Ugrás a tartalomhoz

Stupari (Mrkonjić Grad)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stupari
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községMrkonjić Grad
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség294 fő (2013)[1]
Népsűrűség15,3 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület19,21 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 25′ 34″, k. h. 17° 03′ 54″44.426100°N 17.065000°EKoordináták: é. sz. 44° 25′ 34″, k. h. 17° 03′ 54″44.426100°N 17.065000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Stupari témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Stupari (szerbül: Ступари) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 38, közúton 62 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 3 km-re északnyugatra, 704 méteres tengerszint feletti magasságban található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 431 293
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 3 1
Összesen 435 294

Története

[szerkesztés]

A Busija településrész terűletén máig fennmaradt késő középkori sírkövek a település középkori életéről tanúskodnak.[4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegységeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.[5]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Istupari néven Bara község része volt.[6] 1910-ben a településen 27 házat 176 szerb, és 5 muszlim lakost számláltak.[7]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 435-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek (VRS) ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. Ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Busija – középkori temető maradványai. A nekropolisz rossz állapotban van. Magas növényzettel van benőve, mohával és zuzmóval borított, részben gyökérrendszerrel borított stećakokkal. A helyszín Stupari faluban, Jovandići és Šormezi falucskák között, a Busija-dombon található, amely mintegy 360 méterrel északra fekszik a Novakovac-forrástól. [8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  3. a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 12.)
  5. Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
  8. Busija. stecakmap.info . (Hozzáférés: 2024. július 12.)

További információk

[szerkesztés]