„Kunder Antal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumkékítés és dátumtoldalékolás javítása
22. sor: 22. sor:


== Élete ==
== Élete ==
A [[Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]] végzett. [[1919]]. júniusában részt vett a [[Ludovikás ellenforradalmi felkelés]]ben. [[1920]]-ban tüzérhadnaggyá avatták. A [[budapest]]i műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett ([[1924]]), később hadmérnökkari százados lett. A [[Gömbös-kormány]] idején, [[1935]]-ben a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosa, utóbb elnöke volt; [[1938]]-ban az [[Imrédy-kormány]]ban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri államtitkár, [[1938]]. [[szeptember 22]]-től [[1939]]. [[október 27]]-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. [[1938]]. [[november 15]]-től [[1939]]. [[július 25]]-ig iparügyi miniszter, utóbb a Sztójay-kormányban [[1944]]. [[március 22]]-től [[augusztus 7]]-ig ismét kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Az ipari nyersanyagellátás, a hazai termékek külföldi értékesítése terén egyik fő előmozdítója volt a német gazdasági behatolásnak. A [[Magyar Élet Pártja]] programjával [[Esztergom]] [[országgyűlési képviselő]]je (1938–39, 1939–44).
A [[Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémián]] végzett. [[1919]]. júniusában részt vett a [[Ludovikás ellenforradalmi felkelés]]ben. [[1920]]-ban tüzérhadnaggyá avatták. A [[budapest]]i műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett ([[1924]]), később hadmérnökkari százados lett. A [[Gömbös-kormány]] idején, [[1935]]-ben a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosa, utóbb elnöke volt; [[1938]]-ban az [[Imrédy-kormány]]ban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri államtitkár, [[1938]]. [[szeptember 22.|szeptember 22-étől]] [[1939]]. [[október 27.|október 27-éig]] kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. [[1938]]. [[november 15.|november 15-étől]] [[1939]]. [[július 25.|július 25-éig]] iparügyi miniszter, utóbb a Sztójay-kormányban [[1944]]. [[március 22.|március 22-étől]] [[augusztus 7.|augusztus 7-éig]] ismét kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Az ipari nyersanyagellátás, a hazai termékek külföldi értékesítése terén egyik fő előmozdítója volt a német gazdasági behatolásnak. A [[Magyar Élet Pártja]] programjával [[Esztergom]] [[országgyűlési képviselő]]je (1938–39, 1939–44).


Háborús bűnösként a [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] golyó általi halálra ítélte, majd kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára. [[1956]]-ban kiszabadult és nyugatra disszidált családjához [[Brazília|Brazíliába]], ahol a [[Rio de Janeiro]]-i Elektorba energiatermelő vállalat főtisztviselőjeként dolgozott.
Háborús bűnösként a [[Népbíróságok Magyarországon|Népbíróság]] golyó általi halálra ítélte, majd kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára. [[1956]]-ban kiszabadult és nyugatra disszidált családjához [[Brazília|Brazíliába]], ahol a [[Rio de Janeiro]]-i Elektorba energiatermelő vállalat főtisztviselőjeként dolgozott.

A lap 2010. július 25., 12:51-kori változata

Kunder Antal
Született1900. január 17.[1]
Nagykároly,
Meghalt1968. december 4.
Rio de Janeiro,
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozataszázados
CsatáiII. világháború
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunder Antal témájú médiaállományokat.

Kunder Antal (Nagykároly, 1900Rio de Janeiro, 1968. december 4.) magyar katona, miniszter a II. világháború idején a Sztójay-kormányban.

Élete

A Ludovika Akadémián végzett. 1919. júniusában részt vett a Ludovikás ellenforradalmi felkelésben. 1920-ban tüzérhadnaggyá avatták. A budapesti műegyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1924), később hadmérnökkari százados lett. A Gömbös-kormány idején, 1935-ben a Külkereskedelmi Hivatal kormánybiztosa, utóbb elnöke volt; 1938-ban az Imrédy-kormányban kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri államtitkár, 1938. szeptember 22-étől 1939. október 27-éig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. 1938. november 15-étől 1939. július 25-éig iparügyi miniszter, utóbb a Sztójay-kormányban 1944. március 22-étől augusztus 7-éig ismét kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. Az ipari nyersanyagellátás, a hazai termékek külföldi értékesítése terén egyik fő előmozdítója volt a német gazdasági behatolásnak. A Magyar Élet Pártja programjával Esztergom országgyűlési képviselője (1938–39, 1939–44).

Háborús bűnösként a Népbíróság golyó általi halálra ítélte, majd kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára. 1956-ban kiszabadult és nyugatra disszidált családjához Brazíliába, ahol a Rio de Janeiro-i Elektorba energiatermelő vállalat főtisztviselőjeként dolgozott.

Források

  1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. szeptember 22.)