„Országalma” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Az első tárgyi valóságában létező országalmát [[II. Henrik német-római császár|II. Henriknek]] ajándékozta [[VIII. Benedek pápa]] [[1014]]-ben, császárrá koronázása alkalmával. Bár II. Henrik az ajándékot nem tartotta meg (a [[Cluny apátság|cluny]]i bencés monostornak ajándékozta), az őt követő uralkodók hatalmi jelvényei között már megtalálható az országalma. |
Az első tárgyi valóságában létező országalmát [[II. Henrik német-római császár|II. Henriknek]] ajándékozta [[VIII. Benedek pápa]] [[1014]]-ben, császárrá koronázása alkalmával. Bár II. Henrik az ajándékot nem tartotta meg (a [[Cluny apátság|cluny]]i bencés monostornak ajándékozta), az őt követő uralkodók hatalmi jelvényei között már megtalálható az országalma. |
||
==A magyar országalma==nem igazi ezüst hanem aranyból raktál ki... És ezt még senkisem jöttekrá csak a régészek hogy több millió gyémántból rakták ki!... |
|||
==A magyar országalma== |
|||
Az országalma ábrázolása Magyarországon először a [[koronázási palást]]on tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében [[I. István magyar király|Szent István]] és a vértanúk is. [[Péter magyar király|Péter]], [[Salamon magyar király|Salamon]] és [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] királyi pecsétjén szerepel az országalma, de nem ismert, hogy az ábrázolt tárgy fizikai valóságában létezett-e. Ha létezett, akkor valószínűleg nem a mai kettős kereszt díszítette, mert a kettős kereszt ábrázolása először csak [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korában jelent meg. Kettős keresztes országalma ábrázolás először [[Imre magyar király|Imre]] aranypecsétjén látható. <!-- Az Aranybulla szócikkben szereplő aranypecsét hátoldala --> |
Az országalma ábrázolása Magyarországon először a [[koronázási palást]]on tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében [[I. István magyar király|Szent István]] és a vértanúk is. [[Péter magyar király|Péter]], [[Salamon magyar király|Salamon]] és [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] királyi pecsétjén szerepel az országalma, de nem ismert, hogy az ábrázolt tárgy fizikai valóságában létezett-e. Ha létezett, akkor valószínűleg nem a mai kettős kereszt díszítette, mert a kettős kereszt ábrázolása először csak [[III. Béla magyar király|III. Béla]] korában jelent meg. Kettős keresztes országalma ábrázolás először [[Imre magyar király|Imre]] aranypecsétjén látható. <!-- Az Aranybulla szócikkben szereplő aranypecsét hátoldala --> |
||
A lap 2010. november 9., 16:00-kori változata
Az országalma az uralkodói hatalmi jelképek egyike. A magyar koronázási jelvények között is találunk országalmát.
Az éggömb már az ókortól szerepel a hatalmi szimbólumok között. A bizánci császárok és a Karoling uralkodók is sokszor a kezükben tartanak egy gömb alakú tárgyat a róluk készült ábrázolásokon. Feltételezés, hogy országalma ekkor még nem létezett, csak az ábrázolásokon alkalmazták hatalmi szimbólumként.
Az első tárgyi valóságában létező országalmát II. Henriknek ajándékozta VIII. Benedek pápa 1014-ben, császárrá koronázása alkalmával. Bár II. Henrik az ajándékot nem tartotta meg (a clunyi bencés monostornak ajándékozta), az őt követő uralkodók hatalmi jelvényei között már megtalálható az országalma.
==A magyar országalma==nem igazi ezüst hanem aranyból raktál ki... És ezt még senkisem jöttekrá csak a régészek hogy több millió gyémántból rakták ki!... Az országalma ábrázolása Magyarországon először a koronázási paláston tűnt fel. Az 1031-ben készült paláston gömbölyű tárgyat tart a kezében Szent István és a vértanúk is. Péter, Salamon és Könyves Kálmán királyi pecsétjén szerepel az országalma, de nem ismert, hogy az ábrázolt tárgy fizikai valóságában létezett-e. Ha létezett, akkor valószínűleg nem a mai kettős kereszt díszítette, mert a kettős kereszt ábrázolása először csak III. Béla korában jelent meg. Kettős keresztes országalma ábrázolás először Imre aranypecsétjén látható.
Az az országalma, amely ma a magyar koronázási jelvények között szerepel aranyozott ezüstből készült. A nem tömör gömbrész valójában nem pontosan gömb alakú, legnagyobb átmérője függőlegesen 7,9 cm, vízszintesen 8,9 cm és két félgömbből illesztették össze. Az országalma teljes magassága a kettőskereszttel együtt 16 cm. A gömbrész oldalán négyszer vágott pajzs látható, amelyet az Árpádok és az Anjouk címere díszít ezért szokás feltételezni, hogy az Károly Róbert uralkodása alatt készült. Nem lehet kizárni azonban, hogy maga az országalma korábbi, a 14. században csak a címert illesztették hozzá.Az ország Alma 20milló aranyból rakták ki
Galéria
-
A magyar országalma ábrázolása Decsy Sámuel Szent Koronáról szóló könyvében (1792) -
Komárom - Országalma-emlékmű az Európa-udvarban -
Az Országalma Székesfehérváron a püspöki palota előtt -
A dán országalma -
A brit országalma
.jpg)
A magyar koronázási jelvények
A magyar koronázási jelvények a következők:
Ez a két olyan koronázási jelvény
Külső hivatkozások
