„Bozóky János” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Szinnyei forrássablon részleges adjusztálása (csak kötetszám és toc-URL) |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Magyar pedagógusok]] |
||
[[Kategória:19. századi magyarok]] |
A lap 2010. május 19., 13:00-kori változata
Bozóky János (bozóki) (Buda, 1838. május 5. – Nagykálló, 1872. november 25.) reáliskolai igazgató-tanár
Élete
Bozóky Mihály maróti kántor unokája és Bozóky Alajos akadémiai igazgatónak testvérbátyja, Alapfokú tanulmányainak egy részét Budán végezte. Atyja 1856-ban elhalálozván a fiú kis örökségével együtt Kalis Tivadar szinészhez került, ki őt a szinészetre és francia nyelvre tanította, mire egy ideig mint szinész bejárta Csehországot. Haza kerülvén 1859-ben a sümegi alreáliskolánál a magyar nyelv, földrajz és történelem helyettes tanára lett és a sümegi polgári kört alapította; az 1860-as években az alsó- és felső reáliskolára a modern nyelvekből és a földrajz- és történelmi szakcsoportból képesítést nyert. Ebben az időben a Vasárnapi Ujságban felhivta a magyar közönséget Virág Benedek elhagyatott sirjára a Krisztinavárosi temetőben, melyre ennek következtében az öreg Reseta János egyetemi tanár díszes emléket készíttetett. 1869-ben a nagykállói reáliskola szervezésével bizatván meg, ezen intézetnek igazgató-tanára volt. 1872 augusztusában a budapesti V. kerületi főreáliskolához tanárrá neveztetett ki; de mielőtt állását elfoglalhatta volna, fekete himlőben meghalt.
Munkái
Koronázás-könyv. Pest, 1867.
Szerkesztette a nagy-kállói alreáliskola Értesítőjét 1871. és 1872-ben.
Kéziratban német versei a család birtokában.
Számos czikket irt német nyelven a vegetarianismusról, melynek egy ideig buzgó hive volt; német versei közül több jelent meg és néhány magyar verse a Vasárnapi Ujságban látott napvilágot.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.