Dabrac
| Dabrac | |
 | |
| Az Orbász (Vrbas) nagy kanyarja Dabracnál | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 69 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 6,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,93 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 29′ 18″, k. h. 17° 09′ 16″44.488300°N 17.154400°EKoordináták: é. sz. 44° 29′ 18″, k. h. 17° 09′ 16″44.488300°N 17.154400°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dabrac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dabrac (szerbül: Дабрац) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 42 km-re délre, községközpontjától légvonalban 10 km-re, közúton 15 km-re északkeletre, az Orbász (Vrbas) bal partján, 425 méter magasságban található. A Zmijanje fennsíkon, a Manjača-hegység lábánál és az Orbász folyó szurdoka fölött fekszik. Határának szélén folyik a Crna rijeka. A falu területén találhatók Savanović Vrelo és Subunar forrásai. A falu közvetlenül a Jajce-Banja Luka út (E661, M-16) mellett található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 175 | 68 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 175 | 69 |
Története
[szerkesztés]
A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Az itt álló Bočac várát először 1434-ben említik Zsigmond magyar király oklevelében, majd 1507-ig a Jajcai Bánság része volt. Bočac polgárai 1516. május 21. előtt kiváltságokat kaptak a királytól. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az itt élő lakosságot vlachnak nevezték, mely abban a korban az állattenyésztő szerbek hagyományos elnevezése volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.[4] Később a Jajcai náhije része volt, amelyet először az 1562-es összeírás említ. A várak 1833-as összeírásában Bočac vára már elhagyottként szerepel.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bočac község része volt.[5] 1910-ben Surjan-Bočac község részeként 42 házat, 190 ortodox szerb és 4 katolikus lakost számláltak itt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Surjan-Bočac község része volt.[7] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek. A második világháborúban a Jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg öt tagja és 74 civil halt meg itt, akiknek emléktáblát állítottak a faluban. A helyiek egy része a jugoszláv hadsereg egységeiben harcolt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 175-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A Déli Mozdulat hadművelet során lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A faluért vívott harcokban Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének (VRS) nyolc katonája vesztette életét, akiknek emlékművet állítottak a faluban. Két civil is meghalt, egy civil pedig eltűnt. A Horvát Köztársaság hadserege (HV) 1995 őszén felgyújtotta a falut.[8] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került. A lakosság főként mezőgazdasággal, leginkább szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik. Dabracban van benzinkút és motel (2014).
Az osztrák-magyar uralom idején az Orbász folyó völgyén keresztül utat építettek, amely Mrkonjić Gradból (akkor Varcar Vakuf) vezetett Banja Lukába. Az utat 1976-ban a Bočac HPP viziérőmű építése miatt áthelyezték. A falut 1974-ben villamosították. A helyieket kutakból és az Orbászból látják el vízzel.[8]
Oktatás
[szerkesztés]A négy évfolyamos iskola 1960-tól 1978-ig megszakításokkal működött. Ma a legközelebbi iskola Bjelajce községben található (2018).
.jpg)
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Pantaleimon tiszteletére szentelt ortodox temploma
- Bočac középkori várát a török is használta. A vár az Orbász bal partján, a Bocači-szurdok végénél, magasan a folyó nagy kanyarja fölött egy nehezen megközelíthető sziklára épült. A vár viszonylag jó állapotban maradt fenn. Építésének korai időszakában négy tornya volt, egy kaputorony és három saroktorony. Jó állapotban maradt fenn a kaputorony, mely kívülről kerekített, belül szögletes volt. A védőfalak helyenként 5-6 méter magasan állnak.[9] A vár területe körülbelül 2500 m2 területet ölel fel. A későbbi átépítések során a vár alaprajza változatlan maradt. Érzékelhető a védett műemlék hosszú távú karbantartásának hiánya. Különösen az Orbász menti út építésekor, a 19. század végén pusztult sokat. 1977-ben régészeti feltárás zajlott a várban (Ivo Bojanovski), majd a Bočac Vízierőmű építési projektjének részeként részben restaurálták. Az épületegyüttest – Bočac óvárát – Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították. A várat 1494-ben említik először, amikor a Jajcai Bánsághoz tartozott.
- A falu másik vára a Gradina nevű magaslaton, a Savanovići településrészen, a Crna rijekának az Orbászba való torkolása felett található. Falai, melyek valószínűleg egy őrtoronyhoz tartoztak, csak részben állnak.[9] A középkori őrtorony az Orbász feletti átkelőhelyet őrizte.
- Területén található a „Bočac” vízierőmű, amely 1981 óta működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.
- ↑ a b Енциклопедија Републике Српске. 3, Д-Ж. Бања Лука: Академија наука и умјетности Републике Српске, 24. o. (2020). ISBN 978-99976-42-37-0
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Дабрац című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
