Svájci Testvérek
A Svájci Testvérek (német: Schweizer Brüder), illetve svájci anabaptisták (Schweizer Täufer) a német nyelvű anabaptisták legrégebbi és legbefolyásosabb közössége,[1] amely a 16. századtól terjedt Svájcban és a környező országokban. A mai Svájci Mennonita Konferencia tőlük származtatható.
A mozgalom 1525 januárjában Zürich mai külvárosából indult. Innen terjedt tovább rövid időn belül Svájc környező német nyelvű városaira (St. Gall, Appenzell, Aargau, Grisons, Bern, Bázel), majd tovább a svájci határokon túl, Tirolba, Dél-Németországba, Elzászba és Németország más régióiba.
Schleitheimi hitvallás[szerkesztés]
1527-ben Michael Sattler írta a Schleitheimi hitvallást, az első anabaptista hittételeket.[2] Ez hét cikkelyt tartalmazott, amelyet a legtöbb Svájci Testvér elfogadott:
- A hívő keresztsége
- Egyházi fegyelem
- Úrvacsora
- Elszakadás a világtól és a gonosztól
- A lelkészek kiválasztása és szerepe
- Erőszakmentesség
- Az eskütétel tilalma
Történet[szerkesztés]
1525-ben Felix Manz, Conrad Grebel, George Blaurock és más radikális reformerek elváltak Ulrich Zwingli közösségétől és új csoportot alapítottak, mert úgy érezték, a reformok nem haladnak elég gyorsan.[3] Elutasították a csecsemőkeresztséget és az „igaz kereszténységet” hirdették. A mozgalom széles körű terjedésével párhuzamosan a Svájci Testvérek vagy a svájci anabaptisták elnevezést kezdték rájuk használni.
Conrad Grebel 1526-ban pestisben hunyt el.[4] Felix Manzot 1527-ben Zürich mellett vízbe fullasztással kivégezték.[5] George Blaurockot 1529-ben máglyán égették meg.[6] Michael Sattlert, akinek a legnagyobb szerepe volt a Schleitheim-hitvallomás kidolgozásában, 1527-ben tartóztatták le a feleségével és több más anabaptistával együtt. Elítélték és a kivégzése előtt eretnekként kivágták a nyelvét és húsdarabokat téptek ki a testéből.[7] A feleségét vízbe fullasztással ölték meg. A korábbi papot, Balthasar Hubmaiert 1528-ban Bécsben megégették,[8] a feleségét pedig a Dunába fojtották. Ludwig Hätzert 1529-ben karddal lefejezték.[8]
A „testvérek” üldözése folytatódott tovább. 1585-ben a berni zsinat olyan határozatot adott ki, amely után az anabaptistákat pl. többnyire végzetes gályarabsággal büntették.[9] Az ún. Hutterita Krónika számos más „testvér” vértanúhalálának történetét írja le.[10]
Az üldöztetés miatt sok anabaptista emigrált Svájcból. Ahogy a mozgalom átterjedt a környező országokba, az anabaptizmus különböző ágaivá fejlődött. Jakob Hutter a Schleitheim-hitvallomás alapján 1527-től létrehozta a róla elnevezett hutterita kolóniákat. A szomszédos Franciaországban, Pfalzban, Hollandiában számos mennonita is svájci származású volt. Mások az amishok közé olvadtak be, akik elszakadtak a mennonitáktól.
Ma a svájci testvérek kifejezést többnyire csak a nem amish vallású európai mennonitákra használják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Swiss Brethren – GAMEO. gameo.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
- ↑ Smith's Story of the Mennonites, rev. & expanded, Newton, KA: Faith and Life Press (1981). ISBN 0-87303-069-9
- ↑ William R. Estep, The Anabaptist Story (1996), pp. 37-43.
- ↑ Smith, C. Henry; Krahn, Cornelius (1981). Smith's Story of the Mennonites. Newton, KA : Faith and Life Press. ISBN 0-87303-069-9.
- ↑ Neff, Christian; Bender, Harold S (1957). "Manz, Felix (kb. 1498–1527)" . In Roth, John D. (szerk.). Global Anabaptist Mennonite Encyclopedia Online
- ↑ Christian, Neff (1953). "Blaurock, Georg (kb. 1492–1529)" . In Roth, John D. (szerk.). Global Anabaptist Mennonite Encyclopedia Online
- ↑ Hutterite Large Chronicle, idézi William Roscoe Estep, The Anabaptist Story , 3. kiadás (Grand Rapids, Michigan: Wm. B. Eerdmans, 1960, 57. o.
- ↑ a b Karl Heussi: Az egyháztört., 336-337. o.
- ↑ Horst Penner: Weltweite Bruderschaft. Ein mennonitisches Geschichtsbuch. 4. Auflage überarbeitet von Horst Gerlach und Horst Quiring. Mennonitischer Geschichtsverein, Weierhof 1984, ISBN 3-921881-04-8.
- ↑ Hutterite Chronicles – GAMEO. gameo.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 27.)
Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]