Kâzım Karabekir

Kâzım Karabekir tábornok

Musa Kâzım Karabekir (1882, Isztambul – 1948, január 26. Ankara) török tábornok, politikus, a török parlament házelnöke 1946-tól haláláig. Az I. világháborúban az oszmán Keleti Hadsereg parancsnokaként szolgált, majd a török függetlenségi háború vezető tábornokai között volt.

Fiatalkora

Kâzım Karabekir 1882-ben született Mehmet Emin pasa oszmán tábornok fiaként Isztambul Kocamustafapaşa mahalléjában. Gyerekkorában bejárta az országot apjával, Isztambulba apja halála után, 1893-ban tért vissza. 1894-ben katonai középiskolába iratták. Tanulmányait az isztambuli katonai akadémián folytatta, ahol 1902-ben végzett évfolyamelsőként.

Katonai pályája

1906-ban besorozták a Harmadik hadseregbe, amellyel Bitolában, Macedóniában szolgált. A görög és bolgár gerillákkal folytatott harcokban tanusított erényei elismeréseképp 1907-ben századossá léptették elő. A következő években Isztambulban és az edirnei Második Hadseregben szolgált.

Balkáni háborúk

Edirnei szolgálata idején, 1912-ben őrnagyi rangot kapott. Részt vett az első Balkán-háborúban Bulgária ellen. 1913. április 22-én, az edirne-kalei csatában fogságba esett, október 21-én, a fegyverszünet aláírásakor szabadult ki.

Első világháború

Az első világháború kitörésekor a hírszerzés parancsnokává nevezték ki, nem sokkal később alezredesi rangba léptették elő. Rövid ideig a délkeleti fronton harcolt, majd a Dardanellákhoz küldték. 1915 nyarán a 14. hadosztályt vezette a gallipoli-csatában. Ezután Irakba vezényelték a Hatodik Hadsereg kötelékébe került, gallipoli érdemei elismeréseképp ezredessé léptették elő.

Tíz hónapig a Kaukázusban harcoló 2. hadtestet vezette az oroszok ellen. 1917 szeptemberében a szultán dandártábornokká nevezte ki.

Függetlenségi háború

Az első világháború végén, a Sèvres-i békeszerződés értelmében VI. Mehmed szultán parancsot adott Karabekirnek a megadásra, amit a dandártábornok megtagadott. Az erzurumi kongresszus idején katonái szavatolták a kongresszus biztonságát. 1920-ban ő vezette az újonnan alakult Örmény Köztársaság elleni hadjáratot, melynek során elfoglalta Kars, Sarıkamış és Alekszandropol városokat. Ő írta alá az alexandropoli békét 1920. december 2-án, majd a karsi békét a Szovjetunióval 1921. október 23-án.

Politikai pályája

Fájl:Kazim Karabekir HouseSpeaker.jpg

Karabekir házelnökként

Miután a török függetlenségi háború befejeződött, 1922-től 1923-ig Karabekir Edirne parlamenti képviselőjeként vett részt a politikai életben. 1923. júniusától Isztambul képviselője lett. A függetlenségi háborúban tanusított érdemeiért a parlament a legmagasabb kitüntetést, a Függetlenségi Érdemrendet adományozta neki. A hadseregből 1924. október 26-án szerelt le.

Karabekir és az államalapító Musztafa Kemal között véleménykülönbségek alakultak ki. Karabekir nem értett egyet a kalifátus azonnali felszámolásával; azon a véleményen volt, hogy meg kellene várni a kerküki helyzet megoldását (Nagy-Britannia angol mandátum alá akarták helyezni a ma Irakban található területet.) Délkeleten a vallásos kurdok lázadtak a kormány ellen, így Karabekir szerint a kalifátus eltörlésére rossz volt az időzítés.

1924. november 17-én Karabekir saját pártot alapított Terakkiperver Cumhuriyet Fırkası (Progresszív Köztársaságpárt) néven. A pártot 1925-ben bezáratták, miután Kemal Karabekirt okolta a kurd lázadsért és a személye elleni izmiri gyilkossági kísérletért. Karabekirt több társával együtt bebörtönözték, az egykori baráti viszony közte és Musztafa Kemal között megszűnt.

Karabekirt kényszerítették, hogy távozzon a politikai életből; visszavonult és elkezdte megírni emlékiratait a függetlenségi háborúról. Atatürk halála után Karabekirt İsmet İnönü rehabilitálta. 1939-ben tért vissza a politikai életbe Isztambul képviselőjeként, 1946-ban házelnökké választották. 66 éves korában, szívrohamban hunyt el Ankarában.

Karabekirnek İclal nevű feleségétől három lánya született, Hayat, Emel és Timsal. 2005-ben kadıköyi házát, ahol 15 évig élt háziőrizetben, múzeummá alakították.

Könyvei

• Ankarada Savaş Rüzgarları (A háború szele Ankarában), 448 pp.
• Bir Duello ve Bir Suikast (Egy párbaj és egy merénylet), 272 pp. ISBN 975736939X
• Birinci Cihan Harbi 1-4 (I. világháború 1-4), 4 books 1320 pp. ISBN 9757369217
  • Birinci Cihan Harbine Neden Girdik? (Miért léptünk be az első világháborúba), 199 pp. 1st book ISBN 9757369217
  • Birinci Cihan Harbine Nasıl Girdik? (Hogyan léptünk be az első világháborúba?), 464 pp. 2nd book ISBN 9757369225
  • Birinci Cihan Harbini Nasıl İdare Ettik? (Hogyan bírtuk ki az első világháborút?), 272 pp. 3rd book ISBN 9757369233
  • Birinci Cihan Harbini Nasıl İdare Ettik? , 384 pp. 4th book ISBN 9757369241
• Cumhuriyet Tarihi Set 1 (A köztársaság története 1. sorozat), 13 könyv
• Cumhuriyet Tarihi Set 2 (A köztársaság története 2. sorozat), 12 könyv
• İstiklal Harbimiz 1-5 (A mi függetlenségi háborúnk 1-5)
• Paşaların Kavgası (A pasák vitája)
• Paşaların Hesaplaşması (A pasák elszámoltatása)
• Cehennem Değirmeni 1-2 (A pokol szélmalma 1-2)
• İzmir Suikasti (Izmiri merénylet)
• Çocuklara Öğütler (Tanácsok gyerekeknek)
• Hayatım (Életem)
• İttihat ve Terraki Cemiyeti 1896-1909 (Egység és Haladás 1896-1909)
• Ermeni Dosyası (Örmény mappa)
• İngiltere, İtalya ve Habeş Harbi (Brit–olasz–etióp háború)
• Kürt Meselesi (A kurd kérdés)
• Çocuk, Davamız 1-2 (Gyermek, a mi ügyünk 1-2)
• İstiklal Harbimizin Esasları (A függetlenségi háborúnk elvei)
• Yunan Süngüsü (Görög szurony)
• Sanayi Projelerimiz (Ipari ügyeink)
• İktisat Esaslarımız (Gazdasági elveink)
• Tarihte Almanlar ve Alman Ordusu (Németek a történelemben és a német hadsereg)
• Türkiye’de ve Türk Ordusunda Almanlar (Németek Törökországban és a török hadseregben)
• Tarih Boyunca Türk-Alman İlişkileri (Török–német kapcsolatok a történelem folyamán)
• İstiklal Harbimizde İttihad Terraki ve Enver Paşa 1-2 (Egység és Haladás, valamitn Enver pasa a függetlenségi háborúnkban)
• İstiklal Harbimizin Esasları Neden Yazıldı? (Miért íródtak a függetlenségi háború alapelvei?)
• Milli Mücadelede Bursa (Bursa a függetlenségi háború idején)
• İtalya ve Habeş (Olaszország és Etiópia)
• Ermeni Mezalimi (Örmény düh)
• Sırp-Bulgar Seferi (Szerb-bolgár kampány)
• Osmanlı Ordusunun Taaruz Fikri (Az oszmány hadsereg támadási koncepciója)
• Erkan-i Harbiye Vezaifinden İstihbarat (Hírszerzés)
• Sarıkamış-Kars ve Ötesi (Sarıkamış, Kars és azon túl)
• Erzincan ve Erzurum'un Kurtuluşu (Erzincan és Erzurum felszabadítása)
• Bulgaristan Esareti -Hatıralar, Notlar (Fogság Bulgáriában - Emlékek, jegyzetek)
• Nutuk ve Karabekir'den Cevaplar (Atatürk beszéde és válaszok Karabekirtől)

Források

• Biography in Turkish
• Joining Turkish War of Independence

Külső hivatkozások

• Fényképek