„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. március 13., 15:37-kori változata

Bethlen János (Kisbún, 1613. – Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsai Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.

Műve

Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Felhasznált források

Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.

Ajánlott irodalom

A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap 2011. február 27., 18:38-kori változata szerkesztés Hkoala (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 213 359 szerkesztés lásd Erdélyi kancellárok listája ← Régebbi szerkesztés		A lap 2011. március 13., 15:37-kori változata szerkesztés visszavonás Hkoala (vitalap \| szerkesztései) járőrök, megerősített szerkesztők 213 359 szerkesztés az 1639-ben született kancellár nem lehetett az apja Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	'''Bethlen János''' ([[Alsóbún\|Kisbún]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja [[Bethlen Farkas ~~(kancellár)\|Bethlen Farkas]]~~, anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás\|unitárius]]ból [[reformátusok\|református]]nak tért át.		'''Bethlen János''' ([[Alsóbún\|Kisbún]], [[1613]]. – [[Nagyszeben]], [[1678]]. [[február 13.]]) Atyja Bethlen Farkas, anyja ''Kemény Anna'' volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, ''Macskási Ferenc,'' a híres pedagógus, [[Keresztúri Pál]] keze alá adta, akinek hatására [[Unitárius vallás\|unitárius]]ból [[reformátusok\|református]]nak tért át.

	Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye\|Torda]] és [[Küküllő vármegye\|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsai Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család\|Rákócziak]] politikáját.		Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye\|Torda]] és [[Küküllő vármegye\|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsai Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család\|Rákócziak]] politikáját.