„III. Childerich frank király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
37. sor: 37. sor:
'''III. Childerich''' ([[717]] – [[754]]<ref name=revai>'''Révai Nagy Lexikona, IV. kötet''' (Brutus–Csát), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 444. oldal</ref><ref name=pallas/>) az utolsó [[Merovingok|Meroving]]-házi frank király [[743]]-tól [[751]]-ig.
'''III. Childerich''' ([[717]] – [[754]]<ref name=revai>'''Révai Nagy Lexikona, IV. kötet''' (Brutus–Csát), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 444. oldal</ref><ref name=pallas/>) az utolsó [[Merovingok|Meroving]]-házi frank király [[743]]-tól [[751]]-ig.



[[II. Chilperich frank király|II. Chilperich]] fiaként született<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Childerich |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/020/pc002001.html#9}}</ref>, és [[III. Pipin frank király|Kis Pipin]] és [[Karlmann austrasiai majordomus|Karlmann]] [[majordomus]]ok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme''', Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963 7765 03 4, 146. oldal</ref>. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki<ref name=vilagtortenelem/>. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment<ref name=vilagtortenelem/>. Végül [[751]]-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, [[Soisson]]ban magát királlyá koronáztatta, a királynak pedig lenyíratta haját<ref name=revai/><ref name=pallas/> és kolostorba záratta<ref>''Tolnai Világtörténelme'', Középkor I., 151. oldal</ref><ref name=pallas/>, aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.


[[II. Chilperich frank király|II. Chilperich]] fiaként született<ref name=pallas>{{Pnl|szócikk=Childerich |url=http://mek.niif.hu/00000/00060/html/020/pc002001.html#9}}</ref>, és [[III. Pipin frank király|Kis Pipin]] és [[Karlmann austrasiai majordomus|Karlmann]] [[majordomus]]ok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak<ref name=vilagtortenelem>'''Tolnai Világtörténelme''', Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963 7765 03 4, 146. oldal</ref>. A dolog egészen jelentéktelen esemény volt; a király egy [[744]]-ik évben kelt iratában maga beismeri, hogy őt Karlmann palotagróf ültette a trónra<ref name=frankok>Marczali Henrik (szerk.): '''[http://mek.niif.hu/01200/01267/html/index.htm Nagy képes világtörténet]''' IV. kötet. IV. rész XX. fejezet: [http://mek.niif.hu/01200/01267/html/04kotet/04r04f20.htm A frankok országa]</ref>. Egyébként úgy az austrasiai, mint a neustriai rendek egyaránt elismerték Childerichet királyuknak<ref name=frankok/>. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki<ref name=vilagtortenelem/>. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment<ref name=vilagtortenelem/>. Végül [[751]]-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, [[Soisson]]ban magát királlyá koronáztatta, a királynak pedig lenyíratta haját<ref name=revai/><ref name=pallas/> és kolostorba záratta<ref>''Tolnai Világtörténelme'', Középkor I., 151. oldal</ref><ref name=pallas/>, aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2010. november 21., 14:52-kori változata

III. Childerich
II. István pápa megkoronázza Kis Pippint, III. Childerichet trónfosztják (Grandes Chroniques de France)
II. István pápa megkoronázza Kis Pippint, III. Childerichet trónfosztják
(Grandes Chroniques de France)

Frank király
Uralkodási ideje
743 751. novembere
ElődjeIV. Theuderich
UtódjaIII. Pipin
Életrajzi adatok
UralkodóházMerovingok
Született717
nem ismert
Elhunyt754 (37 évesen)
Saint-Omer-i Sithien kolostor[1][2]
ÉdesapjaII. Chilperich
Édesanyjanem ismert
GyermekeiTheuderic
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Childerich témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

III. Childerich (717754[1][2]) az utolsó Meroving-házi frank király 743-tól 751-ig.



II. Chilperich fiaként született[2], és Kis Pipin és Karlmann majordomusok ültették a trónra, de helyette valójában ők uralkodtak[3]. A dolog egészen jelentéktelen esemény volt; a király egy 744-ik évben kelt iratában maga beismeri, hogy őt Karlmann palotagróf ültette a trónra[4]. Egyébként úgy az austrasiai, mint a neustriai rendek egyaránt elismerték Childerichet királyuknak[4]. A korabeli beszámolók szerint hosszú hajú, nyíratlan szakállú ember volt, akinek abból állt uralkodói tevékenysége, hogy meghallgatta a külföldi küldöttségeket és felelt nekik, úgy, ahogy a majordomusok parancsolták neki[3]. Jövedelmét is a majordomusok szabták meg, ezért nem volt egyebe a királyi címen kívül, mint egy kis földje, villája, meg néhány szolgája, ezenkívül pedig mindenhova ökrös szekéren ment[3]. Végül 751-ben Kis Pipin, amikor elérkezettnek látta az időt az árnyékkirály félreállítására, Soissonban magát királlyá koronáztatta, a királynak pedig lenyíratta haját[1][2] és kolostorba záratta[5][2], aki ott is halt meg. Vele halt ki a Meroving-ház.

Jegyzetek

  1. a b c Révai Nagy Lexikona, IV. kötet (Brutus–Csát), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 444. oldal
  2. a b c d e Bokor József (szerk.). Childerich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  3. a b c Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963 7765 03 4, 146. oldal
  4. a b Marczali Henrik (szerk.): Nagy képes világtörténet IV. kötet. IV. rész XX. fejezet: A frankok országa
  5. Tolnai Világtörténelme, Középkor I., 151. oldal

Lásd még


Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Frank király
743751
Következő uralkodó:
{{{következő}}}