Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nemzeti Kastély- és Várprogram szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A Széchenyi 2020 program keretében[1] a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében zajló nagyszabású fejlesztések során 18 kastély és 15 vár újul meg: nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy adottságaikhoz igazodó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.

A program alapvető célja a műemlékhelyreállítás és az örökségmegőrzés, mindemellett a látogatók igényeinek kielégítésére szolgáltatások kialakítása az adott helyszínen. Egy-egy vár vagy kastély szinte mindig az adott település egyik jelképe, szimbolikus értékű helyszín, különleges helyet foglal el a köztudatban, ezért fontos a helyi identitás erősítése. A várak, kastélyok ezáltal közösségi térré válnak, amely hozzájárul a műemlék fenntarthatóságához.

Fontos cél az épületek szellemi újjászületése is: fizikai rehabilitációjuk mellett a szellemi rehabilitációjuk is megvalósul. A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra „fellegvárai" voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz. Olyan közösségi és kulturális terek kerülnek kialakítása, amelyek különböző művészeti ágakat felölelő programokat kínálnak a látogatóknak.

Az egyes vonzerők hozzájárulnak a kistérség gazdaságának az élénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez és a vidékfejlesztési célokhoz. Minden helyszín egyedi, a kiállítási tematika ehhez illeszkedő jellemzőkkel rendelkezik, ezáltal az egykori magyar kastély- és várélet minden rétege bemutatásra kerül. Alapvető cél, hogy a kiállításnak olyan grafikai arculata és olyan atmoszférája legyen, amellyel a vendégek azonosulni tudnak. Nagy hangsúlyt fektet a program az előkészítő munkára: a falszövet, a régészeti, a restaurátori, a levéltári, a tervtári, a köz- és a magángyűjteményekben végzett kutatások alapján összeállt adathalmaz kreatív és közérthető feldolgozásával áll össze egy olyan kiállítás, amely vonzza a látogatókat, és elidőznek benne. Az épületek múltját a történetmesélés, az anekdoták mentén is megismerhetik a látogatók. Minden helyszínen bemutatásra kerülnek az egykori birtokos családok egymást váltó generációi, megelevenednek a történelemkönyvekből ismert nemesi családok tagjai. A kastélyban, várban zajló életmód, a főúri család hétköznapjai és ünnepei, sőt a személyzet feladatai is a kiállítás részét képezik. A koncepció fontos eleme az interaktív és multimédiás eszközök használata és kiállításokba építése. Így be lehet például mutatni az épületek kinézetét különböző építési korszakokban, virtuális túrát lehet tenni a kiterjesztett valóság alkalmazásával a műemlék falai között különböző történelmi korokban, vagy holoprojektoros vetítéssel láthatóvá válik egy makettben, hogy az épület egyes helyiségei milyen célt szolgáltak, milyen tevékenységet végeztek ott egykor. A kastély vagy vár látogatási útvonalának végigjárására a hagyományos idegenvezetés mellett lehetőség nyílik többnyelvű táblagépes, azaz tabletes, visualguide-os eszköz segítségével is.

A változatos, helyi adottságokra támaszkodó, a mindennapokban is használható termékekkel felszerelt ajándékbolt egyre fontosabb részévé válik a látogatóközpontoknak. Itt nyílik lehetőség a helyben termelt, a környékbeli termelőktől származó minősített termékek befogadására és értékesítésére is, így valósítható meg az a gazdasági modell, amely a kastélyok hosszú távú, önfenntartó működését szolgálja.

Nemzeti Kastélyprogram[szerkesztés]

Bajna, Sándor-Metternich-kastély[szerkesztés]

Bajna, Sándor–Metternich-kastély

A bajnai Sándor–Metternich-kastélyegyüttes eddigi állagmegóvó munkálatai után a jelenlegi fejlesztés eredményeként megújul a kastélyépület és parkja, az épület látogathatóvá válik, és a turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően vonzó attrakcióval várja a látogatókat. A kastély a hazai műemlékállomány kiemelkedő értékű alkotása. A középkori alapokon álló barokk, majd klasszicista stílusban kiépített egykori főnemesi rezidencia helyreállítása kiemelkedő gondossággal és magas minőségű munkával történik.

Projekt célja:

  • a palota műemléki értékeinek bemutatása,
  • a főépület és a mellékszárnyak egy részének felújítása,
  • a díszudvar helyreállítása, illetve a park teljes területén faápolási munkák kivitelezése, a sétányok részleges helyreállítása,
  • tematikus játszótér kerül kialakítása a park területén,
  • a kiállítás interaktív eszközök és történetmesélés segítségével ismerteti meg a látogatót a kastély építésének és neves lakóinak, Sándor Móricnak, az “Ördöglovasnak” és leányának, Sándor-Metternich Paulinának élettörténetével és az ide kapcsolódó érdekességekkel,
  • a gyerekek számára külön eszközök és kiállítási tartalom segítségével válik befogadhatóvá a kastélyok világa.

2018. március 28-án 13 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében a bajnai Sándor–Metternich kastély alapkőletételi ünnepségére.

Sándor Móric az Ördöglovas

Projektelemek

  • Kastélyépület és belső terek teljes felújítása
  • Falfestések konzerválása, illetve részleges rekonstrukciója
  • Az akadálymentes látogatás biztosítása
  • Kávézó és ajándékbolt létrehozása
  • Reprezentatív rendezvénytér kialakítása
  • Díszudvar rekonstrukciója és a park bejárhatóvá tétele
  • Új, egyedi, élményszerű, interaktív kiállítás berendezése
  • Színes egyéniségekre, emberi történetekre, valós „sztorikra” épülő kiállítás
  • Bemutatásra kerülő témák: családtörténet, kastélytörténet, főúri mindennapok, társasági élet, lakáskultúra, divat, lóverseny és falkavadászat
  • Izgalmas interpretáció: megélhető történetek, megfogható tárgyak, monitorok, látványok, hangok
  • Interaktivitás: érintőképernyők, kipróbálható korabeli „analóg” és digitális játékok, a teljes kastélyban végigvezetett kincskeresés
  • Egységes Nemzeti Kastélyprogram szolgáltatások: Minivilág, Legendárium, Örökségpont, Piknikkosár, Telizsák, Kertbirodalom

A modern, élményközpontú kiállítás Sándor Móric az "Ördöglovas" és lánya Sándor Paulina, e két színes egyéniség életpályájával ismertet meg a történetmesélés és interaktív eszközök segítségével. Visual guide-on 3D-s és kiterjesztett valóságon alapuló rekonstrukciók segítségével, élményszerűen kerül megjelenítésre az épület története. A kastélyparkban a tematikához kapcsolódó játszótér, landart alkotások, fotópontok és pihenőhelyek kínálnak kikapcsolódást minden korosztály számára.[2]

A kastély felújítás alatt áll, jelenleg nem látogatható.

Dég, Festetics-kastély[szerkesztés]

A dégi Festetics-kastély hazánk jelentős klasszicista együttese, egyben egyik legkorábbi klasszicista kastélyunk. A kastély 1813 és 1815 között épült fel, amit Magyarország legnagyobb történelmi kertje övezi. A rezidencia építtetője Festetics Antal, tervezője Pollack Mihály volt. Festetics Antal a kora kulturális törekvéseinek legtöbb képviselőjéhez hasonlóan a szabadkőművesek közé tartozott.

A kastélyt több kilométer hosszú tórendszer övezi, aminek az egyik szigetén áll a festői szépségű Hollandi-ház. A kastély volt a fő helyszíne az utóbbi idők egyik legmagasabb nézettséget elért magyar filmje, a Kincsem forgatásának is.

2018. április 3-án 15 órakor került sor a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében az alapkőletételi ünnepségre.

A dégi Festetics-kastély infrastrukturális fejlesztésének elemei:

  • A projekt keretében a következő fejlesztési és rekonstrukciós elemek valósulnak meg:
  • a kastély homlokzatának helyreállítása, lábazatának szigetelése, csatlakozó támfalainak újjáépítése, tetőfedés teljes cseréje,
  • a kastély alagsorában annak részleges helyreállítása után vizesblokk kerül kialakításra, itt kap helyet az új gépészet, és az elektromos hálózat központja is,
  • a kastély földszintjén tematikus kiállítások, a korabeli szalont idéző kávézó, valamint ajándékbolt és rendezvénytér kap helyet,
  • felújításra kerül a Hollandi-ház és környezete
  • parkoló és beléptető rendszer kerül kiépítésre
  • az épületegyüttes jelentős közműfejlesztésen esik át, a beruházás keretében kiépül az új víz-, gáz- és csatornabekötés, emellett megvalósul az elektromos rendszer korszerűsítése


A kastélypark területén bemutatásra kerül a kis gótizáló szivattyúház, megújul a rózsakert, elkészül az antik forrás gépészeti rendszere, és újra csobog majd a víz az oroszlánfejes vízköpőből. Használhatóvá válik a hajdani teniszpálya is annak érdekében, hogy a park – felelevenítve a Festetics család sportszeretetét – nosztalgia sportversenyek, valamint csapatépítő tréningek helyszíne lehessen.

A kastély kiállítótermei „A klasszikus műveltség és a szabadkőművesség kastélya Dégen” című kiállításnak ad majd otthont.

A kiállítási koncepció a családhoz és a kastélyhoz köthető tartalmakra épül: a földszinti kiállítás keretében megelevenedik a Festetics család története,mindennapi élete, hobbijai, szórakozásai, sportolási szokásai, mindez interaktív módon, 21. századi technikai eszközök bevonásával.A felső szinten megtekinthető kiállítás célja pedig az, hogy hitelesen, történeti dokumentumok és levéltári kutatások alapján, ugyanakkor szintén modern kiállítástervezési technika segítségével bemutassa a szabadkőművesség eszmeiségét, valamint nemzetközi és hazai vonatkozásait. Hollandi-házban is helyet kap egy, az épület eredeti funkcióját idéző kiállítás. Hajdan a földszinten tehénistállót alakítottak ki, az emeleten pedig egy tüdőbeteg grófnő gyógyult az ammóniagőzben, a kor orvostudománya javallatának megfelelően.

A kastély felújítási munkálatok miatt jelenleg nem látogatható. Magyarország legnagyobb angolparkja, a Szerpetin-tórendszer, a sírdomb körüli tó, valamint a tavakon átvezető gyalogoshidak azonban a felújítás ideje alatt is zavartalanul látogathatóak.[3]

Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély[szerkesztés]

Projekt célja olyan minőségi, komplex turisztikai termék kialakítása, – összhangban a Kulturális Találkozó Központok Nemzetközi Kartájában foglaltakkal – amely a térség turisztikai vonzerejét jelentősen megnöveli, hozzájárulva a régió arculatának alakításához, a régió markáns turisztikai fogadóhelyszínévé válva. Emellett cél a kapcsolódás a Nemzeti Kastélyprogram komplex hálózatos fejlesztési kitűzéseihez, azaz a kastély attrakcióinak olyan irányú fejlesztése, hogy az egyes hálózatos együttműködéseknek köszönhetően a régió egészében olyan turisztikai elemek kihasználtságát erősítsük, mint pl. a lovasturizmus, a zeneturizmus vagy a klasszikus művészettörténeti turizmus elemei.

A projekt keretén belül felújításra kerül az egykori istállóépület és környezete, ahol családtörténeti, kastélytörténeti és zenetörténeti kiállítás, rendezvényterem, kávézó és élménykert kerül kialakításra, valamint a kastély főépületében történeti játéktér, gyerekfoglalkoztató, történeti enteriőrök és új családtörténeti kiállítás kerül kialakításra.[4]

Fertőd, Esterházy-kastély[szerkesztés]

A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb és legimpozánsabb barokk kastélya, a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. Az Esterházy család a 17. században szerezte meg a süttöri birtokot, a későbbi Eszterházát, a mai Fertődöt. Arról megoszlanak a vélemények, hogy a későbbi kastély építése mikor kezdődött, a legtöbben ezt 1720-ra teszik, de felmerült olyan nézet is, miszerint a kastély ősét már a 17. században építeni kezdték. 1720-ban Esterházy József Anton Erhard Martinelli építőmestert építkezéssel bízta meg, Simon Mödlhammer ácsmesterrel pedig a tetőszék kialakítására kötöttek szerződést. A kert kiépítésére Anton Zinner császári kertmérnököt kérték fel. József korai halála után másodszülött fia, Esterházy Miklós örökölte a süttöri uradalmat. Miklós gyámjai tovább folytatták az építkezéseket, majd nagykorúsága és házasságkötése után Miklós is alakított a rezidenciájaként funkcionáló süttöri kastélyon. J. M. Hahn közreműködésével pl. a kertet bővítették ki. 1762-ben utód nélkül meghalt Miklós bátyja, Esterházy Pál Antal. A hercegi rang és a nagy vagyon így Miklósra szállt, aki ettől kezdve több fázisban hatalmas komplexummá fejlesztette a kis süttöri kastélyt, amit 1765-től már Eszterházának hívott.

Esterházy Miklós halála után a rokokó komplexumot csak ritkán használták, a hercegi udvar visszaköltözött Kismartonba (Esienstadt, Ausztria). A 19. század a hanyatlás korszaka volt. A kastélyt a 19. század végétől felújították és modernizálták, az enteriőröket a később híressé vált Schmidt Miksa cégével alakíttatták ki. A 20. század első évtizede Esterházy IV. Miklós és felesége, Cziráky Margit idején egy újabb „fénykort” jelentett. A kerteket is a kor ízlésének megfelelően alakították át.

A projekt keretében megvalósul:

  • az épület középső tömbje, valamint a Belvedere és az óratorony műemléki helyreállítása,
  • a helyiségek eredeti bútorokkal kerülnek berendezésre történeti enteriőrként, így a lehető leghitelesebb formában kerülnek bemutatásra,
  • a történeti terek eredeti pompájukban kerülnek felújításra és az épületben időszakos kiállítótermek is kialakításra kerülnek.[5]

Füzérradvány, Károlyi-kastély[szerkesztés]


Füzérradvány, Károlyi-kastély felújítása

A Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségben fekvő attrakció központi tematikája az egykori, 1930-as évekbeli kastélyszálló életének megidézése archív fotók, régi filmek, festmények, épület- és levéltári kutatások, valamint visszaemlékezések alapján.

A kastély infrastrukturális fejlesztésének elemei:

A fejlesztés során cél, hogy a fogadó és vendéglátó terek berendezése, a parki attrakciók, illetve a kiállítási tematika is felidézzék az egykori kastélyszálló világát, mindennapjait. A „kastélyszálló meglátogatása” jelenti a vezérmotívumot, amely végigkíséri a kastélyba érkező vendéget az épületben és a parkban is.

  • A kastélyépület jelentős része megújul, az építészeti elemek restaurálásra kerülnek.
  • A földszinti egykori reprezentatív terek közösségi funkciót kapnak, kialakításra kerül a fogadótér, az ajándékbolt, a jegypénztár, a rendezvényterem és a kávézó.
  • Az épület tereinek többsége archív fotók alapján, de modern, interaktív eszközökkel is kiegészítve kiállítótérként újul meg.
  • A fejlesztés keretében a kilátótorony is felújításra kerül.
  • A kastélyparkban a korábbi rekonstrukcióból kimaradt részek kertépítészeti rendezése valósul meg, a kastély közvetlen környezete és a díszudvar a történeti források alapján kerül helyreállításra.
Füzérradvány, Károlyi-kastély, felújítás

A turisztikai fejlesztés elemei:A fejlesztés eredményeként egy természetközeli, jól beazonosítható, egyedi vonzerővel rendelkező attrakció jön létre. A számos digitális és interaktív eszköznek, újszerű megoldásnak köszönhetően a látogatók élményszerű módon ismerhetik meg a kastély történetét és a korabeli életmódot. Múzeumpedagógiai foglalkozások, filmvetítések színesítik a különböző célcsoportoknak kínált szolgáltatásokat. A kulturális rendezvényekre, konferenciákra, vállalati és családi eseményekre, tréningekre érkezőket rendezvényterem, szabaduló szoba, és VR-játékok is várják. A kastély kulturális turisztikai kínálata kiváló együttműködési lehetőséget kínál a térség szolgáltatói számára is. A létrejövő sokszínű attrakció bővíti az idelátogató turisták körét.

Kedvcsinálónak egy kis betekintés a 2020-ban elkészülő kiállításba: a kastélyba lépve a néhai kastélyszállót megidéző fogadótérbe, voltaképpen egy szállodai recepcióhoz érkezünk. Innen indulva a korabeli személyzetet és a kastély lakóit, vendégeit megjelenítő „beszélő képek” (a szobalánytól a filmrendezőn és az Afrika-vadászon át a grófig) vezetésével, interaktív játékok és makettek, sztereoszkópok, érintőképernyők, VR-játékok segítségével ismerhetjük meg a Károlyi család és a kastélytörténet legendáit, valamint az épület elegáns tereit, egykori berendezését, lakóinak és vendégeinek életét a hétköznapok és a vendégségek idején. Sok egykori játékot: billiárdasztalt és különféle társasjátékokat mi magunk is kipróbálhatunk. Egy pillanatra belecsöppenünk a kastélyban és kertjében forgatott filmek világába, a legkisebbeket pedig a környékbeli egykori hegyközi kisvasutat bemutató Lego kisvonatok várják. A vállalkozó kedvűek megcsodálhatják a parkot a helyreállított kiállítótorony tetejéről. Ha pedig piknikkosárral, vagy sportszerekkel felszerelt hátizsákkal kilépünk a kertbe, izgalmas camera obscura segítségével fedezhetjük fel a park rejtett zugait.[6]


Geszt, Tisza-kastély[szerkesztés]

Keszthely, Festetics-kastély[szerkesztés]

A projekt célja:

  • a kastélyépület kiállításának bővítése, interaktív eszközök, gyermekeknek szóló bemutatást elősegítő megoldások széles körű alkalmazásával,
  • enteriőr kiállítás felújítása, bővítése és homlokzati fényfestés bővítése.

A Vadászati Múzeum épületében a vadászati kiállításhoz kapcsolódóan két új földrészt bemutató két új dioráma kialakítása, innovatív, interaktív eszközök bővítése és a modellvasút kiállítás kipróbálható, interaktív elemekkel történő bővítése.

Fejlesztésre kerül a „Schweizerei” : Fejőház épületének rekonstrukciója, tejivó kialakítása, helyi kézműves tejtermékek árusítása, rendezvényterek, időszaki kiállítóterek létrehozása és a „Tej útja” című interaktív kiállítás berendezése, sajtműhely kialakítása.

Szabadtéri fejlesztések: Madárház és állatsimogató és fogadópont kialakítása a „Schweizerei” épületnél különös tekintettel a kerékpárral érkezőkre.[7]

Komlódtótfalu, Becsky-kúria[szerkesztés]

A projekt célja:

Egy országosan egyedülálló köznemesi kúria üzemszerű működése és a köznemesi élet mindennapjai kerülnek bemutatásra élethűen, enteriőr környezetben, interaktív eszközök segítségével.

A fejlesztés során a kúria épülete, mint kiállítótér újul meg.

A kúria telkén egy új, az utca frontra néző melléképület biztosítja majd a látogatók fogadását és kiszolgálását.

A fogadóépületben megtalálható lesz minden látogatói igényt kielégítő szolgáltatás, mint az ajándékbolt, jegypénztár, kávézó és a múzeumpedagógiai foglalkoztató.

A kúria kertjében a központi tematikához igazodva, a köznemesi élet és gazdálkodás kerül bemutatásra. A kert egykori kialakítását felidézve az épület előterében reprezentatív fogadókert várja majd a látogatókat.[8]

Nádasdladány, Nádasdy-kastély[szerkesztés]

Nádasdladány, Nádasdy-kastély

A kastély infrastrukturális fejlesztései:

A nádasdladányi Nádasdy-kastélyban és parkjában már több sikeres beruházás valósult meg, amelyek révén a kastély részlegesen megújulhatott. A legutóbbi beruházás keretében EGT forrásból újultak meg a kastély legakutabb problémát jelentő gépészeti rendszerei, valamint a külső homlokzata.

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megtörténik a kastély földszinti reprezentatív tereinek teljes helyreállítása, megújul a kiállítási terület és jelentősen megnő, a gazdagon berendezett történeti tereket modern tartalom és interaktív elemek egészítik ki. Az emeleten gyermekfoglalkoztatók és múzeumpedagógiai terek is helyet kapnak. Az üzemeltetés helyiségei a kastély mindhárom szintjén kialakításra kerülnek. Az épület legrégebbi, Schmidegg-szárnyában a statikai okokból szükséges megerősítési munkálatok készülnek el ebben az ütemben. A park is megújul, a történeti kert sétányrendszerének részleges helyreállítása mellett a kastélykert teljes területén elvégzik a park biztonságos bejárhatóságához szükséges faápolási és kertészeti munkákat. Szigetelt mederrel és a vízellátás biztosításához szükséges műtárgyakkal újjáéled a kastélypark kiszáradt tava is. A kastély fejlesztésbe bevont alapterülete nettó 2000 m2, a park fejlesztésbe bevont alapterülete 22 ha.

A turisztikai fejlesztés elemei:

Az 1500-as évek angol és skót kastélyainak mintájára a 19. század végén épült historizáló kastély és a modern, 21. századi múzeumi bemutatás követelményei szerint kialakított kiállítás – az építészeti érdekességek mellett – az építtető gróf Nádasdy család történetével, az építtető házaspár legendássá vált szerelmével, a tulajdonosok és a személyzet mindennapi életével ismerteti meg a látogatókat interaktív módon. A látogató helyet foglalhat a korabeli bútorokkal és bútormásolatokkal berendezett enteriőrökben, olvasgathat a könyvtárban, a visszaépítésre kerülő télikertben kávézhat, mintha csak a családnál járna vendégségben.

A visual guide-os vezetés, valamint az érintőképernyőn hozzáférhető leírások és játékok segítségével a látogató betekintést nyerhet a kastély eredeti berendezett tereibe, de akár a 19. századi lakberendezés, valamint a szalonbeli társalgás etikettjének mesterévé is válhat. Az országban egyedülálló módon megőrzött Ősök csarnokában az eredeti festményeken és reprodukciókon megjelenő neves családtagok történetüket az alagsori virtuális élménytérben „személyesen” mesélik el a látogatóknak. A kastély fénykorának és hanyatlásának történetéből árnyjáték-animációval kivetített 3D-s makett ad ízelítőt. Az ismét bejárhatóvá tett kastélypark mind rendezvények, mind családi programok számára biztosít színteret, a megújult tavon csónakázni lehet, valamint vitorlásmodelleket is kipróbálhatnak itt a látogatók. A kiépített tanösvényeken játékos formában tájékozódhatnak a történeti kertek kulturális és természeti értékeiről, és kis szerencsével a park ritka és védett lakóit is megpillanthatják a kihelyezett etetők és odúk környékén.[9]

A Nádasdy-kastély jelenleg felújítás alatt áll, nem látogatható.

Nagycenk, Széchenyi-kastély[szerkesztés]

A projekt a kastély szárnyait a Főépületet, a Vörös kastélyt, az Istálló épületet valamint a kastély parkot érintő szükséges műemlékvédelmet és látogatói igényeket szolgáló felújításával valósul meg.

A főépületben emlékmúzeum létesül, a Széchenyi lakosztály helyreállításra kerül, teljes mértékben „használható” replika berendezéssel, melynek célja az eredeti funkciók élményszerű bemutatása.[10]

Oroszlány, Esterházy-kastély, Majki műemlékegyüttes[szerkesztés]

A remeteség infrastrukturális fejlesztésének elemei:

  • A projekt keretében teljes körűen restaurálásra és helyreállításra kerül hét cellaház az új funkcióknak megfelelően.
  • További cellaházak esetében tetőszerkezeti és homlokzati felújítás történik.
  • Megújulnak az épületekhez tartozó cellakertek is.
  • A megmaradt templomtorony teljes körű restaurálása, helyreállítása, továbbá a hozzá kapcsolódó templomrom virtuális megelevenítése és bejárhatóvá tétele,
  • Az ásatások során nemrég feltárt kripta bemutatása, látogathatóvá tétele.
  • A grottakápolna felújítása, restaurálása
  • Jégverem helyreállítása és bővítése egy új kiszolgáló épülettel
  • Az új kerítés mellett egy pajta kerül elhelyezésre
  • Az új kerítés mellett kerül elhelyezésre a fából készülő komposztáló is.
  • Új fogadóépület és fogadótér építése a tó partján.
  • Parkoló és gyalogos járdák kialakítása.
  • A felújítás kiterjed az egykor gazdálkodásra is használt teraszos mértani kert rekonstrukciójára, épített elemeinek teljes körű helyreállítására, és a tájképi kert megújítására is.
  • A vendégek fogadását az akadálymentes parkoló kialakítása segíti majd.

A turisztikai fejlesztés elemei:

A remeteség egyedi jellegére és történeti hagyományaira épülve a fejlesztés fő célja a szerzetesi élet és a remeteség gazdálkodásának megelevenítése, bemutatása. Az újonnan épülő fogadóépület helyet biztosít többek között az információs pontnak, a jegypénztárnak, az ajándékboltnak, az étteremnek és a kávézónak. Az épületben a remeteség történetéhez kapcsolódó rövid animációs filmek is segítik a látogatókat a kiállítás megtekintése előtt a ráhangolódásra. A fogadóépület külső terében pihenőpark létesül játszótéri elemekkel, sétányokkal.

További megvalósuló fejlesztések:

A kert gyümölcsei és a lélek virágai” című, több egységet magában foglaló kiállítás a majki kamalduli remeteség fogadó épületében, a cellaházakban, a templomból fennmaradt torony egyes szintjein és a korábbi templomhajó alatti kriptában, a grottakápolnában, a geometrikus barokk kertben és a 19. századi angol kertben kalauzolja végig a látogatót.

Az egyes cellaházakban egyrészt különböző enteriőr terek (kápolna, lakószoba, műhely, fáskamra) kapnak helyet, másrészt olyan cellaház is felújításra kerül, amelyben a látogató a kiállításokhoz kapcsolódó többletinformációkat is megkapja audiovizuális eszközök segítségével, mint például a remeteség felépítését bemutató interaktív térkép, vagy gyógyfőzet-keverő játék.

A látványmanufaktúra, kézműves és múzeumpedagógiai cellaházakban pedig olyan tárgyak is elhelyezésre kerülnek, amelyek megfoghatóak, kipróbálhatóak, és amelyeknek eredetijét a látogatók a kiállítás során az enteriőr cellaházakban már láthatták.

Korabeli tevékenységek megidézésével a remeteség gazdálkodása és a szerzetesek mindennapi tevékenységei egyaránt megismerhetővé és kézzelfoghatóvá válnak. Ilyen például a szappanfőzés, lúdtollal írás, konyhai növények és gyógynövények felhasználása és rózsafüzér készítés.

A látogató a cellaházak történeti hátterét virtuális valóságra épített alkalmazás segítségével a cellaházak között sétálva jobban megismerheti, betekintve ilyen módon egy-egy szerzetesi házba.

A felújított templomtorony, amely a remeteközösség lelki központja volt, a felújítás után szintén látogatható lesz. Kiállítótérként, valamint kilátópontként is funkcionál majd.

A templom műemléki felújításával összefüggésben feltárandó kriptában az elhelyezett installációk és egy egyedülálló holoscreen kisfilm segítségével ismerheti meg a látogató a barokk lelkiség halállal kapcsolatos gondolatait.

A parkban kerti meditációs tér kerül kialakításra, de helyet kap benne egy pajta is állatokkal, és egy ökopont is létesül.[11]

A konventépület, a benne található kiállítások (refektórium, díszterem, káptalanterem, kápolna, a kamalduli rend Hallgatás ereje című általános és magyarországi történetét bemutató kiállítása), a kávézó, valamint a szerzetesi életet bemutató cellaház a felújítás ideje alatt is zavartalanul látogatható, várja a vendégeket. A nyitvatartási idő, a tárlatvezetés változatlan, további részletek a Majk.hu weboldalon tekinthetők meg.

Sümeg, Püspöki palota[szerkesztés]

A már korábban felújított homlokzattal rendelkező sümegi Püspöki Palota közel 1.500 négyzetméternyi belső területe újul meg a meglévő barokk építészeti részletek részleges rekonstrukciójával, az értékes falfestmények konzerválásával, így a palota a vendégek számára bejárhatóvá válik.

A palota vízszigetelési rendszere korszerűsítésre kerül, amelynek része a várhegy felől érkező csapadék és a rétegvizek elleni védelem kialakítása is.

Felújításra, bővítésre kerül a palota gyenge- és erősáramú-, valamint IT-hálózata, alkalmazkodva a modern kor követelményeihez és megfelelő hátteret biztosítva a kialakítandó attrakcióknak.

A fejlesztés keretében ajándékbolt kerül kialakításra, megújulnak a személyzeti és közönségforgalmi terek, valamint a vizesblokkok, amivel megteremtődnek a minőségi vendégfogadás körülményei. Az egykori konyha területén külső terasszal is rendelkező kávézó létesül, amelyhez rendezvények alkalmával az épület déli szárnyának közepén elhelyezkedő „sala terrena” különleges freskókkal díszített tere is hozzákapcsolható. A valamikori dézsmapince helyén borászati bemutató helyiség kerül kialakításra, amely akár múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas lesz.

A program részét képezi a palota legépebben fennmaradt belső tere, a kápolna restaurálása, valamint az emeleten található gazdagon díszített könyvtárszoba és környezetének helyreállítása is.

Az egykori püspöki termek ugyancsak felújításra kerülnek, lehetővé téve a palota és mindenkori lakóinak történetét és életmódját, hétköznapjait és ünnepeit bemutató kiállítótér kialakítását.

A kastély turisztikai fejlesztésének elemei:

A sümegi Püspöki Palota „Tágra nyílt szemmel” című kiállításának vezérfonala egy 18. századi, 1750-es évekbeli történet, amelynek főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen. Életük eseményei érzékletesen mesélnek egy alig ismert korszakról. Padányi Biró Márton az ellenreformáció korszakának emblematikus alakja, akinek fő műve a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű, amely a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb, nemzetközi kitekintésben is jelentős emléke. A kiállításban megjelenített, interaktív eszközökkel bemutatott freskó látványos részletei tanúskodnak a korszak emberének gondolkodásmódjáról, életszemléletéről. A kiállítás tervezői a két főszereplőt a legmélyebb részletekig megszemélyesítik. Tevékenységüket humoros, néhol groteszk módon animációs kisfilmekkel, képregényszerű illusztrációkkal jelenítik meg, máskor pedig a legmodernebb eszközökkel megvalósított beltéri vetítés (videomapping) segítségével tárják az érdeklődők elé. A palotában ugyancsak megtekinthető lesz Sümeg város „Nyolcak-gyűjteménye” is, a ma létező egyetlen állandó kiállítás az országban, amely a legjelentősebb magyar avantgárd művészcsoport tagjainak alkotásait mutatja be. A palota belső udvarában tervezett, a kiállítás tematikájához illeszkedő rendszeres esti épületvetítési programok különleges látványkapcsolatot létesítenek majd a sümegi várral, egyben a tartózkodási időt is megnyújtják. A Püspöki Palota központi elhelyezkedésének köszönhetően Sümeg város kulturális és közösségi élete megújult, multifunkcionális térrel gazdagodik.[12]

A Püspöki Palota jelenleg felújítás alatt áll, nem látogatható. Az épületegyüttes és a park rengeteg újdonsággal és új funkciókkal nyitja meg újra kapuit a felújítás befejezése után.

Szabadkígyós, Wenckheim-kastély[szerkesztés]

A historizáló, neoreneszánsz stílusban épült kastély Békés megye egyik legpompásabb kastélya, amelyet hatalmas park ölel körül.

A fejlesztés alapvető célja az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és kastélypark építészeti-műszaki megerősítése, a turistafogadás feltételeinek javítása, valamint egyedi turisztikai profiljának kialakítása, mely által a desztináció turisztikai vonzereje tovább erősödhet, hozzájárulva ezzel a térség gazdasági fellendüléséhez, a vállalkozói tőke megjelenéséhez valamint a munkanélküliség csökkentéséhez. Ezen cél elérése érdekében a kastély a fejlesztés eredményeként a főúri romantikát és a főúri tradíciókat hivatott megeleveníteni, a hagyományos interpretációs eszközök és interaktív élmények, események által.

A kastély infrastrukturális fejlesztési elemei:

A főépületben teljes tető és homlokzat felújítás, utólagos szigetelés és gépészeti munkák fognak megvalósulni, valamint teljes körű közműfejlesztésre is sor fog kerülni.

Felújításra kerül a főépület földszintje, ahol kiállítótereket alakítanak ki, valamint vetítőterem, kávézó és ajándékbolt létesül.

Felújításon esik át a torony, a félemelet és a pince egy része is.

A megmaradt történeti padló- és falburkolatok, falfestések restaurálásra kerülnek.

Részlegesen felújításra kerül a kastélypark, ahol egy tematikus játszótér létesül.

A kastély turisztikai fejlesztési elemei:

A kiállítás hívószava „Vendégségben Wenckheiméknél”: a Wenckheim család aktív társadalmi életére és híres vendégszeretetére helyezi a hangsúlyt.

Az új kiállítási tematika valódi látogatói élményen alapul, és olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy időutazás során, a Wenckheim család vendégeként érkezne a kastélyba.

A hagyományos eszközök mellett lehetőség adódik a különböző élményelemek kipróbálására is, mint például: könyvajánló installáció a könyvtárban, festőállvány installáció, személyzeti hívócsengőrendszer, divatinstalláció, vagy képeslap írása egy preparált íróasztalon.

Az úgynevezett „napfényes műterem”-ben különböző korabeli háttérrel, izgalmas jelmezekben fényképezkedhetnek a látogatók.

Kialakításra kerül egy vetítőterem is, ahol a családhoz vagy a kastélyhoz köthető régi filmek lesznek bemutatva.

Az úgynevezett VR szemüveg segítségével a látogató a repülés élményét élheti át a kastély felett.

Kialakításra kerül egy tematikus játszótér a kertben, amely a Wenckheim grófi családhoz köthető témákat idéz fel.

Az egykori babaház helyén egy új, zsindelytetős babaház épül fel, kicsinyített formában.[13]

A kastély felújítás alatt áll, nem látogatható.A korábban már részlegesen felújított Lovarda épülete, valamint a kastélypark nagy része a felújítás alatt is várja a látogatókat. A kastélypark a felújítás alatt is ingyenesen látogatható.

Szécsény, Forgách-kastély[szerkesztés]

Projekt célja:

  • a meglévő kasznárház épületének felújítása
  • kávézó kialakítása
  • a kastély épületében a térhasználat átstrukturálása, épületrészek megnyitása
  • a díszterem historizáló díszítőfestésének rekonstruálása
  • a várkertben az angolpark részét képező grotta rekonstruálása
  • mobil színpad és rendezvényhelyszín kiépítése.[14]

Szécsény, Benczúr-kúria[szerkesztés]

Szécsény-Benczúrfalva, Benczúr-kúria

Projekt célja:

A projekt célja a kúria rehabilitációja, egy a 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció kialakítása, mely a látogatók számára a kulturált pihenést, ismeretszerzést és a szabadidő minőségi eltöltését szolgálja. A fejlesztés révén a kúria közösségi, kulturális térként való hasznosítása valósulhat meg.

Tervezett fejlesztések:

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hálózatos együttműködő rendszerének kialakítása során fontos állomás a szécsényi Benczúr-kúria, mely Nógrád megye kiemelt helyszíne a szécsényi Forgách-kastély mellett. A fejlesztésre kerülő örökségi helyszín a régió turisztikai attrakcióit erősíti, növeli a tartózkodási időt, kiemelkedő műemléki vonzerőt jelent majd a térségben kirándulók számára. Kínálata szorosan összefügg az itt már megjelenő turisztikai attrakciókkal. A fővárosból hosszú hétvégékre ideális célpont lehet.

A projekt keretében a kúria teljes tetőszerkezete és homlokzata megújul valamint a kúria földszintjének részbeni helyreállításával új kiállító- és hozzájuk tartozó kiszolgáló terek jönnek létre. A földszinten nem az összes helyiség kerül felújításra, hanem csak a helyiségek egy része. A kiállítási terekhez a következő kiszolgáló terek kialakítása tervezett: fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, vizesblokk, kávézó raktár-öltöző-konyha, kiállítási installációs raktár, gépészeti helyiség. A tervek szerint megújul a kúriaépület közvetlen környezete is, a kertben úthálózat és parkoló egyaránt kialakításra kerül.

A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához kapcsolódó kiállítások jönnek létre, melyek biztosítják az élményszerű látogatás feltételeit az élményelemeket jelentő technikai fejlesztésekkel és interaktív bemutatási formák alkalmazásával. Az épület teret ad kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak és egyéb rendezvényeknek.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram hálózatán belül egyedi attrakciót jelenthet Benczúr Gyula képzőművészeti alkotásainak a modern technika által megelevenedő bemutatása és a mozgalmas képi világon keresztül a magyar történelem egyes korszakainak egyedi látványhoz kapcsolódó megismertetése.

Kastélyépület:

  • A kastély és a műterem épületének műemléki szempontok figyelembe vételével történő építészeti, műszaki felújítása
  • Benczúr Gyula életét és munkásságát bemutató, mai kornak megfelelő, interaktív kiállítási tartalom létrehozása
  • Sokszínű, igényes kínálattal, Benczúr-tematikán és helyben termelt, kézműves termékeken alapuló ajándékbolt megnyitása
  • Kávézó, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak helyet biztosító többfunkciós kiállítóterek és rendezvénytér kialakítása

Turisztikai attrakciók:

  • Az újjászületett falak között létrehozott kiállítás interaktív módon mutatja be a festő műveit. Az interaktivitás olyan multimédiás eszközökkel növeljük, mint pl. visual guide, gigapixel alkalmazások, hangzó anyagok, fotókból összeállított diaporáma, projektoros vetítés, többérintős képernyő, falgrafika, épített installációk.
  • A látogatók megismerhetik Benczúr korát és a Millennium időszakát a festmények tükrében.
  • Turisztikai információs pont kialakítása, ahol a látogatók információt kaphatnak a további térségbeli, közeli látnivalókról, különös tekintettel a kulturális célú attrakciókról.[15]


Tata, Esterházy-kastély[szerkesztés]

Tata, Esterházy-kastély

A tatai Esterházy-kastély ennek a nagyszabású fejlesztési programnak a keretében születik újjá. A kastélyt történeti jelentősége, a diplomácia történetében játszott szerepe és gyönyörű természeti környezete emeli ki a magyar kastélyok közül.

A kastély fejlesztésének elemei:

A projekt keretében a kastélyegyüttes főépülete kerül fejlesztésre, amelyet néhány, az ún. kiskastély déli szárnyában elhelyezett kiszolgáló funkció tesz teljessé. A teljes gépészeti és elektromos rendszer cseréje, valamint a födémek és a falazatok megerősítése is megtörténik. Az eredeti állapotnak megfelelően kerül helyreállításra a kastélyegyüttes belső udvara is. Az épület hátsó parkjában a biztonságos bejárhatóságot biztosító faápolási munkák kivitelezése is megtörténik. A kastélyegyüttes fejlesztésbe bevont alapterülete (bruttó/nettó): 3489 m2/2820,21 m2. A projekt keretein belül több eredeti épülettartozék, így például a főépület első szintjén lévő eredeti barokk parketta burkolatának, vagy az eredeti falfestéseknek a restaurálása megvalósul. Az eredeti értékes elemek további védelmét a tetőhéjazat javítása, cseréje, az épületek szigetelése, valamint a vakolat műemlékvédelmi szempontoknak megfelelő helyreállítása biztosítja.

Tata, Esterházy-kastély felújítás, kiállítás

A tervezett kiállítás súlyponti eleme a főúri életforma bemutatása, amely a kastély főépületének tematikailag három, egymástól jól elkülönülő részén (női, gyermek, férfi) átvezetve, több generáció számára is érdekes és gazdag kiállítási tartalom segítségével ismerteti meg a látogatót a ház egykori lakóinak életével. A kastély történeti terei jól dokumentáltak, archív felvételek alapján lehetőség nyílik eredeti enteriőrök rekonstrukciójára és bemutatására. A restaurált terek, illetve az azokban kialakított kiállítások felidézik az egykori termek, lakosztályok eredeti funkcióját, berendezéseit. A családtörténeti, birtoktörténeti és építéstörténeti egységek a teljes szépségében helyreállított emeleti díszterem családi arcképgalériáját vezetik be. A nagyszalonban kialakításra kerülő kiállítás az uralkodói látogatásokra épül; az itt aláírt schönbrunni béke, majd az itt lebonyolított közös hadgyakorlat, a császármanőver kapcsán szó esik a diplomataként tevékenykedő családtagokról, a diplomácia kultúrájáról. Ehhez a térhez csatlakozik az ún. békekabinet, ahol a család a schönbrunni békekötés ereklyéit őrizte. Az emeleten a grófnő lakosztálya kap majd helyet. A grófnő szalonját, hálószobáját, toalettszobáját és fürdőjét a házasságkötések sajátos diplomáciáját megelevenítő, az arisztokrata család asszonyait bemutató kiállítás vezeti be. A grófi lakosztály írószobájával, biliárdtermével és gardróbjával a földszinten kap helyet. Ugyancsak itt zenei élmény várja a látogatókat: az Esterházy család gazdag zenei örökségével ismerkedhetnek meg, az egykori udvari zenekarral és a kastélyszínházzal, valamint a zeneszerző Esterházy Ferenc gróf szabadtéri színházának muzsikájával. A földszint két egykori nagyszalonja közösségi térré alakul.

A kávézóban az Esterházy család tatai fajanszgyárának termékei fogadják a látogatót. A tó felőli szalon rendezvénytér lesz, a berendezésében is rekonstruált és helyreállított címeres üvegablakkal ellátott kastélykápolnával nyílik majd egybe. A helyreállításnak köszönhetően a kastély reprezentatív terei kiemelten alkalmasak lesznek magán- és vállalati rendezvények, esküvők megtartására. A kiállítási tartalmat, felújított tereket és enteriőröket olyan izgalmas, modern és hagyományos eszközök teszik még élvezetesebbé, amelyek minden látogató számára értelmezhetővé teszik a kastélyt és annak történetét, elképzelhetővé válik az egykor az épület falai között zajlott élet. Ugyancsak kiemelt figyelmet kapnak azok a turisztikai eszközök, amelyek nemcsak segítik a bemutatott témák megértését, de élményszerűvé is teszik a kastélylátogatást a gyerekek és felnőttek számára egyaránt (pl. interaktív terepasztal, babaház, multitouch diplomáciai térkép, egyedi családfa installáció, videomappinges megoldások és kincskeresés).

A modern információtechnológiai eszközök, letölthető applikációk, valamint a visual guide segítségével az egyes terekben további érdekes kiállítási információk, képek, filmek tekinthetők majd meg és tölthetők majd le saját vagy kölcsönözhető okoseszköz segítségével. A beruházásnak köszönhetően a várral és az angolparkkal együtt egy egyedi, Tata arculatát meghatározó komplex kulturális együttes jön létre a tó partján. A kastély és a város adottságai a későbbiekben nagy jelentőségű diplomáciai eseményekre is megfelelő körülményeket biztosíthatnak.[16]

Tiszadob, Andrássy-kastély[szerkesztés]

A kastély az 1880-as évek második felében épült Gróf Andrássy Gyula elképzelései alapján, ami a magyarországi historizáló építészet egyik legkarakteresebb alkotása. A kastély területén 1952 és 2007 működött a gyermekváros, mely nemcsak a főépületben, de sokkal inkább annak parkjában hagyott nyomott, új épületek beépítésével. A lenyűgöző főúri kastély ma is megidézi egy főnemesi rezidencia hajdani pompáját. A régi időkből megmaradt falépcső, az ebédlő faborítása, részben a kert mára már sokat változott bukszus labirintusa, és nem utolsó sorban maga az épület, hazánk egyik legszebb műemlék kastélya.

Az épületben az Andrássy családot és a kastély történetét bemutató kiállítás kap helyet az alábbi termekben:

  • földszinti teremsor illetve a lovagterem,
  • az első emeleti termek közül szinte valamennyi,
  • illetve a toronyszoba két szintje, Andrássy Katinka hálója és az alatta elhelyezkedő dolgozószoba.

Személyes vallomásokon keresztül, levelek és adatok alapján kerül bemutatásra két emeletei teremben a tiszadobi gyermekváros egészen a hajdúhadházi kezdeményezésektől. A kiállítás személyes visszaemlékezések feldolgozása mellett egy- egy életre keltett tárgy segítségével mutatja be a gyermekvárosi időszakot. A gyermekek olyan védett és nyugalmas helyzetet talán sosem élveztek, mint a csönd borította tiszai holtág partján.

A látogatói igények kiszolgálására kialakításra kerül egy kávézó is.[17]

Várpalota, Zichy-kastély[szerkesztés]

Tervezett fejlesztések:

  • Állagvédelmi és felújítási célú beavatkozások a kastély épületen, új fűtési rendszernek kialakítása.
  • Múzeum shop, ruhatárral, kávézó/büfé kialakítása, rendezvényterek létrehozása.
  • A lehetőségekhez mérten a lehető legnagyobb mértékű fizikai akadálymentesítés, infokommunikációs akadálymentesítés, szelektív hulladékgyűjtés az épületben.
  • Új kiállítások és élményelemek: multimédiás „Trianon-életfa”, modern számítógépes foglalkoztató, panoptikum, mozi szolgáltatás, tematikus szabadulós játék.
  • Modern elektronikus látogatómenedzsment eszközök, legmodernebb bemutató technika (fény-, hang- és vetítés technika, IT eszközök, VR/AR megoldások), valamint kézbe vehető, tapintható, felpróbálható, kipróbálható tárgyak, eszközök.
  • Helyreállított kastélykert élményelemekkel.[18]

Nemzeti Várprogram[szerkesztés]

Csesznek, Csesznek vár (Veszprém megye)[szerkesztés]

Doba, Somlói vár (Veszprém megye)[szerkesztés]

Eger, Egri vár (Heves megye)[szerkesztés]

Az egri vár és erődrendszer turisztikai célú fejlesztése során megújul a déli kapu, illetve a kapuk körüli várfalszakasz. Kialakításra kerül az új déli fogadóépület és pihenőhely. A Varkoch-kapubástya 16. századi állapotának megfelelő teljes rekonstrukciója, a korabeli felvonó szerkezetes tömör fakapu visszaállítása, valamint az emeleten korabeli őrszoba bemutatóterem kialakítása valósul meg, valamint átépítésre kerül az ágyúdomb. A projekt keretében megújításra kerül a börtönkiállításnak helyt adó pince.[19]

Füzér, Füzéri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)[szerkesztés]

Cél, hogy a Vár 17. századi hangulatát valóban „életre keljen”.

A projekt keretében kibővül a Várparkoló és megújul a Várforrás környezete, újjáépül és interaktív módon működőképessé válik a Deák ház, a Konyha, Sütőház, Ecetes ház, Rimay ház, Pápai ház. A feltárások és kutatások eredményeként újjáépül a Lőréses bástyafal, a Darabont őrházak, a várudvar várszínpaddal, mely új programhelyszínként is szolgál.

A Vizes pincében létrejön egy 3D-s vár történelmi filmet bemutató vetítőterem. Az Alsó-várban kávézó illetve egy régészeti kiállítás kerül kialakításra.[20]

Kisvárda, Kisvárdai vár (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)[szerkesztés]

A projekt keretében sor kerül a belső vár részleges rekonstrukciójára és romkonzerválásra (teljes elemek), megvalósul a kiállítóterek kialakítása és kiállítás létrehozása, belső várárok felidézése (tájépítészeti elemekkel és növényzettel), a palánkhíd és környéke tájépítészeti eszközökkel érzékeltetett mocsári hangulattal, belső színpad és nézőtér maximum 350 fő számára.[21]

Miskolc, Diósgyőri vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)[szerkesztés]

A fejlesztés központi eleme egy személyre szabott élményséta, amely a valóságos fizikai terekben a virtuális valóság eszközeit használva teszi lehetővé különféle korok bemutatását. A külső vár teljes egészében rekonstruálásra kerül[22]

Mosonmagyaróvár, Mosonmagyaróvári vár (Győr-Moson-Sopron megye)[szerkesztés]

Megtörténik a vár külső környezetének és homlokzatának felújítása, a belső udvar átalakításra kerül, a földszinti részen kiállítási funkciók kialakítása valósul meg.

A fejlesztés révén egyrészt a kulturális örökségvédelem jegyében a történelmi múlttal rendelkező vár részbeni rekonstrukciójára és állagmegóvására kerül sor. Megvalósul az egykori „Nádori kisterem” helyreállítása, a helyiség eredeti térszerkezetének visszaállítása, a „Nádori nagyterem” teljes helyreállítása, kiállítótér létrehozása, a várudvar felújítása.[23]

Nagyvázsony, Kinizsi vár (Veszprém megye)[szerkesztés]

A Balaton-felvidék kisebb-nagyobb lankái között található középkori várról az első emlékek a 15. század közepéről maradtak fenn, amikor a Vezsenyi család birtokaként tartották számon. 1472-ben adományozta Hunyadi Mátyás a hadjárataiban tanúsított vitézségéért Kinizsi Pálnak. Kinizsi felvirágoztatta Vázsonyt, ennek részeként átépítette az itt álló várat, a falu plébániatemplomát valamint Pálos rendi kolostort építtetett a település határában. A Kinizsi-vár egy része és a Szent-Mihály kolostor romjai mai napig fennmaradtak.

A projekt keretén belül megvalósul a vár történeti tereinek rekonstrukciója és a korabeli életet bemutató kiállítási tartalom fejlesztése, bemutatásra kerülnek a várat, vár urát és úrnőjét övező legendák.

A tervezett átalakítás a belső tereket, a tetőteret és az épület főhomlokzatát érinti.

A Nyugati és az Északi Palota épületének, valamint a Belső kaputorony falainak magasításával az egykori épületek földszinti terei rekonstruálásra kerülnek, az emeleti helyiségei építészeti részletekkel és térrekonstrukciós elemekkel visszaidézhetőek. A Belső udvart övező épületszárnyak emeleti helyiségeit a visszaépített árkádíves loggián keresztül lehet megközelíteni. Az épületrekonstrukció központi eleme a rendelkezésre álló kutatási anyagok és információk valamint az eredeti kövek felhasználásával a belső udvarban visszaépített árkádíves loggiasor. A Belső vár egykori udvarát körülvevő épületszárnyak közül ma a Lakótorony, illetve az egykori palotaszárnyaktól északra található Kápolna áll több szint magasan.

A fejlesztés során az épület történelméhez, korábbi funkciójához, lakóihoz kapcsolódó kiállítások jönnek létre, megelevenedik Kinizsi Pál és a vár története.[24]

Ónod, Ónod vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)[szerkesztés]

Sárospatak, Sárospataki vár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)[szerkesztés]

Sopron, Soproni várfal (Győr-Moson-Sopron megye)[szerkesztés]

A projekt keretén belül megvalósul a Fabricius-ház, a Tábornokház valamint a Storno-ház épületeinek összekapcsolása, egy múzeumi egység létrehozása, a Függőkert rehabilitálása és megnyitása, a kerten keresztül az összeköttetés megteremtése a három ház, valamint a Tűztorony között.

A Tábornokház belső udvarának, kert felőli szárnyának, valamint csigalépcsőjének és lakótornyának, valamint a Fabricius-ház lovagtermének kortárs módon történő megújítására is sor kerül, valamint megújulnak a meglévő kiállítóterek, és új kiállítótereket hoznak létre. A Várfalsétány, valamint a Romkert turisztikai fejlesztése, továbbá a Romkert melletti várfalszakasz felújítása is központi helyen áll.[25]

Sümeg, Sümegi vár (Veszprém megye)[szerkesztés]

Építészeti szempontból és a hosszú távú fejleszthetőséget is figyelembe véve a vár keleti szárnyában található épületek tömegrekonstrukciója (kaszárnya, várnagyi ház, középkori konyha, Csabi-torony) valamint az ÉK-i gyilokjárók építése valósul meg. A kaszárnya, várnagyi ház, középkori konyha egységes kialakítása visszaadja az elő vár környezetét; a Csabi-torony biztosítja az átjárást az északkeleti gyilokjáró két szárnya és a kiállítóterek között. A gyilokjárók kiépítése a keleti oldal felől kiegyenlíti az új fejlesztések épülettömegének átvezetését a vár magjától a Rendeki-toronyig, így a jelenleginél egységesebb, a történelmi hitelességhez közelálló épülettömb jön létre.[26]

Szigetvár, Szigetvári vár (Baranya megye)[szerkesztés]

A vár közepén lévő, ún. Kastély épületben alapvető cél a kiállítási terület megnövelése. A legjelentősebb fejlesztés a Kazamatasor területén történik. Bemutatásra kerülnek az egykori Zrínyi belsővár bástyájának maradványai. A projekt része a vár területének kertészeti rendezése is.[27]

Szögliget, Szádvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)[szerkesztés]

Magyarország északkeleti szögletében, a Bódva folyó völgyét szegélyező Aggteleki Nemzeti Park területén emelkedik a 460 méter magas Várhegy, amelyet a hatalmas kiterjedésű Szádvár középkori erődítményének romjai koronáznak.

Szádvár megépítésének időpontja nem ismert, a szabálytalan alaprajzával a hegytető platóját követő vár első említése V. István 1268-ban kelt okleveléből származik. Szádvár legutóbbi régészeti feltárásán előkerült Árpád-kori kerámiák arra mutatnak, hogy a Várhegyen (is) állt erősség a 13. században. Az Óvár tetőn lévő, mindmáig ismeretlen korú erődítmény lehetett a korai Szádvár elővára, melyről a takarásban lévő déli irányú völgyet figyelhették.

A projekt keretében a romok minél teljesebb állagmegóvása tervezett. Feltárásra kerül az Alsó várudvar és állagmegóvási munkákat hajtanak végre.

Az Alsó várból pihenő területekkel sűrűn kísért lépcsőn jutunk majd fel a Felső várba.[28]

Várgesztes, Várgesztes-vár (Komárom-Esztergom megye)[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Honlapok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. GINOP 7.1.1 – 2015 Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása | Széchenyi 2020 (magyar nyelven). www.palyazat.gov.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 8.)
  2. Bajna, Sándor–Metternich-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  3. Dég, Festetics-kastély. [2020. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  4. Fehérvárcsurgó, Károlyi-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Fertőd, Esterházy-kastély. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  6. Füzérradvány, Károlyi-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  7. Keszthely, Festetics-kastély. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  8. Komlódtótfalu, Becsky–Kossuth-kúria. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  9. Nádasdladány, Nádasdy-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  10. Nagycenk, Széchenyi-kastély. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  11. Oroszlány-Majkpuszta, Esterházy-kastély és kamalduli remeteség. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  12. Sümeg, Püspöki Palota. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  13. Szabadkígyós, Wenckheim-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  14. Szécsény, Forgách–Lipthay-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 27.)
  15. Szécsény-Benczúrfalva, Benczúr-kúria. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  16. Tata, Esterházy-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  17. Tiszadob, Andrássy-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  18. Várpalota, Zichy-kastély. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  19. Eger-vár. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  20. Füzér-vár. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  21. Kisvárda-vár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  22. Miskolc, Diósgyőri vár. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  23. Sajtóközlemény, Mosonmagyaróvár-vár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  24. Nagyvázsony, Kinizsi vár. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  25. Sopron-várfal és múzumnegyed. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  26. Sümeg - vár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  27. Szigetvár - vár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  28. Szögliget, Szádvár. (Hozzáférés: 2020. január 15.)

Források[szerkesztés]