„Móri-árok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Települései: linkjav. |
→Turisztikai értékei: link be |
||
10. sor: | 10. sor: | ||
==Turisztikai értékei== |
==Turisztikai értékei== |
||
{{fő|Móri borvidék}} |
|||
==Települései== |
==Települései== |
A lap 2009. április 28., 07:11-kori változata
A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája
Geológiája
Területe 100 km². Genetikailag fiatal,a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki. [1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Vízrajza
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5°C , A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
Turisztikai értékei
Települései
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.
- Mór (város)
- Bakonysárkány
- Bodajk
- Fehérvárcsurgó
Megjegyzések
- ↑ 2,5-1 millió éve
Irodalmak
- Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
- Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
Források
- Révai Új Lexikona XIV. kötet (Szekszárd, 2004) 669.o. ISBN 963 9556 16 5