Szádvárért Baráti Kör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Szádvárért Baráti Kör[1] önkéntesekből álló civil szervezet, melyet egy internetes fórumon szerveződő csoport hozott létre azzal a céllal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szögligettől északra emelkedő Szádvár romjait megóvják, a szinte elfeledett és századok óta pusztuló középkori várat és a környező térséget népszerűsítsék. A tagok és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek évente többször találkoznak, hogy a vár területét megtisztítsák a növényzettől, a szétszórtan heverő építőköveket összegyűjtsék és bejárhatóvá tegyék az erősség teljes területét az oda látogatók számára. Hosszútávú célja, hogy ligetes romkert kialakításával minél közérthetőbben bemutathatóvá tegye a mai Magyarország legnagyobb területű hegyi várának megmaradt romjait.

Az egyesület önkéntesek bevonásával segíti a vár régészeti kutatását, feltárását, illetve a leletek bemutatását. Ezen felül hazai és nemzetközi adományok és pályázati források bevonásával állagmegóvási munkákat végez a vár állapotának fenntartására, lehetőség szerinti javítására. Kiadványokon és online felületeken keresztül támogatja és katalizálja a vár történetével kapcsolatos tudományos, kutatási és művészeti tevékenységet.

Az egyesület szoros kapcsolatot tart fenn több intézménnyel és szakmai szervezettel, elsősorban Szögliget Önkormányzatával, a miskolci Herman Ottó Múzeummal, az Aggteleki Nemzeti Parkkal, az Északerdő Zrt. -vel és számos civil egyesülettel. Határon átnyúló kezdeményezésként a Szlovákia területén álló tornai vár megmentéséért tevékenykedő egyesülettel, a Castrum Thorna Polgári Társulással[2] is együttműködik. A közhasznú szervezet munkáját több díjjal ismerték el.

Tevékenység[szerkesztés]

Rendezvények[szerkesztés]

Az egyesület 2006 októbere óta folyamatosan, évente három eseményt szervez a vár területén. A rendezvényekhez bárki csatlakozhat, a jelentkezők részére szögligeti vendégházakban vagy a Szalamandra házban szállást foglalnak, illetve napi kétszeri étkezést szerveznek. Az önkéntesek költségeit az egyesület lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni.

A hagyományos rendezvények időpontja:

  • tavaszi Vármentő Napok (március 15-e körül).
  • nyári Vármentő Hét (augusztus elején).
  • őszi Vármentő Napok (október 23-a körül).

Az események időpontját behatárolják a Nemzeti park területén végezhető tevékenységek, a várban folyó munka nem zavarhatja meg pl. a madarak költését, vagy épp a szarvasbőgést. Az egyesület a rendezvényeket megelőzően minden munkával kapcsolatban beszerzi a szükséges engedélyeket az illetékes hatóságoktól és az érintett intézményektől.

Vármentő Napok - A vár megtisztítása[szerkesztés]

Kétnapos esemény, melyet az egyesület a nemzeti ünnepek jóvoltából adódó hosszú hétvégére időzít, hogy a munkák után maradjon egy pihenőnap és a jelentkezőknek lehetőleg ne kelljen szabadságuk terhére végezni az önkéntes munkát. A rendezvény célja a vár területének megtisztítása az újra meg újra elburjánzó növényzettől és a látogatók által otthagyott szeméttől. Az önkéntesek ezen kívül összegyűjtik a vár egykori falait alkotó, mára leomlott és szétgurult köveket, mellyel előkészítik az alapanyagot a későbbi állagmegóvásra.

A Vármentő Napok jó hangulatú, kb. 20-30 embert vonzó események. Munka közben barátságok születnek, a várban esetenként szalonnát, lángost sütnek és Szádvár Szakácsa elkészíti az ún. "Szádvári kelgyót" is.

Vármentő Hét - Régészeti Hét[szerkesztés]

A régészeti hét egy 5-6 napos esemény, melyen általában 50-60 önkéntes segíti munkájával a vár régészeti kutatását, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakmai irányítása alatt. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak a vár újabb és újabb titkainak megismerésébe, a föld alatt rejtőző titkok felkutatásába.

A leletekben sokszor igen gazdag omladék kitermelése komoly fizikai munka, de egyes tevékenységek, pl. a meddő rostálása akár kisgyermekek által is végezhető, igen izgalmas feladat. Emiatt ez a rendezvény akár családok számára is alkalmat kínál az aktív pihenésre, de a mindenkiben ott szunnyadó (régész) kíváncsiságtól vezérelve általában minden korosztály képviselteti magát. A főiskolai / egyetemi régészhallgatók szakmai gyakorlatként, míg a középiskolások számára a kötelező közösségi munkaként is igazolható az itt végzett tevékenység.

A Vármentő Héten nemcsak az izmokat mozgatjuk meg: esténként régészeti, történelmi témájú vagy műemlékekkel kapcsolatos előadásokat hallgathatunk meg, melyekre neves előadókat kérnek fel.

Leletek elhelyezése[szerkesztés]

Már a Külső vár feltárásakor kiderült, hogy Szádvár igen gazdag régészeti leletekben. A feltárások során naponta akár több zsák is megtelik a különféle tárgyakkal, többek között fémleletek, különböző korokból származó kerámiák, csont maradványok, faragott kövek kerülnek elő. A leleteket a Herman Ottó Múzeum folyamatosan gyűjti és tárolja, a fontosabb és látványosabb darabok restaurálás után Szögliget területén lesznek megtekinthetők.

A leletek egy kis részét jelenleg a szögligeti házasságkötő teremben található vitrinekben lehet megtekinteni. A kulcsot az Önkormányzat irodájában, illetve a tájházban kell elkérni.

Szádvári Ostromnap[szerkesztés]

Az évente szervezett eseményeken túl az egyesület 2017. március 12-én, a XXII. Vármentő Napok keretében rendezte meg az ún. Ostromnapot, mellyel a vár egyetlen ismert ostromának 450. évfordulójáról emlékeztek meg.

A Habsburg-párti Schwendi Lázár kassai főkapitány 1567 január elején ostrom alá vette az erdélyiek mellé állt Bebek György főúr birtokában álló Szádvárt. Távollétében felesége, Patócsy Zsófia a várvédők élére állt, és 4 napi erős ágyúzás mellett is hősiesen kitartott az osztrák császári csapatok ellenében. Ám végül a vár személyzete és katonái sértetlen elvonulása fejében kénytelen volt feladni a súlyosan sérült erősséget.

A programot számos egyesület, szervezet, művészegyüttes fellépése tette színessé: a Hollóének Hungarica Régizene Együttes, Szent Orbán Borlovagrend, Szádvári Ordasok Íjászegyesület, Északi Szabad Hajdúk, Diósgyőri Íjász- és Hagyományőrző Egyesület műsorát élvezhették a látogatók.[3][4]

Castrum Bene vándorgyűlés 2014[szerkesztés]

2014. május 2-4. között a Castrum Bene Egyesület[5] éves vándorgyűlését Szögliget községben tartotta meg, Szögliget Önkormányzatának meghívására, és a Szádvárért Baráti Körrel közös szervezésben. A kiemelkedően sikeres rendezvénynek több mint száz résztvevője volt, a régész, történész és műemlékes szakma képviselőin felül érdeklődők, egyetemi hallgatók is ellátogattak Szádvár környékére.

Felmérés[szerkesztés]

Az egyesület felkérésére a vár területéről többször készült geodéziai ill. egyéb térinformatikai felmérés. A vár első geodéziai felmérése, melyet az egyesület kezdeményezett, 2006-2007. telén történt. Ekkor a BME részéről Takács Bence, míg régészeti részről Szörényi Gábor és Halász Ágoston, építészeti szempontból Fülöpp Róbert koordinálta a munkákat.
2015 tavaszán a miskolci Herman Ottó Múzeum saját költségén végzett egy 2 hetes mikrodomborzati felmérést a belső vár és a középső vár egyes helyein. Ennek eredményeit beépítették a ma is ismert alaprajzokba.
2018 tavaszán a Nemzeti Várprogram kapcsán került sor a vár és környezetének térszkennelésére, melyet a generáltervező Közti Zrt, megbízásából Bényi László (Hungeod Kft.) és Takács Bence (BME) végzett el, a munkát Kelemen Bálint koordinálta. A pontfelhő mellett készítettek egy alapgeodéziai felmérést is. A pontfelhőt Kelemen Bálint (Közti Zrt.) dolgozta fel felmérési rajzzá: helyszínrajz, alaprajz, illetve a beavatkozással érintett objektumokról nézet és metszet is készült.

Állagmegóvás[szerkesztés]

Szádvár 2006 -ban az erdővel, bozóttal erősen benőtt hegytetőn szinte láthatatlanul, viszonylagos nyugalomban állt. A több mint 300 éve folyamatosan pusztuló, helyenként látható falai mellett a föld rengeteg középkori épület maradványait rejti, egyes részei mégis több méter magasan emelkednek az omladék fölé. Alapterülete kb. 1 hektár, falainak ismert hossza mintegy 1 km. Hivatalosan ma is erdő besorolású terület. Korábbi kutatása nem történt, közelsége a trianoni határhoz megpecsételte sorsát, nehezen megközelíthető, lezárt területen feküdt.

A szinte elfeledett műemlék falainak konzerválást a Szádvárért Baráti Kör 2008-ban kezdte meg. A korlátozottan rendelkezésre álló források miatt lépésről lépésre haladva, az egyes épületek és falszakaszok állapota alapján elsősorban életveszély elhárítás és az erősen pusztuló, magasan álló falak megerősítése, további romlásuknak megakadályozása volt a cél.

Az eddigi állagmegóvások Szádvárban
Év Épület / falszakasz Állagmegóvás részletei Tervező
2008 Lisztes bástya Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása Fülöpp Róbert
2009 Külső vár déli fala Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása Fülöpp Róbert
2010 Porkoláb fal A magasan álló falszakasz konzerválása,

megerősítése

Klein György
2011 Külső vár északi fala Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása Klein György
2012 Belső vár déli falszakasz árnyékszékkel Falkorona megerősítése, árnyékszék ajtókeretének

és alsó falának megmutatása

Klein György
2013-2014 Csonka bástya (...) Omladék kitisztítása, falkorona megerősítése,

védőtető építése

Kelemen Bálint
2016 Lakatos bástya falának keleti oldala Fal konzerválása, falkorona megerősítése,

ácsolt szerkezetek helyének megmutatása

Kelemen Bálint
2016 Belső vár kaputornya,

a nyugati oldal északi falcsonkja

A fal konzerválása és a kihullott kváderkövek

pótlása, boltozott átjáró védelme

Kelemen Bálint
2018 Belső vár északi fala (a Konyha melletti

bástya és a Csonka bástya között)

Fal alapozása, falkorona megerősítése Kelemen Bálint

Az eddigi kutatások és állagmegóvások a falaknak csak kb. 15%-át érintették.

Pályázatok, források bevonása[szerkesztés]

Szádvár a legnagyobb területi hegyi vár a mai Magyarország területén. Teljes régészeti feltárása milliárdos nagyságrendű költséggel járna, de a kiásott falakat még konzerválni is kellene, hiszen nem védi őket a talaj az időjárás hatásaitól. A teljes állagmegóvásra vonatkozóan még becslés sem készült. A Szádvárért Baráti Kör közhasznú civil egyesület, lehetőségeihez mérten minden törvényes eszközzel igyekszik forrásokat találni a vár megóvására és a rendezvények lebonyolítására, az önkéntesek költségeinek csökkentésére.

A legfontosabb rendelkezésre álló források:

  • A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) műemlékek megóvására, életveszély elhárításra kiírt pályázatai.
  • Rendelkezések a személyi jövedelemadó 1%-áról az egyesület részére.[6]
  • Külföldről érkező adományok a Global Giving portálon.[7]

Szádvár a Nemzeti Várprogramban[szerkesztés]

Az egyesület és az önkéntesek önzetlen munkájának egyik kézzelfogható eredménye volt, amikor Szádvár a Magyar Kormány által meghirdetett Nemzeti Kastély- és Várprogram része lett. A várprogram által érintett legfontosabb részek és az ott tervezett fejlesztések a következők:

  • Az Alsó vár szinte teljes állagmegóvása és a gyilokjáró részleges helyreállítása, az ott 2018-ban felfedezett keleti bejárat kiépítése
  • Esőbeálló kialakítása a gyilokjáró alatt
  • Biztonságos útvonal a felső várba a csiga nyomvonalán kiépített lépcsőn keresztül
  • Biztonságos útvonal kiépítése a felső várban a külső vártól a vár nyugati végéig
  • Kilátópontok kiépítése a Német bástyán (keleti oldal), a Csonka bástyán (északi oldal) és a Nyugati toronynál
  • Kőtár kiépítése a Sybilla-pince mellett

A fejlesztések kivitelezése várhatóan 2019-ben kezdődik meg.

Kiadványok[szerkesztés]

A Szádvárért Baráti Kör felkérésére Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész 12 db Szádvárral kapcsolatos rekonstrukciós elképzelést vetett papírra, amelyek egy 20 oldalas kiadványban jelentek meg.

2016 -ban az egyesület 10. születésnapja alkalmából készült egy kis méretű színes kiadvány, melyben addigi tevékenységéről, jövőbeli terveiről számolt be.

Média megjelenések[szerkesztés]

A Szádvárért Baráti Kör egyik fő feladata Szádvár népszerűsítése és minél szélesebb körben való megismertetése, szakmai és közéleti szinten egyaránt. Ezért a média különböző felületein, illetve közösségi médiában is aktív szereplő.[8]

A helyszín[szerkesztés]

Szádvár romjai Északkelet-Magyarországon, az országhatárhoz közel, Szögliget község határában, az Aggteleki Nemzeti Park területén található 460 méter magas várhegy tetején emelkednek a falu fölé. A felső várból csodálatos kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk az Aggteleki-karszt sűrű erdővel borított hegyeire, Szögligetre és a ma már lakatlan, hányatott sorsú Derenk falu maradványaira. Tiszta időben jól látszanak a Kassai vasmű építményei és a Magas-Tátra. Az alsó vár, mely Szádvár különleges középkori felvonószerkezetének, a "csigának" az alsó állmása volt, mintegy 70 m-el alacsonyabban, az ún. Várkert mellett, a hegy északkeleti oldalában található. Ma is magasan álló falai lenyűgöző látványt nyújtanak.

Megközelítés[szerkesztés]

Autóval: Budapest felől az M3 autópályán Miskolcig, majd az M30-as autópályán menve, északnak fordulva a 26-os főúton Sajószentpéterig, majd a 27-es főúton haladva juthatunk el Szögligetig. A falut északi irányba elhagyva, attól mintegy 2 kilométer távolságra található a Szalamandra-ház, ahonnan gépjárművel nem haladhatunk tovább. A turistaszállónál található pihenőhelynél lehet leparkolni, majd gyalogszerrel folytathatjuk utunkat – a piros turistajelzést követve – egészen a 460 méter magasan fekvő várig, ami megközelítőleg 45-50 percet vesz igénybe.

Vasúton: A Miskolc–Tornanádaska vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomása esik legközelebb Szögligethez, amely 2 kilométer távolságra található a falutól. Innen busszal juthatunk a faluba.

Autóbusszal: a legközelebbi megállók a Szögliget, autóbusz-forduló, illetve a Szögligeti elágazás.

Történet[szerkesztés]

A baráti kör megalakulása[9]

A Szádvárért Baráti Kör létrejötte 2006 októberére tehető, amikor az egymást addig nem ismerő, csak az egyik internetes fórumon beszélgető lelkes várbarátok először találkoztak az általuk kiválasztott, megmentésre ítélt vár romjainál. A várakkal foglalkozó fórum néhány tagja részéről már korábban felmerült a "vármentés" igénye, s választásuk a rég elfeledett, növényzet által beborított, szinte megközelíthetetlen Szádvárra esett. Az alapító tagok az ország különböző részeiről érkeztek Szögligetre, s elhatározták, időt és energiát nem kímélve évente többször is találkoznak a vár rendbetétele céljából.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Az egyesület munkásságát több alkalommal is elismerték állami intézmények illetve műemlékvédelemmel, építészettel foglalkozó szakmai szervezetek:

Díjak
Év Szervezet Díj megnevezése
2009 Város- és faluvédők szövetsége, Hungaria Nostra Podmaniczky-díj
2010 Kós Károly-díj bizottság előterjesztése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Kós Károly-díj
2013 Állami kitüntetés, Magyarország belügyminisztere Forster Gyula-díj
2016 Szögliget Önkormányzata "Szögligetért" Emlékplakett

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szádvárért Baráti Kör. www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
  2. Castrum Thorna Polgári Társulás (hu-HU nyelven). Castrum Thorna. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
  3. XXII. Vármentő Napok és Ostromnap (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
  4. Turizmus Online - Szögliget: fáklyás ünnep és középkori kavalkád a várostrom emlékére. Turizmus Online. (Hozzáférés: 2019. április 13.)
  5. Castrum bene Egyesület | (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  6. Támogatási lehetőségek (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  7. Szadvar castle project and youth camp, Hungary (amerikai angol nyelven). GlobalGiving. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  8. Média (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
  9. Rólunk (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 13.)

További információk[szerkesztés]