Spiridion Brusina
| Spiridion Brusina | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1845. december 11. Zára |
| Elhunyt | 1908. május 21. (62 évesen) Zágráb |
| Sírhely | Mirogoj temető |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | horvát |
| Állampolgárság | Magyar Királyság (Horvát–Szlavónország) |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Bécsi Egyetem (1867) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | zoológia |
| Kutatási terület | malakológia, tengerbiológia, őslénytan |
| Munkahelyek | |
| Királyi I. Ferenc József Egyetem, Zágráb | ny. r. egyetemi tanár (1878–1901) |
| Más munkahelyek | Nemzeti Múzeum, Zágráb (1870–1901) |
| Akadémiai tagság | Délszláv Tudományos és Művészeti Akadémia: levelező tag (1870), rendes tag (1874) MTA: levelező tag (1891) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Spiridion Brusina témájú médiaállományokat. | |
Spiridion Brusina (Zára, 1845. december 11. – Zágráb, 1908. május 21.) horvát zoológus, malakológus, paleontológus, tengerbiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Életútja és munkássága[szerkesztés]
1865-től 1867-ig a Bécsi Egyetem természetrajz szakán tanult. 1870-ben a zágrábi Nemzeti Múzeum állattárában kapott tisztviselői állást, majd 1876 és 1901 között a gyűjtemény vezetője volt. Ezzel párhuzamosan 1878-tól 1901-ig a zágrábi Királyi I. Ferenc József Egyetemen a zoológia első nyilvános rendes tanára volt.
Zoológiai munkássága elsősorban az Adriai-tenger és Dalmácia puhatestű-faunájának vizsgálatára terjedt ki. A Kárpát-medencei, főként horvátországi és szlavóniai pliocén kori fosszilis puhatestűekre vonatkozó kutatásai, tengerbiológiai és madártani tanulmányai szintén jelentősek. Az 1860-as évektől a darwini evolúcióelmélet egyik fő népszerűsítője volt. A Glasnik Hrvatskoga narovoslovnoga društva című folyóirat szerkesztője volt.
Tudományos eredményei elismeréseként 1870-ben a Délszláv Tudományos és Művészeti Akadémia levelező, 1874-ben rendes tagjává választották, emellett 1891-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is lett. 1885-től a Horvát Természettudományi Társulat alapító elnöke volt.
Főbb művei[szerkesztés]
- Contribuzione della fauna dei molluschi dalmati. Vienna: Società zoologico-botanica. 1866.
- Prinesci malakologiji Jadranskoj izvadjeni iz rukopisa. Zagreb: Albrecht. 1870.
- Die Fauna der Congerienschichten von Agram in Kroatien. Wien: Hölder. 1884.
- Die Neritodonta Dalmatiens und Slavoniens, nebst allerlei malakologischen Bemerkungen. Frankfurt am main: Kumpf & Reis. 1884.
- Motriocem ptičjega svijeta: Naputak i popis domaćih ptica. Zagreb: Naklada družtva. 1890.
- Fauna fossile terziaria di Markusevec in Croazia: Con un elenco delle dreissensidae della Dalmazia Croazia e Slavonia. Zagreb: Naklada družtva. 1892.
- Gragja za neogensku malakološku faunu Dalmacije, Hrvatske i Slavonije uz neke vrste iz Bosne, Hercegovine i Srbije. Zagreb: Tisak dioničke tiskare. 1897.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 616. o. ISBN 963-05-6928-0
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 186–187. o.
