„Magyar szélsőjobboldal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61)
FBali (vitalap | szerkesztései)
ez vélemény, ráadásul források nélkül
34. sor: 34. sor:


Napjainkban a magyar szélsőjobboldali szervezetek körében felerősödtek a zsidógyűlölő és rasszista érzelmek. A szélsőjobboldal tagjai hevesen tagadják a [[holokauszt]]ot,<ref>[http://index.hu/belfold/2009/04/18/holokauszttagadok_gardistak_a_budai_varban/ Holokauszttagadó gárdisták a budai Várban]</ref> a [[nácizmus]] bűneit, méltatják [[Szálasi Ferenc]]et, [[Adolf Hitler]]t, valamint más náci és fasiszta vezetők, erősen [[Izrael]] elleni álláspontokat képviselnek, egyebek között véleményük szerint Izrael világuralomra tör, s közvetlenül fenyegeti Magyarországot,<ref>[http://atomblog.blog.hu/2009/01/04/izrael_vs_palesztina Atom Blog – Izrael VS Palesztina]</ref> ezért célozzák az ország teljes megsemmisítését, kiállnak továbbá egyes terrorizmust támogató arab szervezetek, vagy országok, illetve az Izrael-ellenes [[Irán]] mellett, amellyel szorosabbra fűznék a kapcsolataikat.<br>
Napjainkban a magyar szélsőjobboldali szervezetek körében felerősödtek a zsidógyűlölő és rasszista érzelmek. A szélsőjobboldal tagjai hevesen tagadják a [[holokauszt]]ot,<ref>[http://index.hu/belfold/2009/04/18/holokauszttagadok_gardistak_a_budai_varban/ Holokauszttagadó gárdisták a budai Várban]</ref> a [[nácizmus]] bűneit, méltatják [[Szálasi Ferenc]]et, [[Adolf Hitler]]t, valamint más náci és fasiszta vezetők, erősen [[Izrael]] elleni álláspontokat képviselnek, egyebek között véleményük szerint Izrael világuralomra tör, s közvetlenül fenyegeti Magyarországot,<ref>[http://atomblog.blog.hu/2009/01/04/izrael_vs_palesztina Atom Blog – Izrael VS Palesztina]</ref> ezért célozzák az ország teljes megsemmisítését, kiállnak továbbá egyes terrorizmust támogató arab szervezetek, vagy országok, illetve az Izrael-ellenes [[Irán]] mellett, amellyel szorosabbra fűznék a kapcsolataikat.<br>
A [[bombagyár]], a [[kuruc.info]], [[metapedia]], vagy az [[Atom Blog]] oldalain rendszeresen jelennek meg szélsőjobboldali, sőt olykor erősen náci-nyilas érzelmű írások. Az említett oldalakon olvasható tartalom jogi szempontból vizsgálva nemcsak, hogy közösség-elleni izgatással egyenértékű, hanem népirtásra is buzdít a zsidó, roma és egyéb kisebbségek, politikai csoportok, személyek ellen.
A [[bombagyár]], a [[kuruc.info]], [[metapedia]], vagy az [[Atom Blog]] oldalain rendszeresen jelennek meg szélsőjobboldali, sőt olykor erősen náci-nyilas érzelmű írások. {{forr2|Az említett oldalakon olvasható tartalom jogi szempontból vizsgálva nemcsak, hogy közösség-elleni izgatással egyenértékű, hanem népirtásra is buzdít a zsidó, roma és egyéb kisebbségek, politikai csoportok, személyek ellen.}}


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2009. július 3., 17:39-kori változata

A magyarországi szélsőjobboldal a magyarországi politikai spektrum azon szereplőire használt kifejezés, akik a jobbközép pártokkal, illetve a „nemzeti radikálisokkal” sok kérdésben egyetértve, de azoktól egyben el is határolódva[forrás?] jóval szélsőségesebb, agresszívabb nézeteket vallanak.

Történelme

1945 előtt

A modern értelemben vett szélsőjobboldal kialakulása (az emberek rasszonkénti csoportosítása és ezek egyedi „felcímkézése”) a 19. század utolsó harmadára esett Magyarországon, de az uralkodó (konzervatív) politikai osztály programjába csak 1919 után épült be (lásd: numerus clausus). A Horthy-korszak alatt először Gömbös Gyula miniszterelnök politikájában jelent meg a modern értelemben vett szélsőjobboldali gondolkodás (lásd: Fajvédő Párt), majd halála után kisebb pártok és csoportok, például a Nyilaskeresztes Párt vitte tovább az ideológiát.

1945-1990 között

A II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés előírta a fasiszta illetve náci, valamint az azokkal szimpatizáló szervezetek betiltását.

„Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai avagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát, fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan e fajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”

– 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában; 4. cikk

A békeszerződés tartalma azonban már többször is meg lett kerülve. Például bár a 12. cikk a magyar haderő létszámát 65ezer főben maximalizálta, de a szocializmus alatt mégis mintegy 300ezer fős hadsereget tartott a Magyar Népköztársaság.

A magyarországi kommunizmus időszakában minden olyan politikai nézetet üldöztek államilag, amely a pártállam ideológiájától eltért, így a szélsőjobboldalét is; ugyanakkor ambivalens módon (akárcsak a többi szocialista államban) néhol már-már sovinizmusba hajló nacionalizmussal próbálta magát elfogadtatni az uralkodó kommunista elit.

Kisebb bőrfejű csoportok már az 1980-as évek óta léteztek, amelyek sajátos városi szubkultúrát alakítottak ki, és elsősorban a Magyarországon tanuló külföldi színesbőrű diákok elleni erőszakkal hívták fel magukra a figyelmet.

1990 után

A rendszerváltás után nem sokkal nyíltan megjelentek a szélsőjobboldali szervezetek, megindult az addig tiltott antiszemita könyvek, például a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei kiadása. A megjelenő szélsőjobboldali irányatok azonban hamar elkülönülést mutattak a hagyományos jobbközép és nemzeti radikális irányzatoktól.

A kisebb bőrfejű csoportok (például Hungaria Skins) mellett említést érdemel az Ausztráliából érkezett Szabó Albert vezette Világnemzeti Népuralmista Párt, amely a Blaha Lujza téren tartott látványos felvonulásaival keltett médiafeltűnést és megbotránkozást.

A 2000-es évek elején a Vér és Becsület Kulturális Egyesület köré tömörültek a bőrfejűek, ám a szervezetet 2005-ben betiltották. A bölcsészhallgató, provokátor Bácsfi Diána is a média érdeklődésébe került Szálasi Ferencet dicsőítő kijelentéseivel és a nyilaskeresztes önkényuralmi jelképeket használó plakátkampányával, ám egy egyetemi fegyelmi után visszavonult. A többi szélsőjobboldali csoport - köztük a Vér és Becsület - a Bácsfi Diána-féle szervezetet műbalhénak, a kormány vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről jövő provokációnak tartotta.

2004. január 11-én nagy feltűnést keltett, hogy a Tilos Rádió ellen tüntetők izraeli zászlót égettek, miután a rádió egyik munkatársa a 2003. karácsony esti rádióadásban úgy fogalmazott, hogy „kiírtanám az összes keresztényt”. 2006-ben indult a Kuruc.info weblap, amelynek nevéhez több, nagy feltűnést keltő provokáció kapcsolódik. Szélsőjobboldaliak is részt vettek a 2006-os őszi tiltakozásokban, a média velük kapcsolatban hangsúlyozta ki a feltűnően skinhead szubkultúrához köthető személyek tömeges jelenlétét a tüntetéseken.

A politológia általában és a közvélekedés jelentős részben[1][2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13][14][15] a radikális jobboldalt a szélsőjobboldal részének tekintik, és a "radikális" és a "szélsőséges" szavakat gyakran szinonímaként használják. Maguk a „radikálisok” ezt élesen elutasítják, mert ez az értékelés összemossa és egy kalap alá veszi őket a neonáci szervezetekkel. A radikálisok egységes véleménye, hogy szélsőjobboldalinak csak a neonáci szervezeteket kell minősíteni.[16] A neonáci, hungarista szervezetek is kinyilvánítják elkülönültségüket a nemzeti radikálisoktól.[17] Magyarországon ma a neonáci vagy a fasiszta ideológiát nyíltan felvállaló csoportok száma és súlya csekély. Lánczi András politológus, filozófiatörténész, egyetemi tanár 2002-ben a MIÉP-et például nem tekintette szélsőjobboldalinak, és úgy vélte Magyarországon nincsen szélsőjobboldali párt.[18] 2007 decemberében viszont a Magyar Köztársaság elnöke, Sólyom László úgy látta, hogy a magyar radikális jobboldal a szélsőjobboldal része, a „radikális” és a „szélsőséges” kifejezéseket szinonimaként használta.[19]

Napjainkban a magyar szélsőjobboldali szervezetek körében felerősödtek a zsidógyűlölő és rasszista érzelmek. A szélsőjobboldal tagjai hevesen tagadják a holokausztot,[20] a nácizmus bűneit, méltatják Szálasi Ferencet, Adolf Hitlert, valamint más náci és fasiszta vezetők, erősen Izrael elleni álláspontokat képviselnek, egyebek között véleményük szerint Izrael világuralomra tör, s közvetlenül fenyegeti Magyarországot,[21] ezért célozzák az ország teljes megsemmisítését, kiállnak továbbá egyes terrorizmust támogató arab szervezetek, vagy országok, illetve az Izrael-ellenes Irán mellett, amellyel szorosabbra fűznék a kapcsolataikat.
A bombagyár, a kuruc.info, metapedia, vagy az Atom Blog oldalain rendszeresen jelennek meg szélsőjobboldali, sőt olykor erősen náci-nyilas érzelmű írások. Az említett oldalakon olvasható tartalom jogi szempontból vizsgálva nemcsak, hogy közösség-elleni izgatással egyenértékű, hanem népirtásra is buzdít a zsidó, roma és egyéb kisebbségek, politikai csoportok, személyek ellen.[forrás?]

Lásd még

Források

  1. Héjj Dávid - Schultz Gábor, A jelenkori jobboldali radikalizmus dilemmái
  2. Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 1998.
  3. Politikai okkultizmus Magyarországon 8.: Ifjú szívekben Mancs.hu
  4. Népszabadság Online: Szegregáló programot követel a Jobbik
  5. Az ombudsmanok közös nyilatkozata
  6. Sólyom László levele
  7. Kik voltak a nyilasok Ungváry, Rubicon
  8. http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=112406 Engedéllyel és anélkül is tüntettek Incidensek nélkül zajlott le a szélsőjobboldali szervezetek és az ellenük tiltakozó civilek demonstrációja a budapesti XIII. kerületi Hollán Ernő utcában, ahol korábban szélsőségesek megtámadtak egy jegyirodát.
  9. Gyurcsány és Tomcat együtt sütögetik pecsenyéjüket.
  10. Nem értek egyet az apósommal
  11. Loppert a Magyar Gárdáról
  12. Az SZDSZ kilépésre szólítja a Magyar Gárdát támogató helyi vezetőjétezt
  13. Tatárszentgyörgy, Nyírkáta, Fadd, Pátka, Galgagyörk...
  14. Politikai és közéleti abszurditások
  15. Szécsi Magda: Ne várjuk ki az új Auschwitz felépítését
  16. Bombagyár: „a nemzeti radikálisok megkülönböztetik magukat a szélsőjobbtól”
  17. Domokos Endre János: „… sohasem állítottam magamról, hogy „nemzeti radikális” volnék, vagy, hogy a VBKE az volna. Mi ugyanis hungaristák voltunk, vagyunk és leszünk… A „nemzeti radikalizmus” kifejezés számunkra valóban éppolyan semmitmondó melléduma, mint a „polgári”.”
  18. „...én a MIÉP-et nem tekintem szélsőjobboldalinak. A magyar szélsőjobbnak jelenleg nincs pártképviselete, kisebb-nagyobb szélsőjobbos mozgalmi csoportok viszont léteznek. A MIÉP nacionalista párt, amelyet lehet szeretni vagy nem szeretni. Ráadásul a MIÉP eddig elfogadta a demokratikus játékszabályokat, még az EU-s választásokon is elindult.”
  19. Sólyom László levele Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannak – Népszabadság, 2007. december 12.
  20. Holokauszttagadó gárdisták a budai Várban
  21. Atom Blog – Izrael VS Palesztina