Szádvárért Baráti Kör
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Szádvárért Baráti Kör[1] önkéntesekből álló civil szervezet, melyet egy internetes fórumon szerveződő csoport hozott létre azzal a céllal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szögligettől északra emelkedő Szádvár romjait megóvják, a szinte elfeledett és századok óta pusztuló középkori várat és a környező térséget népszerűsítsék. A tagok és a hozzájuk csatlakozó önkéntesek évente többször találkoznak, hogy a vár területét megtisztítsák a növényzettől, a szétszórtan heverő építőköveket összegyűjtsék és bejárhatóvá tegyék az erősség teljes területét az oda látogatók számára. Hosszútávú célja, hogy ligetes romkert kialakításával minél közérthetőbben bemutathatóvá tegye a mai Magyarország legnagyobb területű hegyi várának megmaradt romjait.
Az egyesület önkéntesek bevonásával segíti a vár régészeti kutatását, feltárását, illetve a leletek bemutatását. Ezen felül hazai és nemzetközi adományok és pályázati források bevonásával állagmegóvási munkákat végez a vár állapotának fenntartására, lehetőség szerinti javítására. Kiadványokon és online felületeken keresztül támogatja és katalizálja a vár történetével kapcsolatos tudományos, kutatási és művészeti tevékenységet.
Az egyesület szoros kapcsolatot tart fenn több intézménnyel és szakmai szervezettel, elsősorban Szögliget Önkormányzatával, a miskolci Herman Ottó Múzeummal, az Aggteleki Nemzeti Parkkal, az Északerdő Zrt. -vel és számos civil egyesülettel. Határon átnyúló kezdeményezésként a Szlovákia területén álló tornai vár megmentéséért tevékenykedő egyesülettel, a Castrum Thorna Polgári Társulással[2] is együttműködik. A közhasznú szervezet munkáját több díjjal ismerték el.
Tevékenység[szerkesztés]
Rendezvények[szerkesztés]
Az egyesület 2006 októbere óta folyamatosan, évente három eseményt szervez a vár területén. A rendezvényekhez bárki csatlakozhat, a jelentkezők részére szögligeti vendégházakban vagy a Szalamandra házban szállást foglalnak, illetve napi kétszeri étkezést szerveznek. Az önkéntesek költségeit az egyesület lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni.
A hagyományos rendezvények időpontja:
- tavaszi Vármentő Napok (március 15-e körül).
- nyári Vármentő Hét (augusztus elején).
- őszi Vármentő Napok (október 23-a körül).
Az események időpontját behatárolják a Nemzeti park területén végezhető tevékenységek, a várban folyó munka nem zavarhatja meg pl. a madarak költését, vagy épp a szarvasbőgést. Az egyesület a rendezvényeket megelőzően minden munkával kapcsolatban beszerzi a szükséges engedélyeket az illetékes hatóságoktól és az érintett intézményektől.
Vármentő Napok – A vár megtisztítása[szerkesztés]
Kétnapos esemény, melyet az egyesület a nemzeti ünnepek jóvoltából adódó hosszú hétvégére időzít, hogy a munkák után maradjon egy pihenőnap és a jelentkezőknek lehetőleg ne kelljen szabadságuk terhére végezni az önkéntes munkát. A rendezvény célja a vár területének megtisztítása az újra meg újra elburjánzó növényzettől és a látogatók által otthagyott szeméttől. Az önkéntesek ezen kívül összegyűjtik a vár egykori falait alkotó, mára leomlott és szétgurult köveket, mellyel előkészítik az alapanyagot a későbbi állagmegóvásra.
A Vármentő Napok jó hangulatú, kb. 20-30 embert vonzó események. Munka közben barátságok születnek, a várban esetenként szalonnát, lángost sütnek és Szádvár Szakácsa elkészíti az ún. "Szádvári kelgyót" is.
Vármentő Hét – Régészeti Hét[szerkesztés]
A régészeti hét egy 5-6 napos esemény, melyen általában 50-60 önkéntes segíti munkájával a vár régészeti kutatását, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakmai irányítása alatt. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak a vár újabb és újabb titkainak megismerésébe, a föld alatt rejtőző titkok felkutatásába.
A leletekben sokszor igen gazdag omladék kitermelése komoly fizikai munka, de egyes tevékenységek, pl. a meddő rostálása akár kisgyermekek által is végezhető, igen izgalmas feladat. Emiatt ez a rendezvény akár családok számára is alkalmat kínál az aktív pihenésre, de a mindenkiben ott szunnyadó (régész) kíváncsiságtól vezérelve általában minden korosztály képviselteti magát. A főiskolai / egyetemi régészhallgatók szakmai gyakorlatként, míg a középiskolások számára a kötelező közösségi munkaként is igazolható az itt végzett tevékenység.
A Vármentő Héten nemcsak az izmokat mozgatjuk meg: esténként régészeti, történelmi témájú vagy műemlékekkel kapcsolatos előadásokat hallgathatunk meg, melyekre neves előadókat kérnek fel.
Leletek elhelyezése[szerkesztés]
Már a Külső vár feltárásakor kiderült, hogy Szádvár igen gazdag régészeti leletekben. A feltárások során naponta akár több zsák is megtelik a különféle tárgyakkal, többek között fémleletek, különböző korokból származó kerámiák, csont maradványok, faragott kövek kerülnek elő. A leleteket a Herman Ottó Múzeum folyamatosan gyűjti és tárolja, a fontosabb és látványosabb darabok restaurálás után Szögliget területén lesznek megtekinthetők.
A leletek egy kis részét jelenleg a szögligeti házasságkötő teremben található vitrinekben lehet megtekinteni. A kulcsot az Önkormányzat irodájában, illetve a tájházban kell elkérni.
Szádvári Ostromnap[szerkesztés]
Az évente szervezett eseményeken túl az egyesület 2017. március 12-én, a XXII. Vármentő Napok keretében rendezte meg az ún. Ostromnapot, mellyel a vár egyetlen ismert ostromának 450. évfordulójáról emlékeztek meg.
A Habsburg-párti Schwendi Lázár kassai főkapitány 1567 január elején ostrom alá vette az erdélyiek mellé állt Bebek György főúr birtokában álló Szádvárt. Távollétében felesége, Patócsy Zsófia a várvédők élére állt, és 4 napi erős ágyúzás mellett is hősiesen kitartott az osztrák császári csapatok ellenében. Ám végül a vár személyzete és katonái sértetlen elvonulása fejében kénytelen volt feladni a súlyosan sérült erősséget.
A programot számos egyesület, szervezet, művészegyüttes fellépése tette színessé: a Hollóének Hungarica Régizene Együttes, Szent Orbán Borlovagrend, Szádvári Ordasok Íjászegyesület, Északi Szabad Hajdúk, Diósgyőri Íjász- és Hagyományőrző Egyesület műsorát élvezhették a látogatók.[3][4]
Castrum Bene vándorgyűlés 2014[szerkesztés]
2014. május 2-4. között a Castrum Bene Egyesület[5] éves vándorgyűlését Szögliget községben tartotta meg, Szögliget Önkormányzatának meghívására, és a Szádvárért Baráti Körrel közös szervezésben. A kiemelkedően sikeres rendezvénynek több mint száz résztvevője volt, a régész, történész és műemlékes szakma képviselőin felül érdeklődők, egyetemi hallgatók is ellátogattak Szádvár környékére.
Felmérés[szerkesztés]
Az egyesület felkérésére a vár területéről többször készült geodéziai ill. egyéb térinformatikai felmérés.
A vár első geodéziai felmérése, melyet az egyesület kezdeményezett, 2006-2007. telén történt. Ekkor a BME részéről Takács Bence, míg régészeti részről Szörényi Gábor és Halász Ágoston, építészeti szempontból Fülöpp Róbert koordinálta a munkákat.
2015 tavaszán a miskolci Herman Ottó Múzeum saját költségén végzett egy 2 hetes mikrodomborzati felmérést a belső vár és a középső vár egyes helyein. Ennek eredményeit beépítették a ma is ismert alaprajzokba.
2018 tavaszán a Nemzeti Várprogram kapcsán került sor a vár és környezetének térszkennelésére, melyet a generáltervező Közti Zrt, megbízásából Bényi László (Hungeod Kft.) és Takács Bence (BME) végzett el, a munkát Kelemen Bálint koordinálta. A pontfelhő mellett készítettek egy alapgeodéziai felmérést is. A pontfelhőt Kelemen Bálint (Közti Zrt.) dolgozta fel felmérési rajzzá: helyszínrajz, alaprajz, illetve a beavatkozással érintett objektumokról nézet és metszet is készült.
Állagmegóvás[szerkesztés]
Szádvár 2006 -ban az erdővel, bozóttal erősen benőtt hegytetőn szinte láthatatlanul, viszonylagos nyugalomban állt. A több mint 300 éve folyamatosan pusztuló, helyenként látható falai mellett a föld rengeteg középkori épület maradványait rejti, egyes részei mégis több méter magasan emelkednek az omladék fölé. Alapterülete kb. 1 hektár, falainak ismert hossza mintegy 1 km. Hivatalosan ma is erdő besorolású terület. Korábbi kutatása nem történt, közelsége a trianoni határhoz megpecsételte sorsát, nehezen megközelíthető, lezárt területen feküdt.
A szinte elfeledett műemlék falainak konzerválást a Szádvárért Baráti Kör 2008-ban kezdte meg. A korlátozottan rendelkezésre álló források miatt lépésről lépésre haladva, az egyes épületek és falszakaszok állapota alapján elsősorban életveszély elhárítás és az erősen pusztuló, magasan álló falak megerősítése, további romlásuknak megakadályozása volt a cél.
| Év | Épület / falszakasz | Állagmegóvás részletei | Tervező |
|---|---|---|---|
| 2008 | Lisztes bástya | Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása | Fülöpp Róbert |
| 2009 | Külső vár déli fala | Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása | Fülöpp Róbert |
| 2010 | Porkoláb fal | A magasan álló falszakasz konzerválása,
megerősítése |
Klein György |
| 2011 | Külső vár északi fala | Falkorona megerősítése és a lőrések konzerválása | Klein György |
| 2012 | Belső vár déli falszakasz árnyékszékkel | Falkorona megerősítése, árnyékszék ajtókeretének
és alsó falának megmutatása |
Klein György |
| 2013-2014 | Csonka bástya (...) | Omladék kitisztítása, falkorona megerősítése,
védőtető építése |
Kelemen Bálint |
| 2016 | Lakatos bástya falának keleti oldala | Fal konzerválása, falkorona megerősítése,
ácsolt szerkezetek helyének megmutatása |
Kelemen Bálint |
| 2016 | Belső vár kaputornya,
a nyugati oldal északi falcsonkja |
A fal konzerválása és a kihullott kváderkövek
pótlása, boltozott átjáró védelme |
Kelemen Bálint |
| 2018 | Belső vár északi fala (a Konyha melletti
bástya és a Csonka bástya között) |
Fal alapozása, falkorona megerősítése | Kelemen Bálint |
Az eddigi kutatások és állagmegóvások a falaknak csak kb. 15%-át érintették.
Pályázatok, források bevonása[szerkesztés]
Szádvár a legnagyobb területi hegyi vár a mai Magyarország területén. Teljes régészeti feltárása milliárdos nagyságrendű költséggel járna, de a kiásott falakat még konzerválni is kellene, hiszen nem védi őket a talaj az időjárás hatásaitól. A teljes állagmegóvásra vonatkozóan még becslés sem készült. A Szádvárért Baráti Kör közhasznú civil egyesület, lehetőségeihez mérten minden törvényes eszközzel igyekszik forrásokat találni a vár megóvására és a rendezvények lebonyolítására, az önkéntesek költségeinek csökkentésére.
A legfontosabb rendelkezésre álló források:
- A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) műemlékek megóvására, életveszély elhárításra kiírt pályázatai.
- Rendelkezések a személyi jövedelemadó 1%-áról az egyesület részére.[6]
- Külföldről érkező adományok a Global Giving portálon.[7]
Szádvár a Nemzeti Várprogramban[szerkesztés]
Az egyesület és az önkéntesek önzetlen munkájának egyik kézzelfogható eredménye volt, amikor Szádvár a Magyar Kormány által meghirdetett Nemzeti Kastély- és Várprogram része lett. A várprogram által érintett legfontosabb részek és az ott tervezett fejlesztések a következők:
- Az Alsó vár szinte teljes állagmegóvása és a gyilokjáró részleges helyreállítása, az ott 2018-ban felfedezett keleti bejárat kiépítése
- Esőbeálló kialakítása a gyilokjáró alatt
- Biztonságos útvonal a felső várba a csiga nyomvonalán kiépített lépcsőn keresztül
- Biztonságos útvonal kiépítése a felső várban a külső vártól a vár nyugati végéig
- Kilátópontok kiépítése a Német bástyán (keleti oldal), a Csonka bástyán (északi oldal) és a Nyugati toronynál
- Kőtár kiépítése a Sybilla-pince mellett
A fejlesztések kivitelezése várhatóan 2019-ben kezdődik meg.
Kiadványok[szerkesztés]
A Szádvárért Baráti Kör felkérésére Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész 12 db Szádvárral kapcsolatos rekonstrukciós elképzelést vetett papírra, amelyek egy 20 oldalas kiadványban jelentek meg.
2016 -ban az egyesület 10. születésnapja alkalmából készült egy kis méretű színes kiadvány, melyben addigi tevékenységéről, jövőbeli terveiről számolt be.
Média megjelenések[szerkesztés]
A Szádvárért Baráti Kör egyik fő feladata Szádvár népszerűsítése és minél szélesebb körben való megismertetése, szakmai és közéleti szinten egyaránt. Ezért a média különböző felületein, illetve közösségi médiában is aktív szereplő.[8]
A helyszín[szerkesztés]
Szádvár romjai Északkelet-Magyarországon, az országhatárhoz közel, Szögliget község határában, az Aggteleki Nemzeti Park területén található 460 méter magas várhegy tetején emelkednek a falu fölé. A felső várból csodálatos kilátásban gyönyörködhetünk, rálátunk az Aggteleki-karszt sűrű erdővel borított hegyeire, Szögligetre és a ma már lakatlan, hányatott sorsú Derenk falu maradványaira. Tiszta időben jól látszanak a Kassai vasmű építményei és a Magas-Tátra. Az alsó vár, mely Szádvár különleges középkori felvonószerkezetének, a "csigának" az alsó állomása volt, mintegy 70 m-el alacsonyabban, az ún. Várkert mellett, a hegy északkeleti oldalában található. Ma is magasan álló falai lenyűgöző látványt nyújtanak.
Megközelítés[szerkesztés]
Autóval: Budapest felől az M3 autópályán Miskolcig, majd az M30-as autópályán menve, északnak fordulva a 26-os főúton Sajószentpéterig, majd a 27-es főúton haladva juthatunk el Szögligetig. A falut északi irányba elhagyva, attól mintegy 2 kilométer távolságra található a Szalamandra-ház, ahonnan gépjárművel nem haladhatunk tovább. A turistaszállónál található pihenőhelynél lehet leparkolni, majd gyalogszerrel folytathatjuk utunkat – a piros turistajelzést követve – egészen a 460 méter magasan fekvő várig, ami megközelítőleg 45-50 percet vesz igénybe.
Vasúton: A Miskolc–Tornanádaska vasútvonal Jósvafő-Aggtelek vasútállomása esik legközelebb Szögligethez, amely 2 kilométer távolságra található a falutól. Innen busszal juthatunk a faluba.
Autóbusszal: a legközelebbi megállók a Szögliget, autóbusz-forduló, illetve a Szögligeti elágazás.
Történet[szerkesztés]
A baráti kör megalakulása[9]
A Szádvárért Baráti Kör létrejötte 2006 októberére tehető, amikor az egymást addig nem ismerő, csak az egyik internetes fórumon beszélgető lelkes várbarátok először találkoztak az általuk kiválasztott, megmentésre ítélt vár romjainál. A várakkal foglalkozó fórum néhány tagja részéről már korábban felmerült a "vármentés" igénye, s választásuk a rég elfeledett, növényzet által beborított, szinte megközelíthetetlen Szádvárra esett. Az alapító tagok az ország különböző részeiről érkeztek Szögligetre, s elhatározták, időt és energiát nem kímélve évente többször is találkoznak a vár rendbetétele céljából.
Díjak, elismerések[szerkesztés]
Az egyesület munkásságát több alkalommal is elismerték állami intézmények illetve műemlékvédelemmel, építészettel foglalkozó szakmai szervezetek:
| Év | Szervezet | Díj megnevezése |
|---|---|---|
| 2009 | Város- és faluvédők szövetsége, Hungaria Nostra | Podmaniczky-díj |
| 2010 | Kós Károly-díj bizottság előterjesztése alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter | Kós Károly-díj |
| 2013 | Állami kitüntetés, Magyarország belügyminisztere | Forster Gyula-díj |
| 2016 | Szögliget Önkormányzata | "Szögligetért" Emlékplakett |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szádvárért Baráti Kör. www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
- ↑ Castrum Thorna Polgári Társulás (hu-HU nyelven). Castrum Thorna. (Hozzáférés: 2019. május 14.)
- ↑ XXII. Vármentő Napok és Ostromnap (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 12.)
- ↑ Turizmus Online - Szögliget: fáklyás ünnep és középkori kavalkád a várostrom emlékére. Turizmus Online. (Hozzáférés: 2019. április 13.)
- ↑ Castrum bene Egyesület | (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- ↑ Támogatási lehetőségek (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- ↑ Szadvar castle project and youth camp, Hungary (amerikai angol nyelven). GlobalGiving. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- ↑ Média (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 14.)
- ↑ Rólunk (magyar nyelven). www.szadvar.hu. (Hozzáférés: 2019. április 13.)