Suttogások és sikolyok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Suttogások és sikolyok
(Viskningar och rop)
1972-es svéd film

Karin szerepében Ingrid Thulin
Karin szerepében Ingrid Thulin
RendezőIngmar Bergman
ProducerLars-Owe Carlberg
Műfajfilmdráma
ForgatókönyvíróIngmar Bergman
FőszerepbenIngrid Thulin
Harriet Andersson
Liv Ullmann
ZenePierre Fournier
OperatőrSven Nykvist
VágóSiv Lundgren
JelmeztervezőMarik Vos-Lundh
Gyártás
GyártóSF Studios
Ország Svédország
Nyelvsvéd
Játékidő106 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató1972
Eredeti magyar adóM1
M2
M5
Duna TV
Díj(ak)Oscar-díj a legjobb operatőrnek (1973)
KorhatárTizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott Tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Suttogások és sikolyok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Suttogások és sikolyok (Viskningar och rop) 1972-ben bemutatott Oscar-díjas svéd filmdráma Ingmar Bergman rendezésében.

"Évek óta látok magam előtt egy tágas szobát, hajnali négy óra van, kicsit beszűrődik a pirkadat fénye. A falak bordós-pirosak, és három asszony ül a szobában. Az egyik a tűzzel foglalatoskodik, a másik köt, a harmadik könyvet olvas" – mondta operatőrének, Sven Nykvistnek Ingmar Bergman, akinek egyik legfontosabb és legvitatottabb filmje bontakozott ki később ebből a képből.

Történet[szerkesztés]

Az 1900-as évek elején három nővér él egy kastélyban, aminek minden szobája vörös: vörösek a falak és a bútorok is. Agnes súlyos beteg, haldoklik. Két nővére, Maria és Karin felügyel rá, valamint házvezetőnőjük, Anna. Agnes utolsó pár napját dolgozza fel a film. Bemutatja, hogyan gyötrődik a rák kínjaitól. A két nővér férje távol van, nincs közöttük szeretet, csak a kötelesség tartja őket a házban. Időnként kihívják Agnes orvosát, akivel Mariának viszonya van. David, az orvos hidegen bánik a nővel. Hosszú évek óta vannak szexuális kapcsolatban egymással, de az orvos már ráunt Mariára, aki pedig magányos, és kielégítetlenségét ezzel a viszonnyal csillapítja. Maria még képes a szeretetre, amit időnként féltő gondoskodással kimutat beteg nővére felé, valamint Karinnal is megpróbál normális kapcsolatba lépni. Karin elutasítja Maria közeledését. Anna, a házvezetőnő az, aki szívből gondoskodik a haldokló Agnesről. Teste melegével próbálja az asszony fájdalmait csillapítani, vigaszt nyújt. Egy nap megérkezik Karin férje. A vacsora után ágyába hívja feleségét, aki a menekülés útjaként azt választja, hogy egy üvegcserepet felnyom a vaginájába. Másnap a férj elutazik. A két nővér az utolsó éjszakán egymásra talál, simogatják és ölelik egymást, átbeszélik minden felgyülemlett feszültségüket. Agnes borzalmas kínok között meghal, de másnapra feltámad. Egyenként behívja nővéreit a szobájába, de a két nő riadtan és borzadva kimenekül. Anna az egyetlen a házban, aki megőrzi nyugalmát és a „halott” asszony segítségére siet. A következő nap eltemetik Agnest. Megérkezik a két férj, és elbocsátják Annát. Karin közeledését elutasítja Maria. A két nővér ismét elhidegül egymástól. Mindenki elhagyja a kastélyt.

Szereplők[szerkesztés]

Jelentősebb díjak[szerkesztés]

Oscar-díj (1973)
  • díj: legjobb operatőr
  • jelölés: legjobb film
  • jelölés: legjobb rendező
  • jelölés: legjobb forgatókönyv
  • jelölés: legjobb kosztüm
Cannes-i fesztivál (1973)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Suttogások és sikolyok (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. június 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]