Krems in Kärnten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krems in Kärnten
Sankt Nikolai temploma
Sankt Nikolai temploma
Krems in Kärnten címere
Krems in Kärnten címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Spittal an der Drau-i járás
Irányítószám 9861, 9862
Körzethívószám 0 47 35
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 1716 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság807 m
Terület207,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krems in Kärnten (Ausztria)
Krems in Kärnten
Krems in Kärnten
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 55′ 21″, k. h. 13° 34′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 21″, k. h. 13° 34′ 03″
Krems in Kärnten weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krems in Kärnten témájú médiaállományokat.

Krems in Kärnten osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1716 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Krems in Kärnten a Spittali járásban
A Konstantin-kohó

Krems Karintia északi részén fekszik, közvetlenül határos Stájerországgal és Salzburg tartománnyal is. 207 km2-ével a negyedik legnagyobb területű karintiai önkormányzat; kiterjed a Katsch- és Lieser-völgyekre, valamint hozzá tartozik a Nockberge bioszférapark egy része. Az önkormányzat 7 katasztrális községben[1] 33 falut és településrészt fog össze, amelyek lakossága 335 (Eisentratten) és 0 (Winkl) között változik.[2]

A környező települések: délre Bad Kleinkirchheim, Radenthein, Millstatt am See, délnyugatra Seeboden am Millstätter See, nyugatra Gmünd in Kärnten, északnyugatra Rennweg am Katschberg, északkeletre Thomatal (Salzburg), keletre Stadl-Predlitz (Stájerország).

Története[szerkesztés]

1197-ben említés történik a salzburgi érsek birtokában lévő Rauchenkatsch várról Kremsbrückétől északra, de azt már 1201-ben romba döntötte egy földrengés. Az önkormányzat legrégebbi temploma az 1351-ben már említett Sankt Nikolai-beli Szt. Miklós-templom.

Innerkremsben a 14. század vége óta bányásztak vasércet, ennek bizonyítéka az 1399-ben V. Gregor érsek által kiadott bányászati jog. 1400 körül Eisentrattenben is működött egy vashámor. 1566-ban egy Jakob Türgg nevű polgár már nagyolvasztó kohót is üzemeltetett. A vasipar addig működött, amíg 1883-ban fel nem hagytak az ércbányászattal. Az 1861-ben épült 10 m magas kohó ma ipartörténeti műemlék és szerepel a község címerében.

Kremsbrücke 1872-ben vált önállóvá Gmündtől. Belőle 1902-ben Eisentratten vált ki, amelyet 1958-ban kiegészítettek a megszüntetett Puchreit község egyes részeivel. A mai önkormányzat 1973-ban jött létre Kremsbrücke és Eisentratten egyesítésével.

Lakosság[szerkesztés]

A kremsi önkormányzat területén 2016 januárjában 1716 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 2157 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,7%-a volt osztrák, 1,5% pedig német állampolgár. 68,2%-uk katolikusnak, 28,5% evangélikusnak, 1,8% felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a 19. századi kohó Eisentrattenben
  • Sankt Nikolai temploma
  • az eisentratteni evangélikus templom
  • a Nockberge bioszférapark

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Eisentratten, Kremsbrücke, Leoben, Nöring, Puchreit, Reitern, St. Nikolai
  2. Densdorf (46 lakos), Eisentratten (335), Gamschitz (70), Hammerboden (11), Heitzelsberg (85), Illwitzen (10), Innerkrems (66), Innernöring (67), Kremsbrücke (128), Laggen (43), Leoben (35), Leobengraben (46), Lientsch (67), Neuhammer (3), Oberburgstallberg (27), Oberkremsberg (16), Pirkeggen (38), Pleßnitz (70), Pressingberg (87), Puchreit (71), Purbach (14), Rauchenkatsch (4), Reitern (47), Sankt Nikolai (40), Sonnberg (82), Steinwand (10), Unterburgstallberg (32), Unterkremsberg (36), Unterkremsbrücke (4), Vorderkrems (58), Vordernöring (93), Wetschenbach (26), Winkl (0)

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Krems in Kärnten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.