Simon Mayr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon Mayr
Életrajzi adatok
Született1763. június 14.[1][2][3][4][5]
Mendorf[6][7]
Elhunyt1845. december 2. (82 évesen)[1][2][3][4][5]
Bergamo[8][7]
SírhelySanta Maria Maggiore
Iskoláiingolstadti egyetem
Pályafutás
Műfajok
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Simon Mayr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johann (Simon) Mayr (Majer, Mayer, Maier), olaszul Giovanni Simone Mayr vagy Simone Mayr (Mendorf, 1763. június 14. – Bergamo, 1845. december 2.) német zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Orgonista öt gyermeke közül másodikként, Mendorfban született, Altmannstein közelében, az Eichstätt járásban. Bajorországban teológiát tanult az Ingolstadti Egyetemen, 1787-től Olaszországban folytatta tanulmányait. Szoros kapcsolatban állt Adam Weishaupt illuminátussal, miközben Ingolstadtban tanult. A francia felvilágosodás eszméi erősen befolyásolták filozófiáját mint zenészét, aki karrierje vége felé a híres Zibaldone Jegyzetfüzetek szerkesztésében is részt vett.

Röviddel ezután Carlo Lenzitől és később Ferdinando Bertonitól zeneórákat vett. 1802-ben Bergamóba költözött, s a helyi székesegyházban kapellmeisteri kinevezést kapott régi tanára, Lenzi helyére. Haláláig e posztot megtartotta, miközben központi szerepet töltött be a város zenei életében koncertek szervezésével, és Ludwig van Beethoven zenéjének bemutatásával. Gaetano Donizetti zenetanára volt. Élete végén megvakult. Bergamóban halt meg, ott is temették el a Santa Maria Maggiore bazilikában, Donizetti sírja elé.

Mayr műveit, amelyek között csaknem hetven opera is van, ma ritkán tűzik műsorra.

Művei[szerkesztés]

Lásd Simon Mayr és Simon Mayr operák listáját

Felvételek[szerkesztés]

  • Ginevra di Scozia - Elizabeth Vidal (szoprán); Daniela Barcellona (mezzo-szoprán); Antonino Siragusa (tenor); Luca Grassi (bariton); Giuseppina Piunti (szoprán); Marco Lazzara (kontratenor); a Teatro Lirico Giuseppe Verdi di Trieste Színház zenekara; Tiziano Severini (karmester). Címke: Opera Rara ORC23
  • Fedra (Chiaudani, Nelsen, Zagorski, Lee; Schaller) OEHMS Classics 920
  • La Rosa Bianca e la Rosa Rossa (Antonacci, Anselmi, Serraicocca, Canonici, Facini; Briccetti) Fonit Cetra RFCD 2007
  • Verter (Herrmann, Gemmabella, Cicchetti, Salsi, Zarelli; Terracini) Bongiovanni GB 2343-4.
  • Sisara Accademia I Filarmonici di Verona, Simon Mayr Chor, Franz Hauk vezényletével, Guild GmbH
  • Medea in Corinto (Eaglen, Kenny, Ford, Miles; Parry), Opera Rara ORC11 [1993]
  • Konzert mit Schnitte von Werken von Johann Simon Mayr. Wilhelm Schmailzl, Karlskron [1996]
  • Samuele Fono-Schallplattengesellschaft, Laer [1997]
  • Grande messa da requiem Orchestra Stabile di Bergamo, Agora [1997]
  • Stabat Mater No. 3 c-mollban Incontri Europei con la Musica, Bongiovanni [1999]
  • Che Originali! ossia La Musicomania Georgisches Kammerorchester , Guild [1999]
  • C-moll mise Guid [2001]
  • La Passione Kammerorchester Ingolstadt, Céh [2002]
  • Atalia Neue Düsseldorfer Hofmusik Guild [2003]
  • Vespri per il Corpus Domini 1802 Zeneszerzőkamera Milano Classica, Bongiovanni [2004]
  • L'Armonia, Naxos [2006]
  • David in Spelunca Engaddi, Naxos [2008]
  • L'amor coniugale, Naxos, [2008]
  • Tobiae matrimonium Simon Mayr Chor + Ensemble, Naxos [2009]
  • Medea a Corinto Színházban St. Gallen, Oehmsclassic [2010]
  • La Lodoiska Münchner Rundfunkorchester, Oehmsclassic [2011]
  • Amor ingegnoso, Bongiovanni GB 2456-2 [2012]
  • Samuele , Naxos [2012]
  • Demetrio, Re di Siria, Oehmsclassic [2012]
  • Innalzamento al trono del giovane re Gioas. Cantata, Naxos [2012]
  • Il sagrifizio di Jefte, Oratorio, Naxos [2013]
  • Zongoraverseny C-dúrban
  • Ginevra di Scozia, Oehmsclassic [2014]
  • Gran messa di requiem g-mollban , Naxos [2015]

Irodalom[szerkesztés]

Források
  • Heinrich Bauer: Simon Mayr 1763–1845, Meister der italienischen Oper aus der bayerischen Oberpfalz, Bayerische Vereinsbank, München, 1983
  • Franz Hauk: Johann Simon Mayr és Venedig, Katzbichler, München, 1999 ISBN 3-87397-153-4
  • John Stewart Allitt: Giovanni Simone Mayr – Vita, musica, pensiero, Edizioni Villadiseriane, Villa di Serio (BG), 1995
  • Mahan Esfahani: Giovanni Simone Mayr „Ginevra di Scozia” és a klasszikus esztétika a 19. századi olasz opera seriában (bachelordolgozat, Stanford Egyetem), 2005

Film[szerkesztés]

  • Martin Pfeil: Der vergessene Musiker: Johann Simon Mayer (1763–1845) INTV Media Ingolstadt, 1995 (VHS, 30 perc)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Simon Mayr című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 28.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 12.)
  7. ↑ a b Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  8. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Simon_Mayr&oldid=21992828”