Alkalmi összetételek
Tudom, hogy az első változatom helyesírása helytelen. A célom csak annyi volt, hogy árnyaljam a kétféle kötőjel használata közti különbséget, tehát kulcsot adjak a nagykötőjel használatához. A Helyesírási szabályzat csak példákat használ útmutatásul, nem fogalmaz meg értelmezési szabályt. És feltétlenül szeretnék kulcsot adni azzal szemben, hogy a szócikkek írói törtjelet használjanak nagykötőjel helyett. Ők ezt akkor teszik meg, ha bizonytalanul értelmezett szabályt kell alkalmazniuk olyan szókapcsolatra, amelyre nincsen még példa. (Meg persze, ha angolból fordítanak...)
Az AkH. ugyan valóban nem részletezi a dolog elméleti hátterét, de azért az sem igaz, hogy csak kazuisztikával szolgálna, vannak ottan támpontok. Az OH. viszont eléggé kiterjedten foglalkozik a nagykötőjellel és a kicsivel is, nem lehet mondani, hogy az elméleti háttér hiányoznék. A probléma csak az, hogy éppen ez a terület, amiről Pasztilla beszél, nélkülözi az elméleti alapvetést, ha jól csalódok, egyszerűen egy kialakult (és nem értelmetlen) szokást rögzít.
Most elolvastam rendesen az eredeti kérdést. A néprajz és a folklorisztika azonosak, nem szükséges mindkét nevet használni. Lehet, hogy a szigorú néprajzosok tényleg értelmeznek különbséget a két fogalomkör között. Én így írnám:
néprajzi (folklorisztikai) kutatások