Ugrás a tartalomhoz

Steinfeld (Ausztria)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Steinfeld
A raggnitzi kastély
A raggnitzi kastély
Steinfeld címere
Steinfeld címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásSpittal an der Drau-i járás
Irányítószám9754
Körzethívószám0 47 17
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség2051 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság617 m
Terület81,33 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 45′ 28″, k. h. 13° 15′ 00″46.757778°N 13.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 45′ 28″, k. h. 13° 15′ 00″46.757778°N 13.250000°E
Steinfeld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Steinfeld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Steinfeld osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 2055 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Steinfeld a Spittali járásban
Neustein kastélya
Szt. György-freskó Gerlamoos templomában

Steinfeld Karintia nyugati részén fekszik, a felső Dráva-völgyben, a Kreuzeck-csoport hegységtömbjének tövében. Az önkormányzat 12 falut és egyéb települést fog össze: Althaus (3 lakos), Fellbach (81), Fellberg (9), Flattachberg (24), Gajach (92), Gerlamoos (158), Mitterberg (30), Oberallach (57), Radlach (186), Raggnitz (4), Rottenstein (74), Steinfeld (1310).

A környező települések: északra Reißeck, keletre Sachsenburg és Kleblach-Lind, délre Weißensee, nyugatra Greifenburg.

Története

[szerkesztés]

Steinfeldet és Radlach templomát már 1267/68-ban megemlítik egy hercegi oklevélben. A dokumentum felsorolja a nagyobb vagyontárgyakat, melyből kiderül, hogy a mezőgazdaság viszonylag fejletlen volt és a szerencsésebb fekvésű Greifenburghoz és Sachsenburghoz képest a kereskedelem sem járult hozzá a helybeliek boldogulásához. A 15. századtól felfutott a bányászat, eleinte aranymosás, arany- és ezüstbányászat formájában, később pedig átálltak a vasércre. A bányaipar hozta gazdagság tette lehetővé a település jellegzetes, középkor végén felhúzott házainak felépítését (Singerhof, Neustein-kastély, a Porcia-kúria a főutcán). Az 1600-as évektől a bányászat válságba került és Steinfeld fokozatosan ismét faluvá sorvadt. A bányászat véglegesen az első világháború után állt le.

A Dráva-vasút megépítése a 19. század végén lehetővé tette a nyereséges fafeldolgozást és Steinfeld gazdasága ismét fellendült. A helyi bútorgyár 1932 és 1986 között 270 dolgozót foglalkoztatott. A 20. században megindult a turistaforgalom is.

Steinfeld önkormányzata 1850-ben alakult meg. Területe azóta - egy 1973-as kisebb határváltoztatást kivéve Greifenburg javára - nem változott. Steinfeld már 1680-ban vásárjogot és mezővárosi (Markt) státuszt szerzett, amelyet az 1930-as felülvizsgálat megerősített.

Lakosság

[szerkesztés]

A steinfeldi önkormányzat területén 2016 januárjában 2055 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 2291 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,6%-a volt osztrák, 2,6% török állampolgár. 88,3%-uk katolikusnak, 4,5% evangélikusnak, 3,9% muszlimnak, 2,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Gerlamoos temploma a 15. század végén, 16. század elején alkotó Thomas von Villach freskóival
  • a steinfeldi Keresztelő Szt. János-plébániatemplom
  • a radlachi Szt. Márton-templom
  • a gerlamoosi szurdok és vízesés
  • Neustein reneszánsz kastélya
  • Rottenstein várának romjai
  • a raggnitzi kastély

Híres steinfeldiek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Steinfeld (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.