbi példád helyesírása (nem az), akkor is mire volna magyarázat a fentiek fényében?
Helyesen:
szerbhorvát nyelv
szerb–horvát szótár
Én viszont találni véltem egy újabb esetet, ami azért jó, mert főnevek szerepelnek benne, és nem melléknevek: E...haragvó lelkek közt vitt vezető szerepet a horvát nevének latinosított változata alapján ismert Matthias Flacius Illyricus () hebraista-történész.
Ebben például, lehet, hogy csak beleképzelek, szintén azt érzem, hogy van valami képlékenyebb jellege, mint a hebraista és történész formulának. Mint a régi jó viccben: költőnek színész, színésznek költő. Szóval arra gyanakszom, hogy a külön írástól az egybeírásig, a két végpont közti úton középen van az az eset, amikor szavak kézen fogják egymást, egybe nem olvadnak, de feladják az abszolút különállást.
A dolgot megfordítva ad absurdum arra gondolsz, hogy cizellált értelmezés kérdése az egész, és például az Újvári Péter biokémikus–politikus nem elképzelhető kötőjellel, csak nagykötővel vagy vesszővel, mert nem szervíthető kifejezések kerültek egymás mellé?
A fórumot pár napja lecsekkoltam, az agyonhalgatás valamennyi jelével szembesülve kullogtam el.
Tudom, hogy az első változatom helyesírása helytelen. A célom csak annyi volt, hogy árnyaljam a kétféle kötőjel használata közti különbséget, tehát kulcsot adjak a nagykötőjel használatához. A Helyesírási szabályzat csak példákat használ útmutatásul, nem fogalmaz meg értelmezési szabályt. És feltétlenül szeretnék kulcsot adni azzal szemben, hogy a szócikkek írói törtjelet használjanak nagykötőjel helyett. Ők ezt akkor teszik meg, ha bizonytalanul értelmezett szabályt kell alkalmazniuk olyan szókapcsolatra, amelyre nincsen még példa. (Meg persze, ha angolból fordítanak...)
Az AkH. ugyan valóban nem részletezi a dolog elméleti hátterét, de azért az sem igaz, hogy csak kazuisztikával szolgálna, vannak ottan támpontok. Az OH. viszont eléggé kiterjedten foglalkozik a nagykötőjellel és a kicsivel is, nem lehet mondani, hogy az elméleti háttér hiányoznék. A probléma csak az, hogy éppen ez a terület, amiről Pasztilla beszél, nélkülözi az elméleti alapvetést, ha jól csalódok, egyszerűen egy kialakult (és nem értelmetlen) szokást rögzít.
Most elolvastam rendesen az eredeti kérdést. A néprajz és a folklorisztika azonosak, nem szükséges mindkét nevet használni. Lehet, hogy a szigorú néprajzosok tényleg értelmeznek különbséget a két fogalomkör között. Én így írnám:
néprajzi (folklorisztikai) kutatások