I. János kendali gróf
| I. János | |
| Foix(-Grailly) János | |
| Kendal (Candale) grófja | |
| John I/Jean I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1446 – 1485. december 5. | |
| Elődje | betöltetlen |
| Utódja | II. Gaston János |
| Benauges Grófság grófja | |
| Jean I/Joan I | |
| Uralkodási ideje | |
| 1455 után – 1485. december 5. | |
| Elődje | I. Gaston |
| Utódja | II. Gaston János |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Foix-ház (Foix-Grailly-ház) |
| Született | 1410 után |
| Elhunyt | 1485. december 5. (75 évesen) Castelnau-de-Médoc |
| Nyughelye | Castelnau-de-Médoc |
| Édesapja | I. Gaston, Benauges grófja (–1455 után) |
| Édesanyja | Albret Margit, Tartas algrófnője (–1453 körül) |
| Házastársa | De la Pole Margit kendali grófnő (1426–1485) |
| Gyermekei | Feleségétől: 1. Gaston János (1448 körül-1500) 2. János (–1521) 3. Katalin (–1510) 4. Margit (1473–1536) Házasságon kívüli kapcsolataiból: 5. Lukrécia 6. Vilmos 7. Izabella |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. János (1410 után – 1485. december 5.), franciául: Jean de Foix, comte de Candale, angolul: John of Foix, Earl of Kendal, occitánul: Joan de Fois, comte de Candala, kendali (candale-i) gróf. Benauges grófja, Meille algrófja Aragóniában, Castillon algrófja, Buch örökös kapitánya (captal), Grailly ura, Jarretière lovagja. A Foix-Grailly-ház kendali (candale-i) ágának tagja. Candale-i Anna királyné apai nagyapja.
Élete[szerkesztés]
A Foix-Grailly-házból származó I. Gastonnak, Benauges grófjának és Albret Margitnak, Tartas algrófnőjének a fia. A Foix-Grailly-ház kendali (candale-i) ágából származott. Az első Foix grófi ház I. Mátyás grófnak – és felesége, Johanna aragón infánsnő, I. János aragóniai király idősebb lánya jogán aragón trónkövetelőnek – (1363–1398) a gyermektelen halála után 1398-ban a nővérének, Foix Izabellának (Erzsébet; 1361–1428) Archambaud de Graillyvel, Benauges algrófjával (1430/45–1412) történt házassága révén átadta helyét a Grailly-háznak, azaz a második Foix grófi háznak, ezért használják mindkét megjelölést külön-külön, vagy éppen a kettőt kombinálva az új uralkodóház megjelölésére.[1] Az uralkodócsalád már a királyi cím megszerzése előtt is a francia főnemesség[2] tagja volt, viszont birtokaiknak dél-franciaországi, gascogne-i elhelyezkedése miatt az occitán nyelvterülethez is erősen kötődtek,[3] így a családtagok mindenképpen kétnyelvűek lehettek.[4]
A Foix grófságot birtokló Grailly-családból származó I. János, Benauges grófja, Castillon algrófja, Buch ura VI. Henrik angol királynak mint francia királynak a szolgálatába szegődik, és lesz angol alattvalóvá, kap angol feleséget és angol nemességet, és az angol főnemesség tagjai sorába emelkedik. De la Pole Margit kezével, akivel 1440 körül kötöttek házasságot, a Kendal grófi címet nyeri el 1446-ban. A Kendal grófság sohasem létezett, úgy ahogy például a Foix grófság. A Kendal grófja cím földbirtok nélküli üres titulus volt, melyet több alkalommal is felélesztettek, többnyire a királyi családdal kapcsolatban levő vagy azzal kapcsolatba kerülő egyének számára. Margit férjéé volt a harmadik ilyen létrehozása.[5] Közben pártfogója, a de la Pole család feje, Margit nagybátyja, de la Pole Vilmos (1396–1450) a királyi családnak tett szolgálataiért[6] a Suffolk hercege címet kapja 1448-ban, de ellenfelei elérik, hogy államellenes összeesküvés vádjával letartóztassák, és kivégezzék 1450-ben. Sorsa unokahúga családjára is kihat, hiszen sohasem kerül parlamenti megerősítésre az ő grófi címük, és hivatalosan nem foglalhatta el helyét Foix János mint Kendali János az angol parlament felsőházában sem.
1453. július 17-én a Castillon melletti csatában francia fogságba esett.[7] Hét évig Taillebourg várában raboskodott. 1460-ban újra Angliában volt, ahonnan a következő évben a Lancaster-ház trónfosztása után visszatért Franciaországba. VI. Henrik 1461-es angliai trónfosztása után ugyanis IV. Edwárd személyében a York-ház került hatalomra, így Kendali János a „másik” francia király, XI. Lajos (1423–1483) szolgálatába állt, és neki tett hűbéresküt 1462-ben. Ennek következtében végleg elveszti angol alattvalói státuszát és címeit, de ő továbbra is használta a Kendal grófja címet, most már francia helyesírással Candale formában, és továbbörökítette azt utódaira, így fiára, II. Gaston Jánosra, Candale-i Anna apjára, akik a Candale-i ágat képviselték a Foix-Grailly-házon belül.[8] XI. Lajos francia király 1462. május 17-én visszahelyezte azokba a franciaországi birtokokba, melyek apja birtokában is voltak Guyenne-ben és Gascogne-ban, így Benauges grófja, Castillon algrófja, Buch örökös kapitánya (captal) címek mellé megkapta a Doazit bárója címet is. 1477. március 18-án a Bordeaux-i Parlament jegyzékbe vette, és a párizsi számvevőszék (la chambre des comptes à Paris) 1478. május 4-én megerősítette.[7]
Felesége az anglo-normann eredetű családból származó De la Pole Margit. Házasságukból négy gyermek született. Egyik lányuk, Margit II. Lajos saluzzói őrgrófhoz ment feleségül. Margit őrgrófné kísérte el az idősebb fiától, II. Gaston János candale-i gróftól született unokájukat Annát a Franciaországból Magyarországra tartó útján 1502-ben Saluzzóból a Velencei Köztársaságig. Feleségével megérték a jövendőbeli magyar királyné születését 1484-ben, de csak egy évet éltek utána.
Kendali János Castelnau-de-Médoc templomában van eltemetve feleségével együtt.[7]
Gyermekei[szerkesztés]
- Feleségétől, De la Pole Margit (1426–1485) kendali grófnőtől, 4 gyermek:
- Gaston János (1448 körül-1500), II. Gaston János néven kendali (candale-i) gróf, 1. felesége Foix Katalin (1460 után-1494 előtt) navarrai királyi hercegnő, 4 gyermek, 2. felesége Albret Izabella (–1530 körül), 4 gyermek+4 természetes gyermek, többek között:
- (1. házasságából): Candale-i Anna magyar királyné (1484–1506)
- János (–1521), Meille algrófja Aragóniában, Fleix és Gurson grófja, felesége Villeneuve-i Anna (–1567), 8 gyermek+1 természetes gyermek
- Katalin (–1510), férje I. Károly, Armagnac grófja (1425–1497), gyermekei nem születtek
- Margit (1473–1536), férje II. Lajos (1438–1504), Saluzzo őrgrófja, 5 fiú
- Gaston János (1448 körül-1500), II. Gaston János néven kendali (candale-i) gróf, 1. felesége Foix Katalin (1460 után-1494 előtt) navarrai királyi hercegnő, 4 gyermek, 2. felesége Albret Izabella (–1530 körül), 4 gyermek+4 természetes gyermek, többek között:
- Házasságon kívüli kapcsolataiból:
- Lukrécia, férje Jacques de Chaussade (–1524), a bordeaux-i parlament főállamügyésze
- Vilmos, Evol örökös ura, felesége Anna Calser (Calcer), perpignani polgárlány, 1 fiú
- Izabella
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Foix-Grailly-ház a következő címeket birtokolta, a Foix-ház részéről: Foix grófja, Bigorre grófja, Béarn algrófja, Castellbò algrófja, Marsan algrófja, Gavardan algrófja, Lautrec algrófja, Navailles ura, Sault ura, Andorra társura, a Grailly-ház részéről: Benauges grófja, Lavaux grófja, Longueville grófja, Buch „grófja” (captal), Meille algrófja, Grailly ura, Gurson ura. Ehhez jött 1446-tól a család egy oldalágának, Anna felmenőinek a Kendal grófja címe, amely franciásan Candale lett, és névadója ennek az ágnak, 1447-től a Narbonne algrófja titulust vásárolták meg az örökösöktől. A XV. században a francia király mindig a család fejét nevezte ki Languedoc tartomány főkapitányának. A család számára a legnagyobb elismerést a királyi cím elnyerése jelentette: 1479-től a főág házasság révén a Navarra királya címet is megszerezte.
- ↑ Pair de France
- ↑ 1532-ig hivatalos nyelvként volt elismerve.
- ↑ Languedoc tartomány főkapitányi címének birtoklása is az occitán nyelvterülethez való kötődést jelentette, nemcsak a francia udvarhoz való hűséget.
- ↑ A Kendal grófi címnek így nincs semmi kapcsolata VIII. Henrik (1491–1547) angol király hatodik feleségének, Kendali Parr Katalinnak a családjával, akik Kendal várát birtokolták 1383 óta.
- ↑ Ő hozta tető alá VI. Henrik angol király és Anjou Margit (1430–1482) nápolyi királyi hercegnő között a házasságot.
- ↑ a b c Les Foix-Candale Archiválva 2017. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2014. május 13.
- ↑ Ez az ág 1689-ig vitte tovább a Candale nevet férfiágon.
Irodalom[szerkesztés]
- Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689–709, 1895.
- Bladé, Jean-François: Notice sur la Vicomté de Bezaume, le Comté de Benauges, les Vicomtés de Bruilhois et d'Auvillars, et les pays de Villandraut et de Cayran, Revue de l'Agenais, Volume 4, Société des sciences, lettres et arts d'Agen, Société académique d'Agen, P. Noubel, Impremeur-Editeur, 1877, 465–507. URL: Lásd Külső hivatkozások
További információk[szerkesztés]
- Jean-François Bladé: Notice sur la Vicomté de Bezaume, le Comté de Benauges, les Vicomtés de Bruilhois et d'Auvillars, et les pays de Villandraut et de Cayran – 2014. május 13.
- Les Foix-Candale – 2014. május 13.
- Seigneurs de Grailly Généalogie – 2014. május 13.
- Foix-Grailly Généalogie – 2014. május 13.
- Foundation for Medieval Genealogy/Foix Genealogy – 2014. május 13.
- Euweb/Foix-Grailly Genealogy – 2014. május 13.
| Előző betöltetlen |
Kendal grófja  1446 – 1485 |
Következő II. Gaston János |
| Előző I. Gaston |
Benauges grófja 1455 után – 1485 |
Következő II. Gaston János |