Trebesing

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Trebesing
Altersberg katolikus temploma
Altersberg katolikus temploma
Trebesing címere
Trebesing címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Spittal an der Drau-i járás
Irányítószám 9852
Körzethívószám 0 47 32
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 1186 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság735 m
Terület73,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trebesing (Ausztria)
Trebesing
Trebesing
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 53′ 11″, k. h. 13° 30′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 11″, k. h. 13° 30′ 37″
Trebesing weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trebesing témájú médiaállományokat.

Trebesing osztrák község Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 1186 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Trebesing a Spittali járásban
A Malenthein-kastély
Eredetileg a rómaiak építette híd a Rachenbach felett

Trebesing Karintia középső részén fekszik, a Lieser (a Dráva mellékfolyója) völgyében; keleten a folyó, nyugaton a Magas-Tauernhez tartozó Reißeck-csoport hegyei határolják. Az önkormányzat 13 falut és egyéb települést fog össze: Aich (123 lakos), Altersberg (139), Großhattenberg (75), Hintereggen (11), Neuschitz (55), Oberallach (62), Pirk (27), Rachenbach (19), Radl (79), Trebesing (175), Trebesing-Bad (71), Zelsach (95), Zlatting (286).

A környező települések: északra Malta, keletre Gmünd in Kärnten, délkeletre Seeboden am Millstätter See, délnyugatra Lendorf és Mühldorf, nyugatra Reißeck.

Története[szerkesztés]

Trebesinget valószínűleg a von Lurn grófok alapították a 10. században, majd tőlük a salzburgi érsekhez került. Első írásos említése 1206-ból való Trebozingen formában. A 16. század közepén kezdődött el az arany, ezüst és vas bányászata. A 19. század elejétől a bányászható vasérc mennyisége fokozatosan csökkenni kezdett, 1930-ban pedig végleg felhagytak a kitermelésével. A helyi gazdaság helyette a 19. században a faiparra, majd a turisták kiszolgálására állt át.

1830-ban megkezdődött a helyi gyógyforrás kiaknázása; emellett a községben három másik, magántulajdonban lévő ásványvízforrás is található. 1900 körül Johann Reinhard Bünker néprajzkutató - aki testvérénél, a trebesingi lelkésznél nyaralt - részletes leírást készített a trebesingi házakról, hegyi kunyhókról és a népi munkaeszközökről.

1850-ben megalakult a községi önkormányzat, amelynek területe azóta alig változott.

Lakosság[szerkesztés]

A trebesingi önkormányzat területén 2016 januárjában 1186 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 1263 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,5%-a volt osztrák állampolgár. 62%-uk evangelikusnak, 32,1% római katolikusnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a trebesingi Szt. Margit katolikus templomot már 1307-ben is említik. A 17. században már romos volt, 1829-ben pedig egy tűzvész tovább pusztította. 1959-ben helyreállították.
  • az evangélikus templom 1842-ben épült.
  • a négyemeletes Mallenthein-kastélyt a 16. században építtette vadászkastélynak a Mallenthein nemzetség (1604-ben tulajdonosa Georg von Mallenthein).
  • egy 18. századi rézolvasztó kohó maradványai.
  • a Trebesingből Gmünd felé, a Lieser mentén vezető valamikori római út három kőhídja.
  • Altersberg katolikus temploma
  • Altersberg evangélikus temploma

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Trebesing című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.