„Makkoshotyka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Mami (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Története: V. István hivatkozások kékítése, |
||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
==Története== |
==Története== |
||
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név. |
A település a [[12. század]] második felében jött létre. A [[tatárjárás]] idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. [[1262]]-ben [[V. István magyar király|V. István]] adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név. |
||
Az [[1945]]-ös [[földosztás]] előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette [[Kassa]] környéki birtokait a [[trianoni békeszerződés]] miatt. |
Az [[1945]]-ös [[földosztás]] előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette [[Kassa]] környéki birtokait a [[trianoni békeszerződés]] miatt. |
||
A lap 2010. január 30., 17:18-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Makkoshotyka | |||
_-_Makkoshotyka,_2014.06.19_(1).JPG) | |||
| Meczner kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 3959 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 735 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 90,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 29″, k. h. 21° 31′ 03″ | |||
 Makkoshotyka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Makkoshotyka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makkoshotyka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Makkoshotyka község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérségben. Miskolctól közúton kb. 80 km-re északkeletre, a tokaj-hegyaljai borvidéken található.
Története
A település a 12. század második felében jött létre. A tatárjárás idején már szőlőtermesztő vidék volt, mert feljegyzések szerint a tatárok elől a borospincékben kerestek menedéket a lakosok. 1262-ben V. István adományozta egy Hugka nevű vitéznek, az ő nevéből ered a „Hotyka” név.
Az 1945-ös földosztás előtt a Meczner család birtoka volt. Meczner Rudolf építtette a település felső részén található kastélyt és a kápolnát is. A másik kastélyt Meczner Tibor építtette, miután elveszítette Kassa környéki birtokait a trianoni békeszerződés miatt.
Népcsoportok
A település lakosságának 51%-a magyar, 49%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]
Címer leírása
Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs vörös mezejében zöld hármashalom középsőjén karózott arany szőlőtő áll két fürttel és három levéllel. A szőlőtövet kétoldalról egy-egy állított arany szarvasagancs kíséri. A címerpajzsot kétoldalról egy-egy, szárukon alul keresztbetett és öt-öt arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág övezi. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs MAKKOSHOTYKA településnév.
A címerkép megfogalmazásához a település jellemzői adtak támpontot.
A természeti adottságokat jelképezi a hármashalom, valamint a tölgyágak. Előbbi részben utal a község régi, Makramál-Hogyka nevére is, mivel a "mál" hegyoldalt jelent. A címer külső díszeként megjelenő tölgyágak a termésekkel pedig a mai településnév "Makkos-" előtagjára utalnak. A tölgy a legrangosabb címernövény a heraldikában, melyet gazdag szimbólumértéke magyaráz.
Az ősi, de napjainkig is hagyományokkal bíró foglalkozásokat: a vadászatot és a borkultúrát is ábrázolják a címertervek, a szarvasfej illetve agancs, valamint a szőlőtő illetve szőlőfürt megjelenítésével.
Fontos szerepet tulajdonított a Képviselőtestület annak, hogy a címer tükrözze a falunak a honfoglalás óta megőrzött magyaros jellegét. Ezt a heraldikai mázak biztosítják: a fehér felületen megjelenő vörös pajzs a zöld növényi koszorúval együtt nemzeti színeinket idézik.
Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. A címerterveken megjelenő mázak - színek és fémek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Szimbolikus jelentéstartalmuk a következő:
Fém: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.
Színek: vörös (Mars). hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.
Nevezetességei
- Meczner-kastély (klasszicista stílusú)
- Meczner-kápolna (1911-1912)
- Másik Meczner-kastély
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
Környező települések
Hercegkút (4 km), a legközelebbi város: Sárospatak (7 km).
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként