„Nagybocskó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Adam78bot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Changing Kategória:Rahói járás települései
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
13. sor: 13. sor:
==Ismert emberek==
==Ismert emberek==
Itt született:
Itt született:
*[[1913]]. [[február 19]]-én [[Balogh János (biológus)|Balogh János]] biológus, egyetemi tanár, az [[MTA]] tagja,
*[[1913]]. [[február 19.|február 19-én]] [[Balogh János (biológus)|Balogh János]] biológus, egyetemi tanár, az [[MTA]] tagja,
*[[1894]]. [[március 24]]-én [[Korvin Ottó]] kommunista politikus, a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] egyik alapítója,
*[[1894]]. [[március 24.|március 24-én]] [[Korvin Ottó]] kommunista politikus, a [[Kommunisták Magyarországi Pártja|KMP]] egyik alapítója,
*[[1911]]. [[április 14]]-én [[Romzsa Tódor]] görög katolikus püspök.
*[[1911]]. [[április 14.|április 14-én]] [[Romzsa Tódor]] görög katolikus püspök.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2008. augusztus 28., 02:58-kori változata

Nagybocskó (ukránul Великий Бичків (Velikij Bicskiv / Velykyy Bychkiv), szlovákul Bočková, románul Bocicoiu Mare) falu a mai Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Fekvése

Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Szopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).

Nevének eredete

Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.

Története

1358-ban Buchku néven említik először. 1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt. A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le. 1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. 8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.

Ismert emberek

Itt született:

Külső hivatkozások