„Európai borz” változatai közötti eltérés

Borz
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Eutheria);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Család:	Menyétfélék (Mustelidae);
Alcsalád:	Borzformák (Melinae);
Nem:	Meles;
Faj:	M. meles;
Tudományos név
	Meles meles; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Borz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Borz témájú médiaállományokat és Borz témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. február 2., 22:59-kori változata

Az „Európai borz” lehetséges további jelentéseiről lásd: Európai borz (egyértelműsítő lap).

A borz (Meles meles) a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj. Ez a faj a borzformák (Melinae) alcsaládjának névadó tagja és egyben az alcsalád legismertebb faja is. Hogy alcsaládbeli rokonaitól elkülöníthető legyen gyakran használják rá az európai borz vagy az eurázsiai borz elnevezést is.

Elterjedése

Hatalmas területen él Eurázsiában az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, beleértve a Brit-szigeteket és Japánt, délen Vietnam jelenti az elterjedésének határát.

Egész Európában elterjedt faj, kivéve a kontinenstől távolabb eső szigeteket, mint Korzika, Szardínia, Szicília és Ciprus, ahonnan hiányzik.

Erdős területeket kedvel, olykor városi parkokban is előfordul. Hegyvidéken 2000 méteres magasságig fordul elő.

Alfajai

Európai borz (Meles meles meles) – Európa
Spanyol borz Meles meles marianensis – Spanyolország és Portugália
Szibériai borz Meles meles leptorynchus – Szibéria
Kínai borz Meles meles leucurus – Kína és Tibet
Japán borz Meles meles anaguma – Japán

Megjelenése

A borz nagyjából 90 centiméter hosszú (ebből 15 centiméter a farok hossza) és 15-20 kilogramm súlyú állat. A hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények. Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa fekete, háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval.

Életmódja

Nappal sűrű aljnövényzetű erdőkbe vonul vissza, de elsősorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Esetenként felkeresi a kultúrterületeket is, amely tulajdonsága miatt kártevőnek tartják. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen – mint Szibériában és Észak-Európában – téli álmot alszik. Mindenevő, gerincteleneket, kisebb gerinces állatokat (madarak, rágcsálók, hüllők), magokat, erdei gyümölcsöket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat. Sokáig azt hitték, egyedül él, csak a legutóbbi vizsgálatok tárták fel szociális hajlamait. Kiterjedt, sokszor negyed hektáros közös üregrendszerben él egy-egy, legfeljebb 12 egyedből álló klán. Az 1,5 méter átmérőjű alvókamrák a bejáratoktól 10 méterre, a föld alatt 2-3 méterre találhatók. Vannak más rendeltetésű területek is, napozók, játszóhelyek stb. Az üregrendszert az egymást követő generációk akár évszázadokig is használhatják, gyakran még akkor is ragaszkodnak hozzá, amikor a külső környezet már nem megfelelő számukra. Az üregrendszer ez idő alatt egyre bővül, akár több hektáros hatalmas rendszerek is létrejöhetnek. Egy angliai üregrendszer vizsgálata során kiderült, hogy az 879 méter hosszú alagúttal, 50 kamrával és 178 bejárattal rendelkezett. A becslések szerint közel 70 tonna föld kitermelésével épült fel.

A klántagok genetikai analízise elárulta, hogy közeli rokon egyedek maradnak együtt. A család vezetője a domináns hím és nőstény. Annak ellenére, hogy a vezérhím több nősténnyel is párzik, csak a főnőstény tudja felnevelni sikeresen kicsinyeit. Előnyét úgy biztosítja, hogy megöli az alacsonyabb rangúak kölykeit. Más nagycsaládban élő állattal szemben a családtagok nem segítenek be a kölykök gondozásába, viszont az üregrendszer fejlesztésében és karbantartásában igen.

A klánok 50-150 hektáros, egymással alig átfedő területeken élnek, amelyet szagmintával, ürülékükkel és vizeletükkel jelölnek. A territóriumukat hevesen védik. A klánok főleg nőstényekből állnak, a fiatal hímek elvándorolnak, és addig magányosan járnak, míg nem tudnak valamely új klánhoz csatlakozni. Érdekes módon a melegebb vidékeken kisebb a klánok létszáma, sőt valahol párban, illetve egyedül is élhetnek. Egy elmélet szerint éppen a hidegebb, zord időjárás kényszeríti csapatba a borzokat, mert így tudnak hatékonyan ekkora, védelmet jelentő üregrendszereket ásni és fenntartani.

Szaporodása

Téltől késő a nyárig tartó időszakon belül párzanak, de az embrió fejlődése szünetelhet, beágyazódása késhet akár 10 hónapig is. A párzás után 11-12 hónappal 2-6 kölyköt ellenek Rendszerint februártól márciusig ellenek, majd a kis borzokat őszig nevelik. Ivaréretté 1 éves korukra válnak. A borzok maximum 16 évig élnek.

Hasznosítása

A borz éjszakai életmódja miatt az elejtése gyakorlott vadászt igényel, azonban segítség lehet, hogy viszonylag kicsi a mozgásterülete. A borz Magyarországon vadászati korlátozás alá esik. március 1-jétől május 31-ig törvényi védettsége miatt nem vadászható. Elejtése esetén trófeás vadnak számít, a koponyáját bírálják. Kikészítés után koponyáját zöld posztóval alászegett bőrre helyezik, továbbá a péniszcsont és a szemfog is trófeájához tartozik. Hasznosítható része gereznája, amiből korábban tarisznyát és egyéb használati eszközöket gyártottak és az ecsetkészítőknek adott kiváló alapanyagot. Kisütött zsírját felhasználták, mint csizmakenőcs. A borzhúst fogyasztani is lehet és a huculok a rendszeres borztöpörtyű evést a hosszú élet titkának tartják.^[1]

Források

Dieter Mehlhardt: Der Dachs. Lebensbild eines heimischen Wildsäugetiers. Naturkundliche Korrespondenz, Berlin-Kleinmachnow 1947, 79 S.
Eileen Alice Soper: Nächtliche Nachbarn, die Dachse (OT: When Badgers Wake). Deutsch von Elisabeth Kühne. Mit über 200 Zeichnungen der Verfasserin. Brockhaus, Wiesbaden 1965

Külső hivatkozások

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
Bioport

Jegyzetek

↑ Zsin Géza: Vadászati gyakorlat - Az idegeket borzoló vadászati mód. Magyar Vadászlap, 2007. június 1. (Hozzáférés: 2009. december 9.)

[1] Zsin Géza: Vadászati gyakorlat - Az idegeket borzoló vadászati mód. Magyar Vadászlap, 2007. június 1. (Hozzáférés: 2009. december 9.)

[1]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 Hogy alcsaládbeli rokonaitól elkülöníthető legyen gyakran használják rá az '''európai borz''' vagy az '''eurázsiai borz''' elnevezést is.
-==Elterjedése==
+== Elterjedése ==
 Hatalmas területen él Eurázsiában az [[Atlanti-óceán]]tól a [[Csendes-óceán]]ig, beleértve a [[Brit-szigetek]]et és [[Japán]]t, délen [[Vietnam]] jelenti az elterjedésének határát.
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 Erdős területeket kedvel, olykor városi parkokban is előfordul. Hegyvidéken 2000 [[méter]]es magasságig fordul elő.
-==Alfajai==
+== Alfajai ==
-*[[Európai borz]]  ''(Meles meles meles)'' –  [[Európa]]
+* [[Európai borz]]  ''(Meles meles meles)'' –  [[Európa]]
-*[[Spanyol borz]] ''Meles meles marianensis'' – [[Spanyolország]] és [[Portugália]]
+* [[Spanyol borz]] ''Meles meles marianensis'' – [[Spanyolország]] és [[Portugália]]
-*[[Szibériai borz]] ''Meles meles leptorynchus'' – [[Szibéria]]
+* [[Szibériai borz]] ''Meles meles leptorynchus'' – [[Szibéria]]
-*[[Kínai borz]] ''Meles meles leucurus'' – [[Kína]] és [[Tibet]]
+* [[Kínai borz]] ''Meles meles leucurus'' – [[Kína]] és [[Tibet]]
-*[[Japán borz]] ''Meles meles anaguma'' –  [[Japán]]
+* [[Japán borz]] ''Meles meles anaguma'' –  [[Japán]]
-==Megjelenése==
+== Megjelenése ==
 A borz nagyjából 90 [[centiméter]] hosszú (ebből 15 centiméter a farok hossza) és 15-20 [[kilogramm]] súlyú állat. A [[hím]]ek valamivel nagyobbak, mint a nőstények.
 Szőrzete igen jellegzetes mintázatú, hasa [[fekete]], háta viszont ezüstszürke. Pofája fehér, rajta az orrától a szemén át a füléig húzódó fekete sávval.
-==Életmódja==
+== Életmódja ==
 [[Fájl:Meles.meles.jpg|bélyegkép|balra|250px]]
 Nappal sűrű aljnövényzetű erdőkbe vonul vissza, de elsősorban nyíltabb területeken keresi táplálékát. Esetenként felkeresi a kultúrterületeket is, amely tulajdonsága miatt kártevőnek tartják. Jellegzetes mozgásáról, hangos csörtetéséről messziről felismerhető, bár óvatossága miatt ritkán látható. Alkonyat után aktivizálódik, a nappalt üregében tölti. Egyes területen – mint Szibériában és Észak-Európában – téli álmot alszik. [[Mindenevő]], [[gerincteleneket]], kisebb gerinces állatokat ([[madarak]], [[rágcsálók]], [[hüllők]]), [[magokat]], erdei [[gyümölcs]]öket, gyökereket és gombát fogyaszt, híresen torkos állat.
@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 Érdekes módon a melegebb vidékeken kisebb a klánok létszáma, sőt valahol párban, illetve egyedül is élhetnek. Egy elmélet szerint éppen a hidegebb, zord időjárás kényszeríti csapatba a borzokat, mert így tudnak hatékonyan ekkora, védelmet jelentő üregrendszereket ásni és fenntartani.
-==Szaporodása==
+== Szaporodása ==
 Téltől késő a nyárig tartó időszakon belül párzanak, de az embrió fejlődése szünetelhet, beágyazódása késhet akár 10 [[hónap]]ig is.
 A párzás után 11-12 hónappal 2-6 kölyköt ellenek
@@ 63. sor: / 63. sor: @@
 Ivaréretté 1 éves korukra válnak. A borzok maximum 16 [[év]]ig élnek.
-==Hasznosítása==
+== Hasznosítása ==
 [[Fájl:AnimationDachs1.gif|bélyegkép|300px|jobbra|]]
 A borz éjszakai életmódja miatt az elejtése gyakorlott vadászt igényel, azonban segítség lehet, hogy viszonylag kicsi a mozgásterülete. A borz Magyarországon vadászati korlátozás alá esik. március 1-jétől május 31-ig törvényi védettsége miatt nem vadászható. Elejtése esetén trófeás vadnak számít, a koponyáját bírálják. Kikészítés után koponyáját zöld posztóval alászegett bőrre helyezik, továbbá a péniszcsont és a szemfog is trófeájához tartozik. Hasznosítható része gereznája, amiből korábban tarisznyát és egyéb használati eszközöket gyártottak és az ecsetkészítőknek adott kiváló alapanyagot. Kisütött zsírját felhasználták, mint csizmakenőcs. A borzhúst fogyasztani is lehet és a [[huculok]] a rendszeres borztöpörtyű evést a hosszú élet titkának tartják.<ref>{{cite web |url=http://vadaszlap.hu/magazin/index.php?option=com_content&task=view&id=2385&Itemid=120 |title=Vadászati gyakorlat - Az idegeket borzoló vadászati mód  |date=2007-06-01 |accessdate=2009-12-09 |author=Zsin Géza |authorlink= | publisher=Magyar Vadászlap |work= |format= }}</ref>
@@ 71. sor: / 71. sor: @@
 * Eileen Alice Soper: ''Nächtliche Nachbarn, die Dachse'' (OT: ''When Badgers Wake''). Deutsch von Elisabeth Kühne. Mit über 200 Zeichnungen der Verfasserin. Brockhaus, Wiesbaden 1965
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
-*{{redlist|29673|2009-09-21}}
+* {{redlist|29673|2009-09-21}}
-*[http://www.bioport.hu/allatvilag/emlosok/meles_meles.htm Bioport]
+* [http://www.bioport.hu/allatvilag/emlosok/meles_meles.htm Bioport]
 == Jegyzetek ==
@@ 154. sor: / 154. sor: @@
 [[ka:მაჩვი]]
 [[ko:오소리]]
+[[la:Meles meles]]
 [[li:Das]]
 [[lt:Barsukas]]