Python 5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Spyder–SR szócikkből átirányítva)
Python 5
Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir
Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir

Funkció kis hatótávolságú légiharc-rakéta
Gyártó RAFAEL Armament Development Authority
Szolgálatba állítás 2005

Hordozó repülőgépek F–16 Fighting Falcon, F–15 Eagle
Irányítás Képalkotó infravörös önirányítás
Robbanótöltet 11 kg repesz-romboló
Kormányzás Aerodinamikai
Méret- és tömegadatok
Hossz 3,096 m
Szárnyfesztáv 0,64 m
Törzsátmérő 0,16 m
Indulótömeg 103,6 kg
Repülési jellemzők
Max. sebesség 4 Mach
Hatótávolság 20 km felett
Háromnézeti rajz
A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája
A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája

A Python 5 infravörös önirányítású, kis hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet a Python 4 továbbfejlesztésével hoztak létre Izraelben, az 1990-es évek végén. Jelenleg ez a legkorszerűbb izraeli légi közelharc-rakéta. A rakéta képes az indító repülőgép mögött repülő célok megsemmisítésére is. A rakéta fellhasználásával kis hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumot is létrehoztak, ez a Spyder–SR.

A rakéta infravörös érzékelője, elődeivel ellentétben nem csak a cél infravörös sugárzásának irányát érzékeli, hanem – egy kamerához hasonlóan – részletes képet alkot róla. Ez nehezíti az ellentevékenységet (infracsapdákkal nem, vagy csak nehezen lehet ellene védekezni), és lehetővé teszi az indítás utáni célbefogást (LOAL – Lock On After Launch). Ilyenkor az indítás pillanatában a rakéta érzékelője nem látja közvetlenül a célt, arra csak a repülés közben áll rá. Ez lehetséges távoli célok elleni indításnál (a rakéta hatótávolsága nagyobb, mint a többi infravörös rakétáé), mert a cél túl távol van az indítás pillanatában, és lehetséges az indító repülőgép mellett, vagy mögött található ellenséges repülőeszközök elleni alkalmazásnál. A rakéta, a cél képét látva, nem a legmelegebb részt célozza meg (mint a hagyományos infravörös irányítórendszerek), hanem a repülőeszköz legsebezhetőbb pontját (például repülőgépek esetén nem a hajtómű forró kiömlőnyílását a törzs végén, hanem a törzs és a szárny csatlakozását vagy a pilótakabint).

Az érzékelő képét a fedélzeti számítógép dolgozza fel, melynek számítási teljesítménye nagyobb, mint amivel egy korai gyártású F–16 összes számítógépe együttesen rendelkezik, az előd Python 4 számításai teljesítményének mintegy százszorosa.

Első légi győzelmét 2006. augusztus 7-én érte el a rakéta, ekkor egy izraeli F–16 lőtt le vele a Hezbollah egy iráni pilóta nélküli repülőgépét.[1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Python 5 – Az Israeli-Weapons.com cikke
  • Python 5 – A gyártó Rafael oldalán

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Python 5 Gets First Kill by James Dunnigan



Levegő-föld rakéták | Légiharc-rakéták | Páncéltörő rakéták | Légvédelmi rakéták | Ballisztikus rakéták | Robotrepülőgépek | Légibombák
Egyesült Államok AIM–4 Falcon | AIM–7 Sparrow | AIM–9 Sidewinder | AIM–54 Phoenix | AIM–120 AMRAAM
szovjet K–5 | R–3SZ | R–4 | R–8 | R–23 | R–24 | R–27 | R–33 | R–40 | R–60 | R–73 | R–77 | R–98
NATO-kódnevek AA–1 | AA–2 | AA–3 | AA–4 | AA–5 | AA–6 | AA–7 | AA–8 | AA–9 | AA–10 | AA–11 | AA–12 | AA–X–13
Egyesült Királyság Fireflash | Firestreak | Red Top | Sky Flash | AIM–132 ASRAAM EU IRIS–T | MDBA Meteor francia R530 | R550 Magic | Mica náci X–4 olasz Aspide
kína PL–1 | PL–2 | PL–3 | PL–5 | PL–6 | PL–7 | PL–8 | PL–9 | PL–10 | PL–11 | PL–12 | SD–10 | TY–90 Tajvan Tien Chien I | Tien Chien II japán AAM–3 | AAM–4 | AAM–5
izraeli Shafrir | Shafrir 2 | Python 3 | Python 4 | Python 5 | Derby indiai Astra Dél-Afrika V–3B Kukri | R–Darter | A–Darter brazil MAA–1 Piranha