Áltudomány

Áltudománynak (pszeudotudománynak) az olyan gondolatokat, eszmerendszereket, elgondolásokat nevezzük, amelyeket (mai) művelőik tudományként határoznak meg, de a tudomány fogalmának nem felelnek meg. (Leggyakoribb hibájuk az empirikus igazolás hiánya. Lásd: tudományos módszer.)

„	Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.	”
– C.F. Weizsacker

A tudomány igazságtartalmára nézve tesztelhető (tehát potenciálisan igazolható vagy cáfolható) ismeretek gondolati rendszere. Ha valami tesztelhetetlen, ellenőrizhetetlen ismeretekből áll, vagy nem alkot gondolati rendszert, akkor az nem tudomány. A „nem tudomány” jelzőként alkalmazva nem foglal magában értékítéletet. Attól, hogy valami nem tudomány, bizonyos szempontból még értékes is lehet, hiszen gondolati rendszert a vallások, mitológiák, népmesék, regények vagy más művészeti alkotások is képezhetnek. Hasznosak lehetnek továbbá olyan igazolt ismeretekből álló „tárházak” is, amelyek viszont nem alkotnak gondolati rendszert, például telefonkönyv.

A nem tudomány akkor válik áltudománnyá, ha magát tudományként tünteti fel. Éppen ezért az áltudomány minősítést egyértelműen pejoratív értelemben használjuk, amit az így minősített elméletek követői szinte mindig visszautasítanak. Fontos, hogy az áltudomány fogalomkörébe ne vonjuk bele a kultúra azon területeit, amelyek önmagukban nem tudományok, elnevezésükben mégis tudományosságra való utalás fedezhető fel, ez az utalás azonban csupán hagyományos szóhasználati maradvány és e szakterületekre maguk a művelőik sem mint tudományra tekintenek. Ilyenek tipikusan a vallásos és nem vallásos világnézetek bölcseletei (mitológiák, teológia, filozófiai irányzatok …), valamint egyes önmagukban tudományt nem alkotó segédtudományok és hobbi szakterületek, mint a numizmatika, filatélia, fenetikus zootaxonómia, zoológiai nomenklatúra, muzeológia stb. Utóbbiak, bár a tudomány fogalmának nem felelnek meg, gyakran hasznos segítséget nyújtanak a valódi tudományos kutatások számára is.

Fenti okok miatt gyakran nehéz egy gondolati rendszerről egyértelműen eldönteni, hogy áltudomány-e vagy sem. Ha nyilvánvaló, hogy nem törekszik állításainak igazolására, hanem például kinyilatkoztatásokból, jelentős személyiségek állításaiból, hallomásból származó történetekből, vagy légből kapottan vezet le újabb megállapításokat, akkor egyértelműen nem tudományról van szó.

A kérdés eldöntését nehezíti az is, hogy egykor tudományosnak és nyitott kérdésnek számító, de ma már elvetett, vagyis általánosan tudományosan megalapozatlannak tartott elméletek makacs követőire is alkalmazható (például a sumer-magyar rokonság hívei, asztrológia hívei, örökmozgókészítők). Ilyen esetben egy ma már tudománytalannak minősülő gondolati rendszer művelői valóban értékes múltbeli gyökerekre, valódi tudományos előzményekre, sőt sok esetben neves és ma is elismert tudománytörténeti személyiségek tekintélyére hivatkozhatnak.

Problémák a definícióval

A „tudomány” szónak számos értelmét használjuk: ezeknek csupán egyike a modern tudományos megközelítés.

Tudománynak nevezünk olyan, egy adott témakörben összegyűjtött tudásmennyiséget is, ami rendszert alkot, de nem feltétlenül felel meg a modern tudományos elveknek. Ha egy tudomány művelői nem állítják, hogy rendszerük felépítése, a tudásuk alkalmazása és működése megfelel a modern tudományos elveknek, akkor ezek „áltudományként” való hivatkozása negatív kicsengésű azt sugallva, hogy a téma hívei megtévesztő módon „modern tudományként” állítják be rendszerüket. Az ilyen – modern tudományos elveknek bevallottan nem megfelelő – tudományok modern tudományos elveken alapuló kritikái is helytelenek, így ezeket áltudománynak, pontosabban „modern tudományos szempontból áltudománynak” nevezni is pontatlan.

Áltudományosság gyanújára okot adó tényezők

Az áltudományosság természetesen nem valamely témakör sajátossága, hiszen szinte minden kérdést lehet tudományosan és áltudományosan is tanulmányozni. Egyes témakörök azonban másoknál gyakrabban vonzzák a kalandorokat, így gyakrabban nyújtanak tápot áltudományok megjelenéséhez.

• Áltudományok megjelenésére az alábbi esetekben kell gyanakodnunk ("kockázatnövelő tényezők"):
  1. ha egy kérdéskör adott módszerekkel való tanulmányozása nem igényel komolyabb előképzettséget,
  2. ha egy kérdéskör tanulmányozásához nincs szükség más tudományágak eredményeire,
  3. ha egy kérdéskör tanulmányozása kapcsán levont megállapításokat nem törekszenek a többi tudomány által is elismert eljárásokkal, körültekintően ellenőrizni, tesztelni,
  4. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú üzleti előnyökkel jár,
  5. ha valamilyen kérdéskör "kutatása" rövidtávú politikai erőforrás lehet, vagy széles körű népszerűséget eredményezhet, esetleg "csoporthoz tartozási" érzelmeket lovagolhat meg,
  6. ha egy kérdéskör tanulmányozója magát és szakterületét a kereskedelemben és szolgáltatásokban megszokott módon reklámozza,
  7. ha egy kérdéskör tanulmányozója azt állítja, hogy "szakterülete miatt" más tudományok művelői "üldözik", vagy rosszhiszeműleg elnyomják,
  8. ha egy kérdéskör tanulmányozói anyagi támogatás vagy egyéb haszonszerzés érdekében leendő (de még nem publikált) eredményeik azonnali alkalmazhatóságát, gyors és forradalmi "tudományos áttörést", esetleg egyéb azonnali "világmegváltást" ígérnek,
  9. ha egy módszer eredményességét és hatékonyságát sikeres alkalmazásokról szóló egyedi események felsorakoztatásával igyekeznek bizonyítani a tudományos háttér érdemi feltárása helyett,
  10. ha egy szakterület nem törekszik arra, hogy a más tudományok eredményeivel, fejlődésével, fogalmi rendszerével kapcsolatot találjon,
  11. ha egy szakterület elindítását vagy "felemelkedését" új vizsgálati módszerek, vagy új felfedezések helyett ideológiák vagy gazdasági, esetleg politikai érdekek inspirálják.

• Meg kell fontolnunk, hogy nem feltétlenül áltudományról van szó, ha fennállnak a következő esetek ("kockázatcsökkentő tényezők"):
  1. A "szakterület" művelői ugyan alapjaiban kérdőjeleznek meg addig elismert paradigmákat, módszereket, de ezt a tudomány széles körben elfogadott szabályainak megfelelő módon fejtik ki és lektorált tudományos folyóiratban publikálják. A történelem és korunk számos példája mutatja, hogy e folyamat néha az elismertségbe, néha a teljes elszigeteltségbe torkollik, úgy az egyes személyek, mint nézeteik szempontjából.
  2. A "szakterület" reprezentáns képviselői tudományos képzettséggel és elismert szakmai múlttal (referált publikációs tevékenységgel) rendelkeztek már az áltudományossággal vádolt tevékenységük megkezdése előtt is.
  3. A kérdéses "szakterület" más szaktudományban felfedezett új módszerek alkalmazása révén megy át forradalmi változáson, amely esetleg éppen ezért áll nemzetközi tudományos viták kereszttüzében ("tudományos forradalom").

Területek, amelyeket gyakran áltudománynak tekintenek

Áltudománynak tekintett gondolatrendszerek különösen gyakran fordulnak elő a jövőbelátás, alternatív gyógyászat, életmód, táplálkozás, politikai ideológiák, energetika, csillagok és világegyetem, valamint a nemzeti őstörténetek és vallások területén, de az, hogy egyes tudományágak ezekkel foglalkoznak, még egyáltalán nem tekinthetőek automatikusan áltudománynak.

• alkímia (aranycsinálás, bölcsek köve, életelixír, stb.) – ebből nőtt ki a kémia
• asztrológia csillagjóslás – ebből nőtt ki a csillagászat
• áltudományos nyelv-összehasonlítás
• dianetika
• ezoterika, akasa tudományok stb.
• értelmes tervezés
• fengsuj
• fiziognómia
• frenológia
• grafológia – van tudományos ága, amelyet például az igazságügyi grafológus szakértők művelnek
• emberi hibernáció – folyékony nitrogénben lefagyasztott emberi testet még nem élesztettek fel
• homeopátia
• kriptozoológia
• liszenkói genetika
• örökmozgó előállítására irányuló erőfeszítések
• parapszichológia
• piramidológia
• pszeudoarcheológia - áltudományos régészet (pl.: Erich von Däniken, Michael Cremo)
• radiesztézia, földsugárzások
• spiritizmus, szellemidézés
• szcientológia
• szindonológia, a torinói lepel kutatása
• telekinézis és telepátia magyarázatai
• tudományos ateizmus
• tudományos kreacionizmus
• ufológia, van tudományos ága is, pld. a SETI
• védikus tudomány

Lásd még

• Áltudományos nyelv-összehasonlítás
• Rakománykultusz-tudomány

Külső források

Elektronikus források

Magyar nyelven

• Tudomány vagy áltudomány?
• Természet Világa
• Babona – áltudomány – tudomány
• Miért veszélyes az áltudomány?
• Tényeket Tisztelők Társasága
• Szabadgondolkodó
• Budapesti Szkeptikus Konferenciák (videó archívum)
• Az áltudósok tíz tipikus hibája (Orosz László)

Angol nyelven

• What is pseudoscience?
• Science, Pseudoscience and Irracionalism
• Committee for the Scientific Investigation of Claims of the Paranormal
• James Randi Educational Foundation
• The Sceptic's Dictionary
• The Skeptics Society and Skeptic Magazine

Papíralapú magyar nyelvű források (ajánlott irodalom)

• Beck Mihály: Tudomány – áltudomány., Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977 ISBN 9630512572
• Marx W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Budapest, Gondolat Kiadó, 1977
• Gustav Jahoda: A babona lélektana., Budapest, Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1975
• Farkas Henrik: Fantasztikus természetrajz., Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1983 ISBN 9630921405
• Gaál István: Természettudományi koholmányok és balítéletek, Budapest, Terra-Maecenas, 1987 ISBN 9632052013
• Nyikoláj Petrovics Dubinyin: A genetika regénye. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1981 ISBN 9630918161
• Szemadám György: Apokrif lények enciklopédiája, Debrecen, Csokonai Kiadó, 1997 ISBN 963-260-104-1