Python 5
| Python 5 | |
 | |
| Python 5 rakéta, a háttérben egy Shafrir | |
| Funkció | kis hatótávolságú légiharc-rakéta |
| Gyártó | RAFAEL Advanced Defense Systems |
| Szolgálatba állítás | 2005 |
| Hordozó repülőgépek | F–16 Fighting Falcon, F–15 Eagle |
| Irányítás | Képalkotó infravörös önirányítás |
| Robbanótöltet | 11 kg repesz-romboló |
| Kormányzás | Aerodinamikai |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 3,096 m |
| Szárnyfesztáv | 0,64 m |
| Törzsátmérő | 0,16 m |
| Indulótömeg | 103,6 kg |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 4 Mach |
| Hatótávolság | 20 km felett |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| A két Shafrir és a három Python rakéta összehasonlító ábrája | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Python 5 témájú médiaállományokat. | |
A Python 5 infravörös önirányítású, kis hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet a Python 4 továbbfejlesztésével hoztak létre Izraelben, az 1990-es évek végén. Jelenleg ez a legkorszerűbb izraeli légi közelharc-rakéta. A rakéta képes az indító repülőgép mögött repülő célok megsemmisítésére is. A rakéta felhasználásával kis hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumot is létrehoztak, ez a SPYDER.
A rakéta infravörös érzékelője, elődeivel ellentétben nem csak a cél infravörös sugárzásának irányát érzékeli, hanem – egy kamerához hasonlóan – részletes képet alkot róla. Ez nehezíti az ellentevékenységet (infracsapdákkal nem, vagy csak nehezen lehet ellene védekezni), és lehetővé teszi az indítás utáni célbefogást (LOAL – Lock On After Launch). Ilyenkor az indítás pillanatában a rakéta érzékelője nem látja közvetlenül a célt, arra csak a repülés közben áll rá. Ez lehetséges távoli célok elleni indításnál (a rakéta hatótávolsága nagyobb, mint a többi infravörös rakétáé), mert a cél túl távol van az indítás pillanatában, és lehetséges az indító repülőgép mellett, vagy mögött található ellenséges repülőeszközök elleni alkalmazásnál. A rakéta, a cél képét látva, nem a legmelegebb részt célozza meg (mint a hagyományos infravörös irányítórendszerek), hanem a repülőeszköz legsebezhetőbb pontját (például repülőgépek esetén nem a hajtómű forró kiömlőnyílását a törzs végén, hanem a törzs és a szárny csatlakozását vagy a pilótakabint).
Az érzékelő képét a fedélzeti számítógép dolgozza fel, melynek számítási teljesítménye nagyobb, mint amivel egy korai gyártású F–16 összes számítógépe együttesen rendelkezik, az előd Python 4 számításai teljesítményének mintegy százszorosa.
Első légi győzelmét 2006. augusztus 7-én érte el a rakéta, ekkor egy izraeli F–16 lőtt le vele a Hezbollah egy iráni pilóta nélküli repülőgépét.[1]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Python 5 Gets First Kill Archiválva 2006. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben by James Dunnigan
| Európa |  IRIS–T · Meteor ·  Fireflash · Firestreak · Red Top · Sky Flash · AIM–132 ASRAAM  R530 · R550 Magic · MICA  44M Lidérc  X–4  Selenia Aspide |
|---|---|
| Ázsia |  (NATO-kódnevek) K–5 (AA–1) · R–3SZ (AA–2) · R–4 (AA–5) · R–8 (AA–3) · R–23 (AA–7) · R–24 · R–27 (AA–10) · R–33 (AA–9 · R–37 (AA–13) · R–40 (AA–6) · R–60 (AA–8) · R–73 (AA–11) · R–77 (AA–12) · R–98  PL–1 · PL–2 · PL–3 · PL–5 · PL–6 · PL–7 · PL–8 · PL–9 · PL–10 · PL–11 · PL–12 · SD–10 · TY–90  Tien Chien I · Tien Chien II  AAM–1 · AAM–2 · AAM–3 · AAM–4 · AAM–5  Shafrir · Shafrir 2 · Python 3 · Python 4 · Python 5 · Rafael Derby  Astra |
| Észak-Amerika | |
| Dél-Amerika | |
| Afrika | |
