„Koch Sándor (mineralógus)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Koch Sándor Ásványgyűjtemény: önálló szócikk lesz |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* Pál-Molnár Elemér, Kóbor Balázs (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] [[Koch Sándor]] ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113. |
* [[Pál-Molnár Elemér]], [[Kóbor Balázs]] (2000): A [[Szegedi Tudományegyetem]] [[Koch Sándor]] ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, [[Kolozsvár]], 113. |
||
* Magyar Életrajzi Lexikon |
* Magyar Életrajzi Lexikon |
||
A lap 2008. szeptember 11., 22:28-kori változata
Koch Sándor (Kolozsvár, 1896. augusztus 16. - Szeged, 1983. május 25.) mineralógus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1953).
Életpályája
Kolozsváron született. Édesapját hamarosan Budapestre helyezték, így elemi és középiskolai tanulmányait már ott végezte. Ezután beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakára. Az egyetemet 1919-ben fejezte be, de közben másfél évet az orosz és olasz frontokon töltött.
Az egyetem befejezése után a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert ásványtani érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozott. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. Ebben az évben jelent meg Vendl Máriával írt „A drágakövek" című műve.
1940-1969
1940-ben a Szegeden alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az ásványtani oktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt.
Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az „Ásványtan története Magyarországon" című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a „Magyarország ásványai" című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva Sztrókay Kálmánnal megírta a máig is alapmunkának számító „Ásványtan" című tankönyvet.
1970-1983
50 évi szolgálat után 1969-ben ment nyugdíjba. Kiemelkedő tudományos munkásságát igazolja a megjelent közel száz tanulmánya, könyve.
Főbb művei
Koch Sándor Ásványgyűjtemény
Források
- Pál-Molnár Elemér, Kóbor Balázs (2000): A Szegedi Tudományegyetem Koch Sándor ásványgyűjteménye. EMT Bányász-Kohász-Földtan Konferencia, Kolozsvár, 113.
- Magyar Életrajzi Lexikon