„II. Alexiosz bizánci császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: uk:Олексій II Комнін
Peadar (vitalap | szerkesztései)
Antiochiai Mária
13. sor: 13. sor:
| royal house =
| royal house =
| royal anthem =
| royal anthem =
| father =
| father =[[I. Mánuel bizánci császár]]
| mother =
| mother =[[Antiochiai Mária bizánci császárné|Antiochiai Mária]]
| date of birth =[[1169]]. [[szeptember 14]].
| date of birth =[[1169]]. [[szeptember 14]].
| place of birth =[[Konstantinápoly]]
| place of birth =[[Konstantinápoly]]
23. sor: 23. sor:
|}}
|}}


'''II. Alexiosz''' ([[Konstantinápoly]], [[1169]]. [[szeptember 14.]] – [[Konstantinápoly]], [[1183]]. [[október]]e) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]] (uralkodott [[1180]]. [[szeptember 24]]-től haláláig), [[I. Mánuel bizánci császár|I. (Nagy) Mánuel]] és [[Antiochiai Mária]] fia, a [[Komnénosz-dinasztia]] ötödik tagja volt. Fiatal kora miatt tragikusan végződő, rövid uralkodása alatt nem volt beleszólása birodalmának ügyeibe.
'''II. Alexiosz''' ([[Konstantinápoly]], [[1169]]. [[szeptember 14.]] – [[Konstantinápoly]], [[1183]]. [[október]]e) [[Bizánci Birodalom|bizánci császár]] (uralkodott [[1180]]. [[szeptember 24]]-től haláláig), [[I. Mánuel bizánci császár|I. (Nagy) Mánuel]] és [[Antiochiai Mária bizánci császárné|Antiochiai Mária]] fia, a [[Komnénosz-dinasztia]] ötödik tagja volt. Fiatal kora miatt tragikusan végződő, rövid uralkodása alatt nem volt beleszólása birodalmának ügyeibe.


== Uralkodása ==
== Uralkodása ==

A lap 2010. augusztus 4., 22:37-kori változata

II. Alexiosz
Figyelem! Ez a sablon elavult, csakis a lapok régebbi változatainak helyes megjelenítése érdekében hagytuk meg. Ha egy lap legújabb változatán látod ezt a szöveget, cseréld le a sablont az újabb változatra: {{Uralkodó infobox}}(?)
Bizánci császár
Uralkodása 1180. szeptember 24. ̶ 1183. szeptember 24.
Született 1169. szeptember 14.
Konstantinápoly
Elhunyt 1183. szeptember 24. (14 évesen)
Konstantinápoly
Elődje I. Mánuel
Utódja I. Andronikosz
Felesége Anna
Édesapja I. Mánuel bizánci császár
Édesanyja Antiochiai Mária

II. Alexiosz (Konstantinápoly, 1169. szeptember 14.Konstantinápoly, 1183. októbere) bizánci császár (uralkodott 1180. szeptember 24-től haláláig), I. (Nagy) Mánuel és Antiochiai Mária fia, a Komnénosz-dinasztia ötödik tagja volt. Fiatal kora miatt tragikusan végződő, rövid uralkodása alatt nem volt beleszólása birodalmának ügyeibe.

Uralkodása

Mánuel egyetlen fiúgyermekeként örökölte a trónt atyja halálakor, tizenegy esztendősen. A régensséget anyja, a Xéné néven apácának álló Antiochiai Mária szerezte meg, aki kegyencével, Mánuel unokaöccsével, Alexiosz Komnénosz prótoszebasztosszal irányította az állami ügyeket. Nyugatbarát orientációjuk azonban komoly ellenállást szült a fővárosban, ahol mind nagyobb gyűlölet övezte a rendkívüli privilégiumokat élvező itáliai kereskedőket és az akadozó jövedelmüket a helyi lakosság sanyargatásával kibővítő nyugati zsoldosokat. Mindehhez külpolitikai kudarcok is társultak: Mánuel halála után röviddel, 1180 végén vagy 1181 elején III. Béla magyar király visszahódította az 1167-ben elveszett Horvátországot, Dalmáciát és Szerémséget.

Az ellenállás egy uralkodóházon belüli összeesküvésben öltött testet: Alexiosz féltestvére, Komnéna Mária és férje, a thesszalonikéi pronoiabirtokos Montferrati Rainer kaiszar (görög nevén Ióannész) utcai harcokat robbantott ki a fővárosban, de ezt leverték. Helyzetének megerősítése érdekében a régensnő III. Bélához fordult, aki még abban az évben elfoglalta Barancsot és Belgrádot. Keleten sem volt jobb a helyzet: II. Kilidzs Arszlán ikonioni szultán szeldzsukjai ugyanekkor elfoglalták Kotüaiont és a piszidiai Szozopoliszt. 1183-ban pedig a szerbek is fellázadtak: velük szövetségben a magyarok egészen Szófiáig törtek előre Nišen át.

Az ellenállás Andronikosz Komnénosz, Mánuel Iszaakiosz nevű testvérének a fia körül összpontosult. A latinellenességéről ismert Andronikosz ekkor Pontosz helytartója volt. 1182 tavaszán ért támogatóival Khalkédónba, és Andronikosz Kontosztephanosz flottaparancsnok átállásával akadály nélkül kelhetett át a Boszporusz túlpartjára. A hírre a lakosság fellázadt, és a latin lakosság ellen fordult: a népharagnak mintegy 60 000 nyugati esett áldozatul. A mészárlást az eliten belüli tisztogatás követte: Andronikosz Alexiosszal kivégeztette az anyacsászárnét, illetve megmérgeztette Maria Komnénét és a férjét. Alexiosz prótoszebasztosz is vérpadon végezte. Végül 1183 szeptemberében társcsászárrá koronáztatta magát, és a következő hónapban megfojtatta Alexioszt, akinek testét a tengerbe vettette. Jegyesét (vagy Türoszi Vilmos szerint feleségét), Franciaországi Ágnest is feleségül vette.

Külső hivatkozások

  • Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest, Osiris, 2003. ISBN 963-389-383-6
  • Magyar István Lénárd: Bizánc és a keresztes államok. In: Európa ezer éve: a középkor. (I. kötet) Szerk.: Klaniczay Gábor. Budapest, Osiris, 2005. pp. 347–356
  • Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest, Osiris, 2006.


Előző uralkodó:
{{{előző}}}
Bizánci császár
1180 – 1183
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
{{{következő}}}