„Foltos bürök” változatai közötti eltérés

Foltos bürök
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asterids;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Ernyősök (Apiaceae);
Nemzetség:	Bürök (Conium);
Faj:	C. maculatum;
Tudományos név
	Conium maculatum; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Foltos bürök témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos bürök témájú médiaállományokat és Foltos bürök témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. június 17., 17:16-kori változata

A foltos bürök (Conium maculatum) a kaporhoz hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, az ernyősök családjába tartozó, kétnyári növény. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a mediterráneumból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében benne van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más piridinvázas alkaloidokat is tartalmaz: konhidrint, pszeudokonhidrint, γ-koniceint és N-metilkoniint.

A régi Athéni (görög) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókratészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.

Gyógyhatása

A foltos bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektől rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 {{Taxobox
-|name = Bürök
+| name = Foltos bürök
-|image = Illustration Conium maculatum0.jpg
+| image = Illustration Conium maculatum0.jpg
-|regnum= [[Növények]] ''(Plantae)''
+| regnum = [[Növények]] ''(Plantae)''
-|divisio= [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
+| divisio = [[Zárvatermők]] ''(Magnoliophyta)''
 | unranked_classis = [[Valódi kétszikűek]] ''(eudicots)''
 | unranked_ordo = [[Asterids]]
 | ordo+ = [[Euasterids II]]
-|ordo= [[Ernyősvirágzatúak]] ''(Apiales)''
+| ordo = [[Ernyősvirágzatúak]] ''(Apiales)''
-|familia= [[Ernyősök]] ''(Apiaceae)''
+| familia = [[Ernyősök]] ''(Apiaceae)''
-| genus = '''''Conium'''''
+| genus = [[Bürök]] ''(Conium)''
 | species = '''''C. maculatum'''''
 | binomial = Conium maculatum
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 | wikicommons = Conium maculatum
 }}
+A '''foltos bürök''' ''(Conium maculatum)'' a [[kapor (növény)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, az [[ernyősök]] családjába tartozó, kétnyári [[növények|növény]]. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A foltos bürök a [[mediterráneum]]ból származik, de ma már a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
-A '''bürök''' (''Conium maculatum'') a [[Kapor (növény)|kaporhoz]] hasonló, de annál nagyobb, fehér virágú, az [[ernyősök]] családjába tartozó, kétnyári [[Növények|növény]]. Magassága 100–120&nbsp;cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák, szárának alsó része halvány vörösbarna foltos. A bürök gyakorlatilag a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.
-Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében benne van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloid]]okat is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t,
+Fő hatóanyaga a [[koniin]], mely a növény minden részében benne van (friss termésben 2–3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál. Kisebb mennyiségben más [[piridin]]vázas [[alkaloid]]okat is tartalmaz: [[konhidrin]]t, [[pszeudokonhidrin]]t, [[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
-[[gamma-konicein|γ-konicein]]t és [[N-metilkoniin]]t.
 A régi Athéni ([[görögök|görög]]) törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható [[halálbüntetés]] egyik nemeként szerepelt, [[Szókratész]]t ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le [[Platón]].
-==Gyógyhatása==
+== Gyógyhatása ==
+A foltos bürök nedvét az [[orvosi tisztesfű]] ''(Stachys officinalis)'' és az [[édeskömény]] ''(Foeniculum vulgare)'' magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a [[sztrichnin]] és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket [[köszvény]]es fájdalmak csillapítására használták, az [[1760]]-as évektől [[rákos daganat]]ok kezelését is végezték bürökkel.
-A bürök nedvét az [[orvosi tisztesfű]] ''(Stachys officinalis)'' és az [[édeskömény]] ''(Foeniculum vulgare)'' magjaival keverték össze, s ezt alkalmazták például a [[sztrichnin]] és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket [[köszvény]]es fájdalmak csillapítására használták, az [[1760]]-as évektől [[rákos daganat]]ok kezelését is végezték bürökkel.
 Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).
 [[Kategória:Ernyősök]]
+[[Kategória:Növényfajok]]
 [[Kategória:Mérgező növények]]
 [[Kategória:Magyarországon őshonos növényfajok]]
-[[Kategória:Növényfajok]]
 [[en:Conium]]